Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-23 / 25. szám

405 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 406 hám története (igen röviden) és engedelmessége Isten iránt. 4. Ézsau és Jákób. 5. Jákób gyermekei. 6. Jó­zsef története. III. osztály. 1. Mózes születése. 2. Egyiptomból való kijövetel. 3. Tiz parancsolat. 4. Józsiié és Mózes halála és a Kanaán elfoglaltatása. 5. Dávid és Góliát. 6. Dávid és Absolon. 7. Salamon és az ő bölcs Ítélete. 8. Akháb elveszi Nábot szőlőjét. 9. Elizeus és a gyer­mekek. 10. Jób története. IV. osztály. 1. Jézus születése és a keleti böl­csek. 2. Jézus 12 éves korában. 3. Keresztelő János és Jézus megkereszteltetése. 4. Jézus tanítványai. 5. Jézus csudatételei: a) Jézus a vihart lecsendesiti. b) Megven­dégel 5000 embert 5 kenyérrel és 2 hallal, c) a száza­dos szolgáját meggyógyítja, d) Lázárt föltámasztja. 6. Jézus utolsó útja Jeruzsálembe. 7. Judás és Jézus el­­árultatása. 8. Jézus szenvedése és halála. 9. Eltemet­tetése és föltámadása. 10. Mennybemenetele. V. osztály. Jézus tanitásai és példázatai; l.A legnagyobb parancsolat. 2. Az imádkozás. 3. Alamizs­­nálkodás. 4. Szabad-e szombatnapon jót tenni. 5. Az isteni gondviselés példája a madarakon és liliomokon. 6. Gazdag és a Lázár. 7. A megvető. 8. A tékozló fiú. 9. Farizeus és a publikánus. 10. A jó samaritai. 11. Az irgalmatlan szolga. 12. A lakomára hivatalosak (Luk. XIV. r. 12-22. v.). (Folyt, köv.) Testi fenyíték a népiskolában. (Vége.) Sokan t. Értekezlet! a szeretetet a büntetéssel ösz­­szeegyeztetni nem tudják. Mintha bizony a kettő egy­mást kizárná, pedig épen ellenkezőleg, sok esetben, a kettő egymást kiegészíti. Nagyon jól tudjuk, hiszen közülünk senki meg sem is tagadja, ki a gyakorlati paedagogiával foglalkozik, hogy vannak bizonyos gyer­mekhibák, melyek részben a gyermek egyéniségében rejlenek, annak rosszra, bűnre való hajlandóságából származnak, részben pedig rossz vagy elhibázott családi nevelésnek maradványai, hol a cselekedetnek sokszor dacos is ismétlődése, elnyomása vagy kiirtására, a sze­retet, intés, feddés, dorgálás sem elég, ennél sokkal megszégyenitőbb, érzékenyebb eszközhöz, talán még a pálcához is kell az okos nevelőnek nyúlni; s a mikor idáig jutottunk, akkor állapodjunk meg nehéz mun­kánkban s vegyük nemcsak növendékünket, hanem azon kört is, melyben az él, szoros vizsgálat alá s mérlegel­jük annak büntetendő cselekményét komolyan, higgad­tan, iparkodjunk annak nevelése és cselekedete között azon rugót megtalálni, a mely a növendék akaratát a büntetendő cselekményekre késztette s ha ez szándékos­ságon, dacon alapul s ha oly hiba vagy fogyathozásra vihető vissza, melyet a gyermek már isméltelten köve­tett el, mely fogyatkozásnak vagy nevelési hiányosság­nak öregbedése, a gyermek egyéniségét mélyen veszé­lyezteti, mint a lopás, hazugság vagy ennek egyenesen elkövetőjét érő megszégyenítés, ez alapon annak a lej­tőn való rohamos bukása, miből származik az emberi társadalomnak a szenvedett szégyen miatti kerülése, majd felső fokon a börtön és anarchia. T. Értekezlet ! Ilyen fogyatkozások kiirtására, ha másként nincsen ve­gyük elő a pálcát! Itt a zuhany Uraim, alkalmazzuk a testi fenyítéket, de miképen ? 1. A büntetést a tanító kizárólag és személyesen gyakorolja, mert ellen esetben nem lesz feltétlen ura az iskolának. 2. Legyünk a testi fenyítékben takarékosok, ne­hogy a gyermek azt megszokja, ez által a büntetés ha­tását elveszítse, de meg bizonyításra nemszoruló igaz­ság, minél ritkábban büntetünk, a büntetés annál mélyebb nyomot hagy a gyermeki lélekben. 3. Téves dolog volna, a véletlenségből okozott cselekményt büntetni vagy az olyan gyermeket lecke nemtudásért sújtani, kitől a természet megvonta a ked­vező szellemi erőket, mert az ilyen inkább gyöngéd atyai szeretetett igényel. 4. Mielőtt büntetünk, ismerjük ki növendékünk egyéniségét s büntetésünket ahoz alkalmazzuk. 5. Fokozatosan haladjon a tanító a büntetéssel fölfelé. 6. A testi fenyítéknek hatását éles szemmel kí­sérje figyelemmel a tanító, mert kell, hogy ez képezze jövőbeni magatartásának legszilárdabb alapját. 7. A büntetés valóban büntetés legyen, a gyer­mek azt játéknak ne tekintse. 8. Indulatos állapotban, felhevülve soha ne bün­tessünk, a büntetést ki ne mondjuk, de a már kimon­dott büntetést, a mindnyájunk előtt ismeretes kivétel­lel feltétlenül végrehajtsuk. 9. Ha a tanító kellő higgadtságát megtudja őrizni, inkább vagyok barátja a bűn elkövetése után beálló rögtön ítélő bíróságnak, mint a lecke végéig tartó si­ralomházban való tartásnak ; hol azonban ezen feltétel nincsen meg, ott a büntetés kiszabása és végrehajtása maradjon a lecke végére. 10. A mi mindennél elébb való és leglényegesebb legyen a tanító a büntetésnél szigorúan következetes és igazságos. 11. Tiltja a törvény, de meg káros és emberiet­­len az olyan büntetés, mely a testre kártékonyán hat, milyenek az indulatos kitörések, pofon-csapás, fejbe­­verés, haj- és fül-huzás, mértéktelen vesszőzés, általá­ban minden durva fenyítés. A felhozott lényeges szabályokat 11 pont alatt foglaltam össze a másik 11 pont alá valót elhallgatom, de nem zárkózhatom el azon személyes- és erős meggyő­ződésemnek nyilvánítása elől, miként semmi körülmé­nyek között nem helyeselhetem a törvénynek, ha ugyan­annak vesszük a döntvényt, azon intézkedését, miként a testi fenyítéket, akár az iskolaszék vagy annak el­nöke, — akár pedig a szülők előzetes értesítése vagy azok véleményének kikérése után alkalmazza vagy még rosszabb, alkalmaztassa a tanító. Elismerem, lehet e dolog felett, mint minden más felett disputát indítani, tudnék én is úgy ellene, mint mellette érveket felhozni, bizonyítani és cáfolni, de 25*

Next

/
Thumbnails
Contents