Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-23 / 25. szám
405 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 406 hám története (igen röviden) és engedelmessége Isten iránt. 4. Ézsau és Jákób. 5. Jákób gyermekei. 6. József története. III. osztály. 1. Mózes születése. 2. Egyiptomból való kijövetel. 3. Tiz parancsolat. 4. Józsiié és Mózes halála és a Kanaán elfoglaltatása. 5. Dávid és Góliát. 6. Dávid és Absolon. 7. Salamon és az ő bölcs Ítélete. 8. Akháb elveszi Nábot szőlőjét. 9. Elizeus és a gyermekek. 10. Jób története. IV. osztály. 1. Jézus születése és a keleti bölcsek. 2. Jézus 12 éves korában. 3. Keresztelő János és Jézus megkereszteltetése. 4. Jézus tanítványai. 5. Jézus csudatételei: a) Jézus a vihart lecsendesiti. b) Megvendégel 5000 embert 5 kenyérrel és 2 hallal, c) a százados szolgáját meggyógyítja, d) Lázárt föltámasztja. 6. Jézus utolsó útja Jeruzsálembe. 7. Judás és Jézus elárultatása. 8. Jézus szenvedése és halála. 9. Eltemettetése és föltámadása. 10. Mennybemenetele. V. osztály. Jézus tanitásai és példázatai; l.A legnagyobb parancsolat. 2. Az imádkozás. 3. Alamizsnálkodás. 4. Szabad-e szombatnapon jót tenni. 5. Az isteni gondviselés példája a madarakon és liliomokon. 6. Gazdag és a Lázár. 7. A megvető. 8. A tékozló fiú. 9. Farizeus és a publikánus. 10. A jó samaritai. 11. Az irgalmatlan szolga. 12. A lakomára hivatalosak (Luk. XIV. r. 12-22. v.). (Folyt, köv.) Testi fenyíték a népiskolában. (Vége.) Sokan t. Értekezlet! a szeretetet a büntetéssel öszszeegyeztetni nem tudják. Mintha bizony a kettő egymást kizárná, pedig épen ellenkezőleg, sok esetben, a kettő egymást kiegészíti. Nagyon jól tudjuk, hiszen közülünk senki meg sem is tagadja, ki a gyakorlati paedagogiával foglalkozik, hogy vannak bizonyos gyermekhibák, melyek részben a gyermek egyéniségében rejlenek, annak rosszra, bűnre való hajlandóságából származnak, részben pedig rossz vagy elhibázott családi nevelésnek maradványai, hol a cselekedetnek sokszor dacos is ismétlődése, elnyomása vagy kiirtására, a szeretet, intés, feddés, dorgálás sem elég, ennél sokkal megszégyenitőbb, érzékenyebb eszközhöz, talán még a pálcához is kell az okos nevelőnek nyúlni; s a mikor idáig jutottunk, akkor állapodjunk meg nehéz munkánkban s vegyük nemcsak növendékünket, hanem azon kört is, melyben az él, szoros vizsgálat alá s mérlegeljük annak büntetendő cselekményét komolyan, higgadtan, iparkodjunk annak nevelése és cselekedete között azon rugót megtalálni, a mely a növendék akaratát a büntetendő cselekményekre késztette s ha ez szándékosságon, dacon alapul s ha oly hiba vagy fogyathozásra vihető vissza, melyet a gyermek már isméltelten követett el, mely fogyatkozásnak vagy nevelési hiányosságnak öregbedése, a gyermek egyéniségét mélyen veszélyezteti, mint a lopás, hazugság vagy ennek egyenesen elkövetőjét érő megszégyenítés, ez alapon annak a lejtőn való rohamos bukása, miből származik az emberi társadalomnak a szenvedett szégyen miatti kerülése, majd felső fokon a börtön és anarchia. T. Értekezlet ! Ilyen fogyatkozások kiirtására, ha másként nincsen vegyük elő a pálcát! Itt a zuhany Uraim, alkalmazzuk a testi fenyítéket, de miképen ? 1. A büntetést a tanító kizárólag és személyesen gyakorolja, mert ellen esetben nem lesz feltétlen ura az iskolának. 2. Legyünk a testi fenyítékben takarékosok, nehogy a gyermek azt megszokja, ez által a büntetés hatását elveszítse, de meg bizonyításra nemszoruló igazság, minél ritkábban büntetünk, a büntetés annál mélyebb nyomot hagy a gyermeki lélekben. 3. Téves dolog volna, a véletlenségből okozott cselekményt büntetni vagy az olyan gyermeket lecke nemtudásért sújtani, kitől a természet megvonta a kedvező szellemi erőket, mert az ilyen inkább gyöngéd atyai szeretetett igényel. 4. Mielőtt büntetünk, ismerjük ki növendékünk egyéniségét s büntetésünket ahoz alkalmazzuk. 5. Fokozatosan haladjon a tanító a büntetéssel fölfelé. 6. A testi fenyítéknek hatását éles szemmel kísérje figyelemmel a tanító, mert kell, hogy ez képezze jövőbeni magatartásának legszilárdabb alapját. 7. A büntetés valóban büntetés legyen, a gyermek azt játéknak ne tekintse. 8. Indulatos állapotban, felhevülve soha ne büntessünk, a büntetést ki ne mondjuk, de a már kimondott büntetést, a mindnyájunk előtt ismeretes kivétellel feltétlenül végrehajtsuk. 9. Ha a tanító kellő higgadtságát megtudja őrizni, inkább vagyok barátja a bűn elkövetése után beálló rögtön ítélő bíróságnak, mint a lecke végéig tartó siralomházban való tartásnak ; hol azonban ezen feltétel nincsen meg, ott a büntetés kiszabása és végrehajtása maradjon a lecke végére. 10. A mi mindennél elébb való és leglényegesebb legyen a tanító a büntetésnél szigorúan következetes és igazságos. 11. Tiltja a törvény, de meg káros és emberietlen az olyan büntetés, mely a testre kártékonyán hat, milyenek az indulatos kitörések, pofon-csapás, fejbeverés, haj- és fül-huzás, mértéktelen vesszőzés, általában minden durva fenyítés. A felhozott lényeges szabályokat 11 pont alatt foglaltam össze a másik 11 pont alá valót elhallgatom, de nem zárkózhatom el azon személyes- és erős meggyőződésemnek nyilvánítása elől, miként semmi körülmények között nem helyeselhetem a törvénynek, ha ugyanannak vesszük a döntvényt, azon intézkedését, miként a testi fenyítéket, akár az iskolaszék vagy annak elnöke, — akár pedig a szülők előzetes értesítése vagy azok véleményének kikérése után alkalmazza vagy még rosszabb, alkalmaztassa a tanító. Elismerem, lehet e dolog felett, mint minden más felett disputát indítani, tudnék én is úgy ellene, mint mellette érveket felhozni, bizonyítani és cáfolni, de 25*
