Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-16 / 24. szám

393

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

394

testvérekké lesznek, az ifjabb az Öregebbnek, a gyermek az értelmes aggnak készséggel fog szolgálni azzal, a mije van.

Hol meg van a szeretet, hol a gyermekekre a tanító, mint jótékony napsugár terjeszti ki áldásait, hol munkássággal kapcsolatban jó rend, derültség, vidámság honol a gyermeki lélekben, ott bizony tiszt. Értekezlet, a tanítónak nyugalmát, békéjét nem igen fogja megzavarni a testi fenyíték a népiskolában.

A mondottak alapján, ha nem mondom is könnyű kitalálni, miként a szeretetnél idealisabb, célra vezetőbb nevelési eszközünk nincsen, azt pótolni semmi más nem képes. Nem lehet jelen értekezésemnek célja, kifejtése a szeretetre nevelés szabályainak, annyit azonban félreértés elkerülése végett szükségesnek tartok megjegyezni, hogy a szeretet ne legyen vak, mely a fogyatkozásokat elfedezi, ne legyen gyönge, mely a legkisebb érintésre megingatja a nevelőt, ha nem alapuljon a szeretet a tanítónak szilárd, becsületes jellemén, tántoríthatatlan igazságérzetén. Ezen kellékek nélkül a szeretet nem nevelője, de rontója lesz a növendéknek. Vigyázzon azért a tanító, nehogy növendékeivel a játszva való nevelésre térjen át; ne higyje a tanító túlságos szeretetében, hogy a növendék ügyefogyottsága, leokenemtudása mindig indokolt, vagy annak apróbb gyermek csinjai mindig jogosak; — ne higyje, hogy a gyermeki léleknek ilyen kinövéseihez a tanítónak mindig le kell ereszkednie, sőt ellenkezőleg az ilyen gyermeket a nenevelés eszközeivel, első sorban a szeretetnek segítségül hívásával lassanként tudatos tevékenységre kell serkenteni, a helyett, hogy hozzá a nevelő ereszkednék le, neki kell azt magához felemelni. Mert t. Értekezlet ne méltóztassék azt hinni p. o. hogy a tehetség minden kifejtés, ápolás és reáhatás nélkül fog kifejlődni a gyermeki lélekből y ne méltóztassék a szeretetnek vak alkalmazása mellett azon téves hitben élni: ha a gyermeknek jó feje van, majd meg tanul az mindent magától annak idején ; azt se méltóztassék hinni, hogy azért mert a gyermek gyermek nem baj, ha az csintalan, dacos, engedetlen, hazug, majd megjön az esze idejére, ha benő a feje lágya.

Ilyen és ilyenhez hasonló dolgok mind tévútra vezethetik a vigyázatlan nevelőt s szeretetével rontója lehetnek könnyen a gyermeki léleknek. Ne gondoljuk t. Értekezlet, hogy a szeretet mellett a növendéknek kötelességeket nem kell ismerni; ne higyjük, hogy azok el lesznek engedve, mert ha ismét ezen téves alapra lépnénk, növendékünkből egy gyáva, tehetetlen, könyelmü embert nevelnénk, mint a milyenekkel lépten-nyomon találkozhatunk, a polgári társadalomnak ép úgy mint az egyes családoknak is kiszámíthatatlan kárára.

Ha valaha volt, úgy most van legfőbb ideje, hogy a tanítók tegyék kezüket szivükre és iparkodjanak okos tanítási és nevelési elvek mellett egy testben erős, lélekben lehető tökéletes, ebből kifolyólag jellemben tántoríthatatlan szilárd, becsületes honpolgárokat képezni, kiket sem az időknek sanyarú viszonyai, sem a társadalmi rendnek naponként változó, üres, léha, sokszor

veszélyes kacérkodásai, ne legyenek képesek a vallásosság, hazafiság és becsületesség útjáról eltántorítani.

Ennek elérése az t. Értekezlet, a mi lelkiismeretes nevelőnek nem csekély gondot okoz, ez az, melynek elérését §-hoz kötni nem lehet. Itt kell az észt sokszor a szív fölé helyezni, hogy helyesen használhassuk a szeretetet mint nevelési eszközt. Elénk megfigyelő lélek kell ahoz, hogy tisztán lássuk a szeretetnek azon határvonalát, hol szeretetre nevelés mellett a növendék erkölcsi érzületének helyes fejlesztésére még a büntetést is segítségül hivjuk, a nevelés eszközéül sorakoztassuk.

(Folyt, köv.)

UnnyvismEiTtEíés.

Dr. Hjjjas Imre: Földrajz, középiskolák számára. Első kötet: Magyarország földrajza. Budapest, 19 00 Belvárosi könyvnyomda. Földrajzi térképvázlatok. I. Füzet Magyarország.

Szerző könyvét a földrajzi alapfogalmakkal (1 —11 lap) kezdi meg, mely részben az alapfogalmakat nemcsak száraz fölsorolásban adja, hanem azokat rövid, a gyermek eszéhez mért meghatározásokban írja le. Az alapfogalmak körébe bele vonja az embert is, felsorolja fajtáit, foglalkozásmódját, életmódját s röviden érinti a politikai viszonyokat is. Az alapfog ilmak körének ezen kibővítése csak előnyére válik a könj^vnek, mert sok oly fogalom tisztázódik ez által, melyek a tananyagban lépten-nyomon ismétlődnek s ha jó eleve meg nem ismerkedik azokkal a tanuló, úgy e fogalmak későbben, előfordulási helyükön való magyarázgatása könnyen megronthatja az egy-egy órai magyarázat kerekded, szerves egész voltát; de meg a növendék figyelmét is kizökkentik a rendes kerékvágásból a minduntalan való kitérések, fogalommagyarázatok.

Magyarország leírása (13-14 lap) három részre oszlik. Az első részben (13 —114; Magyarország rövid, főbb vonásokban való leírása áll előttünk. Felette becses ez a rész és pedig két okból. Először azért, mert igy felelevenedik a tanulók emlékébe mind az, a mit eddig a népiskolában hazánkról tanultak ; ez a növendékek munkáját megkönnyiii. Ily áttekintés nélkül bizonyára elkallódik a népiskolából hozott ismeret, ha nem is egészen, de javarészben s igy tanuló, tanár munkája egyiránt megnehezül: Másodsorban paedagogiai okok támogatják Magyarország ezen vázlatos leírását. A tanuló ugyanis mindjárt egy általános, főbb vonásokból szőtt képet nyer hazánkról, a melyet aztán ki fog bővíteni később gyűjtött ismereteivel.

Az ismeretek ezen kibővítését, a második rész : Magyarország részletes leírása (14 - 107 lap) nyújtja. A szerző itt Magyarországot természetadta viszonyai szerint írja le: először a síkságokat, azután a dombvidékeket, majd a fenföldeket Írja le, mindenik tagot szigorúan ugyanazon sorrendben, mi által a növendék fegyelmezetlen észjárását szorítja rendes mederbe, de egyúttal az emlékező tehetség munkáját is megkönnyíti. E leírásokban különösen a néprajzi rész nyomul előtérbe s a növendék hazánk 1 a-