Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-16 / 24. szám
395 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 396 kőit megismeri testvonásaiban, ruházatában, főbb jel'emvonásaiban, foglalkozásában, sőt helységeinek arculatában, szerkezetében is. A néprajznak ezen bő tárgyalása igen üdvös dolog, mert ez által vonzó, érdekes leirások enyhítik a töméntelen sok adatot, melyek különben könnyen elkedvetlenítik a kezdő tanulót. E szempontból csak helyeselhető, hogy szerző hazánk egyes szebb vidékeinél pl. Balaton, Magas Tátra huzamosabban megáll s az érdeklődés fölkeltése céljából azokat részletesen leírja. A helységek fölsorolásánál csak a legfőbb dolgokra szorítkozik s úgy szólva csak Budapesttel foglalkozik részletesebben. Ha igy itt-ott talán egy-két adat kimarad is, de legalább nem keletkezik a városok nevezetességeinek oly zűrzavaros, rendszertelen összehalmozása, mint — sajnos — azt még máig is nem egy földrajzi tankönyvünkben találjuk. A kezdő' tanuló nem képes egy városról annyi mindenfélét megjegyezni, javarészét elfeledi, a többit összazavarja s oly zűrzavar keletkezik fejében, mely teljesen elveszi kedvét a földrajz tanulásától. A második részt kiegészíti a Horvát-Szlavon társországok és Biume (36—107 lap) leírása a föntebb elsorolt elvek szerint. A könyv harmadik része : az összefoglaló leírás (107—114 lap). Itt harmadszor kerül hazánk tárgyalás alá. E rész azonban nem csupán száraz összefoglalása az eddig tanultaknak, hanem inkább arra szolgál, hogy a szerzett ismeretekből bizonyos általános szabályok, igazságok vonatnak le, gondosan ügyelve arra, hogy a gyermek szellemi látókörét át ne lépjék ezen általánosítások. Figyelemreméltó szerző könyvének anyagbeosztása. Háromszor tárgyalja ugyanis Magyarországot, még pedig azon paedagogiai elvből indulva ki, hogy a magyar növendék sokkal erősebb a felfogásban, mint a megtartásban. Szerző könyvével tehát a gyengébb emlékező tehetséget akarja fejleszteni és pedig első sorban a minél gyakoribb ismétlés által, másodsorban könyvének képeivel (50 szövegkép és egy színes tábla), melyek legnagyobbrészt nagyon sikerültek s főleg a néprajz köréből vettek. A könyv jó oldalai a paedagogiai elveknek ezen gyakor lati alkalmazása mellett, magyaros, egyszerű, könnyenérthető nyelvezete, díszes kiállítása, finom papirosa, nagy olvasható betűi. Vannak hiányai is. így a városok leírásánál egykét adat mellőzése, néhány tulajdonnévnek : pl. Vásáros- Námély, Pakuk , Jablunkói s még néhány téves írása vagy a hosszabb számadatoknak (pl. az összefoglaló leírásban) szakaszokra való el nem különitése, mi a kezdő tanulónál könnyen tévedésre vezethet. Mind ez azonban nem lényeges, könnyen javítható. Szerző könyvének kiegészítését képezik a „Földrajzi térképvázlatok,“ melyekhez külön útmutatás vau csatolva a tanár számára. Hat lapon hazánk térképének rajzolása van itt adva és pedig egészen új módszer : szerkesztés alapján. E módszerrel a növendék tudatos, tehát nem gépies munkát végez, mert nem másol vagy félig kész vázlatokat egészít ki, hanem fejből maga rajzolja le feladatát. Legbiztosabb módja ez annak, hogy ellenőrizhessük, miszerint a tanuló elkészült-e feladatára, de meg a foglalkoztató módszernek is lehető teljes keresztülvitele, mert a tanulók folyton követni kénytelenek igy a tanárt vagy felelő társukat. Paedagogiai, didaktikai szempontból is helyes tehát szerző vázlatainak alkalmazá-a. Mindezekből látható, hogy szerző könyve a jobb tankönyvek közé tartozik s paedagogiai, didaktikai szempontból haladást is mutat. Reméljük, hogy főleg protestáns iskoláinkban nagy elterjedésre fog szert tenni. Vegyes ^nzlEménye^. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — Tanulótársak találkozója, A kik ezelőtt 25- esztendővel tettek érettségit főiskolánk főgymnasiumában, ma jönnek össze Pápán, — a 30 esztendővel ezelőtt érettségizők pedig e hó 23-án találkoznak. Azok pedig, a kik 10 évvel ezelőtt tettek érettségit, e hó 30-án jönnek össze. — A debreceni ev. ref. főiskola igazgatója a jövő iskolai esztendőre Dr. Öreg János lett. Gratulálunk l — A pápai ev. ref. nőegylet e hó 9-én Baranya y Zsigmondné elnöklete alatt választmányi gyűlést tartott, mely alkalommal Faragó János titkár indítványára elhatározták, hogy a népiskolai növendékek közt vallásos olvasmányokat osztanak ki. Az egyletbe újabban tizenöten léptek be, a mi az elnöknő buzgalmát dicséri. — Örölllünnepélyt tart főiskolánk ifjúsági képzőtársulata ma d. u. 3 órakor a városi szinházban a következő műsorral: 1. Rossiui: „Sevillai borbély“ Nyitány Gáty Zoltán átiratában. Előadja a főisk. ifjúsági zenekar. 2. Jelentés a társulat évi működéséről. Tartja: Kádár Gtéza társ. alelnök. 3. Ocskay László. Irta : Medgyasszay Vince VIII. o. t., szavalja Izsák József I. é. papnövendék. 4. Jutalmat és dicséretet nyert Holdatok. írták : Medgyasszay Vince, Somogyi Károly VIII. és Kulcsár Endre VI. o. t., olvassa Kádár Imre I. é. papnövendék. 5. Huber Károly: „Olyan a te dalod.“ Gáty Zoltán átiratában. Énekli : a főisk. ifjúsági énekkar. 6. Jutalmat nyert ballada. Irta : Czeglédy Sándor VIII. o. t., felolvassa : Szabó Gábor VII. o. t. 7. Pázmán lovag. Irta : Arany János. Szavalja: Izsák József I. é, papnövendék. 8. Jutalmat nyert elégia. Irta és olvassa: Czeglédy Sándor VIII. o. t. 9. Migyar dalok Gáty Zoltán átiratában. Előadja: a főisk. ifjúsági zenekar. — Alapitványozáfc. Sulman János nyugalmazott községi jegyző és neje Fürst Magdolna úrnő r. kath. vallásu tárkányi lakosok f. évi junius hó 15-én 60 éves gyémánt menyegzőjük alkalmával a tárkányi ev. ref. lelkészi hivatalnál 100 koronás alapítványt tettek oly célból, hogy annak kamataiból évenként szegény sorsú iskolás gyermekek segélyeztessenek ... A keresztyén felebaráti szeretetnek ritka szép jele ez napjainkban, a mikor sokan erőnek erejével azt keresik, a mi elválaszt bennünket, a mi keserűséget hagy szivünkben ! Isten áldja meg a nemesszivü alapitványozókat! — Tanítók figyelmébe. A Magyar Tudományost Akadémia id. Wodiáner Albert báró alapítványából két,
