Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

25

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

26

hivatalos jelentésből kiveszem — 454 iskolában rendszeres tantárgy a bibliai történetek anyaga, 295 iskolában csak az ujtestamentomi szent történeteket tanították, s csak 97 iskola igazgató adott olyan jelentést, melyből az tűnik ki, hogy a vezetéseik alatt álló iskolákban a Biblia tanítási anyagul nem volt használva. Massachusets „Az egyetemek állama,“ az egyetlen állam, melynek legfélreesőbb iskoláiban is tanítva volt a biblia. Ott külön állami törvény teszi kötelezővé a bibliának tanítását. S különös, hogy épen ez az állam az, melynek lakossága a legműveltebb, legintelligensebb. Ezt lehet, a kinek tetszik, más kedvező körülmények összetalálkozásából is kimagyarázni, de Massachusets érdeméből az nem von le semmit!

Chicago, 8504. Superior ave.

Harsányi Sándor,

chicagói ev. ref. lelkész, Illionis állam missionanusa.

Szemelvények,

a nagyszombati prot. egyházak múltjából, Stelczer „Geschichtliche Darstellung dersehr merkwürdigen Schicksale und Glaubenskämpfe der ev. Kirchengemeinden, sowohl Augsb. als Helv. Confession in der königl. Freistadt Tirnau in Ungarn“ című művéből.

(Folytatás.)

8. Rosindol (Rosenthal, Yallis Rosarum) ez előtt német egyház volt, mely 1613-ban Krumholz Márton lelkész tiszta evangyéliomi előadásain lelkesedett. Az uradalom *) itt is elnyomta lG30-ban vallásunk szabad gyakorlatát.

9. Soporm/a. A Thurzó grófok birtokán fekvő magyar ajkú egyház, melynek lelkészei voltak 1614-ben Kecskeméti Gáspár, 1616 ban Pintér György, 1621-ben Kürthi István, 1628-ban Futtaky Mátyás és 1630-ban Pintér György. Gróf Thurzó Mihály gátolta ugyan itt a nyilvános vallásgyakorlást, de az 1647. évi országgyűlési parancs által a béke úgy ezen anya, valamint Pusztakert, Patta és Köpösd leány egyházakban ismét helyre állíttatott. Gróf Esterházy Pál parancsából 1660-ban teljesen elnyomatott, mint ez az 1662. évi országgyűlési irományokból kitűnik.

10. Spácza —- mezőváros — mely 1620-ban a róm. kath. vallásról lemondott és a szeredi püspök által szenteltette fel lelkészét dementis Istvánt. Ezen egyház későbbi sorsa ismeretlen.

11. Suúr, Kis-Suúr s más fiók helységekkel, egy szláv egyházat képezett, melyben sok földes ur lakott. Ez utóbbiak közül néhányan, nevezetesen Boronkay János, Berencsey Bálint és Burján István a lakosoktól előbb az egyház szántóföldjeit, majd 1645-ben a templomot is elvették. Az 1655. országgyűlésen kérték ugyan templomuk és a melléképületek felépítéséhez szükséges telkek viszszaadásának jogos elrendelését, azomban eredménytelenül.

12. Szered a Vágh folyó mellett, egyike a legszerencsésebb egyházaknak, a mennyiben Bornemisza földes-9 Ezen ma szlávok által lakott falunak 1848. előtt Nagyszombat sz. kir. város volt a földes ura.

uruk s lelkészük által már 1560-ban elvezettettek az evangélium tiszta forrásához. Ez később püspök lett s ezen egyház alakulását „De Tentatione“ cim alatt megjelent müvében leírta. Itt halt meg 1613-ban Kürthy István lelkész és a magyar egyházak inspectora, helyébe Gönczy Miklós püspököt választották meg s melléje Sartorius Já- Dost szláv diakónusnak. Gróf Thurzó Adámnak 1635-ben az evang. egyházból történt kilépésével a nagyszombati jezsuiták az evang. lelkészt kiűzték, a tomplomot erőszakkal elvették és teljesen feldúlták. Az 1647-dik országgyűlés a templom, papiak és iskola építéséhez szükséges telkek kiadását elrendelte, s lelkészt is jelelt ki, kit 1653-ban Scultéti Simon követett, de a jezsuiták szokásuk szerint később is útját állták a szabadságnak, úgy hogy itt a gyászévtized után senkinek som volt szabad nyilvánosan az evang. vallást vallani.

13. Szomolány mezőváros, papja a dunáninneni magyar püspökség jegyzőkönyvei szerint Rády István ág. hitv. volt.

14. Zavar — magyarajku *) egyház, mely valamint Keresztúr is, közelségénél fogva a galgóczi testvérséghez tartozott. Az 1612. évi püspöki vizsgálat Lócz leány egyhá at ide csatolta. Fábri Jónás lelkészét 1618-ban szentalték fel. A calvinismussal vádolt itteni hitszónok Cyrianus Miklósnak az 1629. évi püspöki vizsgálat alkalmával, esperese jelenlétében, kellett magát ezen vád ellen mentenie. Nemsokára ezután, az uradalom megfosztotta ezen gyülekezetei a nyilvános vallásgyakorlattól 1636-ban, mint ez az 1647.évi országgyűlési iratokból kitűnik.

Evvel az első résznek vége van, de a műhöz csatolt Függelék okmány kivonataiból, nehány fontosabbat, s inkább a reform, gyházra vonatkozót, bemutatok a szives olvasóknak. A közlemény előtti szám, a könyvben közölt okmány számot jelöli.

5. Miksa király rosszalja, hogy a nagyszombati városi tanács, praelatusa Oláh Miklós esztergomi érsek beleegyezése nélkül, újólag bizonyos Gallust fogadott a városba, ki a lelkészi és hitszónoki állást istentelen módon bitorolta, keresztyén oktatás színe alatt eretnekséget és lázadást terjeszt és a kit gonosz tanaiért már több helyről elkergettek. Ennélfogva azt parancsolja a király, hogy Gallus azonnal kiutasittassék a városból és az érseknek mint praelatusuknak mindenben engedelmeskedjenek, valamint neveztessenek meg mielőbb Gallus pártfogói, és végre haladéktalanul terjesztessenek fel azon kalmároknak nevei, kik Váradról és Erdély egyéb vidékeiről Nagyszombatba költöztek s itt megtelepedni szándékoznak. A parancs 1565. jan. 28-án kelt. Ez a Gallus nem Lingelius Bálint mint szerzőnk vélte, hanem Huszár Gál.

6. szám. 1576. Az esztergomi főkáptalan Sibolti Demeter ellen tanúkihallgatást rendel el arra nézve, vájjon mikor Jákón hitszónok volt, kikelt-e a szent képek ellen és tanácsolta-e azoknak kidobását ? A tanuk igenlőleg válaszoltak.

19. szám. 1578. február 5. Rudolf király bizottságot nevez ki azon meghagyással, hogy Nagyszombat város 9

9 Ezen helység lakosai ma legnagyobbrészben szlávok-