Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-28 / 17. szám
275 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 276 A konvent elhatározta, hogy a horvát- és szlavonországi lelkészek segélyezéséről gondoskodni fog. A gyámintézet. Petri Elek, az országos özvegy-árva gyámintézet végrehajtó bizottságának jelentését olvassa, melyből kitűnik, hogy az intézet még most is tetemes hátralékokkal küzd, melyeknek megszüntetésére ajánlja a konvetnek az alapszabályok szerinti eljárást. Az 1900-dik évi járulékokat a jelentés szerint a múlt évben esak hozzávetőleg állapíthatta meg a konvent 86.000 koronában, mert az egyes lelkészek kifogást tettek az ellen, hogy kongrua-járulékaik is megadóztassanak. Sőt még ma is függőben van ez az ügy s a konvent van hivatva arra, hogy ezt a kérdést eldöntse. A bizottság tekintettel arra, hogy a gyámintézet vagyona maholnap elégtelen lesz arra, hogy fedezze a kiadásokat és nem nélkülözheti azt a 15.000 korona összeget, mi a kongnia után a gyámintézet javára beszedendő, indítványozza, hogy a befizetési járulékok az egész fizetési összeg, tehát a kongnia után is fizettessenek. A magyar földhitelintézet számadása szerint a gyámintézet i900-ik évi bevétele volt: 160,449 kor. 92 fillér. A tőke alap bevétele : 220,272 kor. 01 fillér. A letét-számla javára Íratott: 1,172.001 kor. 97 fillér. Az özvegyek és árvák segélyezésére a múlt évben előirányozva volt: 62,216 kor. 51 fillér, de ezen összegnél 902 kor. 45 fillérrel többet adott ki, mert időközben újabb jogosultak jelentkeztek. A folyó 1901-ik évre 152 özvegy, és 208 árva és netaláni újabb jogosultak segélyezésére a bizottság javaslatba hoz 90,000 koronát, vegyes kiadásokra 1600 koronát, tőkésítésre 166,343 k. 71 fillért. Összesen 257.943 k. 71 fillért. Ennek a szükségletnek a fedezetére a bizottság a következő remélhető bevételeket mutatja ki: 1. Hátralékok 45,315'70 kor. 2. Az 1901-ik évi járulék 90,000'— „ 3. 1.166,860 kor. értékű záloglevél 4% -os kamata 46,672'— „ 4. A konvent által újabban megszavazott 100,000 frtnak 3-ik részlete 50,000'— „ 5. Az összes jövedelmeknek 10%-a 25,956.01 „ Összesen 257,943'71 kor. Jelenti továbbá a bizottság, hogy miután a zsinat egy országos lelkészi nyugdíjintézet létesítését a jövő törvényhozás intézkedései közé sorolta, a múlt évi konvent felhívta a kerületeket, hogy a felállítás módjára nézve tegyenek javaslatokat. Erre az utasításra három kerület terjesztett be javaslatot. A dunántúli kerület kész alapszabály-tervezetet mutat be. Ezen tervezet szerint a nyugdij-intézetnek jogos és kötelezett tagjai lennének a rendes lelkészek, körlelkészek, missionáriusok és azon rendszeresített álláson levő vallástanárok vagy valltstanitók, kiknek nyugdíjazásáról más utón gondoskodás nem történt. Az évi nyugdijösszeg minden tagra nézve 1600 koronában volna megállapítandó. A javaslat ezután a nyugdíjazás módozatairól szól. A nyugdíj-intézet alapjául a következő bevételeket jelöli meg: 1. Minden egyes tagtól 20 korona. 2. Az egyházak hozzájárulása, minden rendes lelkész után : 24 korona. 3. A tőkésített összegek kamat jövedelmei. 4. Az államtól kérendő 73,100 kor. évi segély. Ezen tervezet szerint 160.000 kor. évi jövedelemre volna szükség, mely összegből 39,000 koronát a lelkészek, 47,400 koronát az egyházak és 73,100 koronát az állam fedezve. A dunamelléki kerület égetően szükségesnek tartja a nyugdijintézet létesítését. Véleménye szerint a nyugdíjintézet közmegnyugvásra csak úgy volna létesíthető, ha 40 évi szolgálat után az egész fizetés biztosítva lenne. De akkor is csak teljes szolgálatképtelenség esetén. Számítása szerint 400.000 korona évi járadékra volna szükség. Ezt a szükségletet úgy véli fedezni, hogy ennek a negyedrészét a lelkészek, negyedrészét az egyházak kétnegyed részét pedig az állam fedezné. Minthogy azonban egy ily nyugdijintézet létesítésére az egyháznak nincs kellő anyagi ereje, azt javasolja, hogy jelenleg csak tőkegyűjtésre kellene szorítkozni. A tiszántúli egyházkerület véleményes előterjesztése bizonyos tekintetben megegyezik a dunamelléki javaslattal. Ebbe az intézetbe beolvasztani kívánja az özvegy-árvái gyámintézetet is és igy az évi szükségletet 470 ezer koronára teszi. E szükséglet fedezetét képezné : 1. A lelkészi fizetés 1/3-da.: 1,600.000 korona, 2. a lelkészek évi járuléka : 104.675 k. 76 f., 3. az egyházak járuléka : 54.816 k. 72., 4. a közalap hozzájárulása : 40.000 korona, 5. államsegély: 100.000 korona, 6. végre az országos gyámintézet egy millió korona tőkéjének kamata. Ezzel kapcsolatban jelenti az előadó, hogy olyan lelkészek, kiknek ág. hitv. evangélikus vallásu nejeik vannak és ilyen házasságra még a gyámintézet megalakulása előtt léptek, kérik, hogy nejeiket és leányaikat ne zárják ki a segélyezésből. A konvent ilyen értelemben határozott. A nyugdij-intézetre vonatkozólag pedig, miután tudomásul vette a bizottság jelentését, elrendelte, hogy a másik két kerület is terjessze be javaslatát. II. nap. A jegyzőkönyvek hitelesítése után Sass Béla jegyző bejelenti a bizottságok megalakulását. Eszerint: a) Közigazgatási bizottság elnöke : Kiss Áron; elnök helyettese : dr. Bartók György ; előadója : Pokoly József. b) Közjogi bizottság elnöke: Szilágyi Dezső; előadója Molnár Béla. c) Iskola-ügyi bizottság elnöke: Antal Gábor; előadója : Dóczi Imre. d) Missió-ügyi bizottság elnöke: Gróf Degenfeld József; előadója Szabó János. e) Tökesegély-osztó bizottság elnöke: Gróf Degenfeld József; ideiglenes előadója : Széli Kálmán. Kenessey Béla jetenti, hogy a közalapi végrehajtó bizottság az egyes egyházak segélyezésére vonatkozólag javaslatba hozza, hogy a konvent utaljon ki a dunamelléki 9 segélyért folyamodó egyháza részére 1200 koronát, a dunántúli kerület 27 egyháza részére 3020 koronát, a tiszáninneni kerület 47 egyháza részére 4720 koronát, a
