Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

Tizenegyedik évfolyam. 1. szám. Pápa, 1900. január 7. Év kezdetén. / Ev utolján mérlegeltük az elmúlt év ese­ményeit; számot vetettünk munkásságunkkal s az elért eredményekkel, hogy tanulságokat, biz­tatást és bátorítást merítsünk és sarkantyút adjunk jóra irányuló akaratunknak. Most az év elején számba kell vennünk legsürgősebb teen­dőinket; ki kell tűzni ez év legközelebbi célját. Mindenek előtt arra kell gondolnunk, hogy Isten országa eljövetelének érdekében fokozott munkásságot kell kifejtenünk; és pedig a lel­késznek az Isten igéje hirdetésében a szószéken és a lelkek gondozásában, úgy az iskolában, mint a családokban. Miként a próféta mondja: hir­detnünk kell az Isten beszédit, vagy hallják, vagy nem; vagy a mint az apostol mondja: alkal­mas és alkalmatlan időben, éjjel és nappal, ha szinte könyhuliatások között is. Kényelem sze­­retetből, vagy hamis békesség okáért nem sza­bad vonogatuunk magunkat attól, hogy az Isten­nek minden akaratját hirdessük. Nem szabad az Isten igéjének élét eltompitgatnunk, vagy annak tüzét hamu alá takarnunk. Csak hadd érezzék keménységét és hajlíthatatlanságát az erkölcsileg puhák; csak hadd égesse a bűnös öntudatot: hisz ez által eszközli az erkölcsi meg­újhodást. ... A tanítóknak és tanároknak is lebegjen szemük előtt mindenha, hogy az isme­retek magokban nem teszik megelégedetté és bol­doggá az embert; szükséges voltukat senki se vitatja, de attól már óvni kell mindenkit, hogy azokat egyedül szükséges dolgoknak tartsa, mert nem csak a biblia mondja, de az egyes ember tapasztalata is elvitázhatatlanul megerősíti, hogy semmi se adhat itt e földön igaz boldogságot, csak az Isten félelme. Szűnjék meg már az a ferde felfogás, hogy a vallásos nevelés és a val­­lástanitás a papok és a vallástanitók dolga csu­pán. Az ismeretek józan vallásos nevelés hián eszessé, ravasszá, önzővé s végül embertelenné teszik az embert. A nemes élet gyökere az Isten­ben való hitbe fogódzkodik és abból táplálko­zik. Vessük hát mélyebbre a hálót! Ugyancsak az Isten országa eljövetelének érdekében egyszer már meg kell állapítani az egyházi fegyelem mértékét és módjait; szigorúan figyelembe véve egyrészről a bibliának idevágó utasításait, másrészről pedig, a mennyire lehet és szabad, a mai kor felfogását. Az ésszerű, következetes fegyelmezés rendet, tiszta erkölcsi életet és egyházi intézményeink, vallásos szoká­saink megbecsülését fogja eredményezni; meg fogja szüntetni azt a lazaságot, lágymelegséget, sőt könnyelmű felfogást, a mit most kivált a vegyes házasságból származó gyermekek elisme­résénél, az istenitisztelet és az úrvacsorában való részesülés elhanyagolásánál sajnosán kell tapasz­talnunk. Most már bőséggel van javaslat arra, hogy miként kellene gyakorolni az egyházi fe­gyelmet. Egyházkerületünk őszi közgyűlése is küldött egy ilyent az egyházmegyékhez megvi­tatás végett. Csak tartsuk hát egészen komoly­nak és vegyük igazán a szivünkre a dolgot: úgy még ez év folyamán bölcsen és kötelezőleg megállapíthatjuk az egyházi fegyelem mértékét és módját. Lelkészeink fizetésének kiegészítése 600 írtig részben megtörtént. Reméljük, hogy a 800 írtra való kiegészítésnél is oly jóindulatot és készséget fog mutatni az országos kormány, mint most a 600 írtra történő kiegészítésnél. E te-1 * .A. lap szellemi részét * Az egyház és iskola köréből. ‘ A, dij.K * illető közlemények a , ,1,1' P 1,1 1 • 1,1 (egész évre 8 kor., fél­—r— h (ImiílÉi I cv. ii egyoázkerft ct hivatalos koz onye. Ivis József 'J Faragó János felelős szerkesztő czi­­— íőmvnrkatárs ozimére xnére küldendők. ... . , küldendők. #—----------------------------« Megjelenik minden vasarnap. $--------------------------------^

Next

/
Thumbnails
Contents