Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-07 / 40. szám
Tizenegyedik évfolyam. 40. szám. Pápa, 1900. október 7. Felekezetközi viszonyok. Antal Gábor püspök ur évi jelentéséből. A felekezetközi viszonyok tekintetében a lefolyt évben nagyon kevés javulás jeleit látjuk. Mert bár számbavehető felekezeti sérelem, a minek orvoslásáért az állami hatóságok segélyét kellene vagy lehetne igénybe venni, a mi egyházkerületünkben nem fordult elő, az elhidegülés és elidegenedés róm. kath. testvéreink és a mi egyházunk hivei között társadalmi közügyeink és a haza nagy kárára mindegyre terjed. Ennek következése az, hogy társadalmi és közigazgatási kérdésekben mind több-több helyen élesittetnek ki a kizárólagos felekezeti érdekek és szempontok s a jó egytértés a róm. kath. és protestáns lelkészek, valamint azok hivei között mindinkább megzavartatik. Ezen elidegenedésnek oka azon veszedelmes álláspont, a melyet a róm. kath. egyház némely lelkészei mindinkább elfoglalnak, erélyesen képviselnek és a sokféle Mária, Jézus szive, Oltár, szent József, Kózsafüzér egyesületekben a nép között terjesztenek, hogy a római katolikusoknak a nem róm. katolikussal való mindnnemü cooperatiója, közreműködése, elkárhozásba viszi a lelkeket. Ennélfogva gyermekek keresztelésénél protestáns keresztszülőket, esketésnél protestáns tanukat el nem fogadnak, protestáns halottakra nem harangoztatnak, híveiket protestáns templomban az istentiszteleten, vagy más, még polgári ünnepélyen való megjelenéstől is eltiltják, sőt némelyek már a protestáns vallásunkkal való társalgást is kárhozatosnak hirdetik. Egyházunk elveinél fogva a mi lelkészeink ezzel éppen ellentétes álláspontot foglalnak el és ellentétes tanokat hirdetnek; cselekedeteiket is az Ur Jézus által tanított és követett általános emberszeretet törvényéhez szabják, de az elidegenedésnek ezzel útját vágni alig képesek, mert az emberi természetben rejlő öröktörvény, vagy mondjuk gyarlóságnál fogva nem ragaszkodhatunk erős szeretettel ahhoz, a kiről tudjuk, hogy minket gyűlöl, nem tekinthetünk igaz tisztelettel arra, a kiről tudjuk, hogy minket lenéz és megvet. Ezért a római kath. egyház mindenben kárhozatos cooperatiot látó veszedelmes tana végeredményében nem vezetne másra, mint a társadalmi élet minden terén a különböző vallásfelekezetek közötti ellenszenvre és a közügy és édes hazánk érdekében annyira szükséges egyetértés és közös erővel együttmunkálás felbomlására. Hála a jó Istennek, hogy egyeseknek ezen hazafiatlan törekvése nem tudta még meghódítani róm. kath. testvéreink és azok papságának nagyobb részét; vannak még sokan, a kiknek hazafisága tiltakozik az ellen, hogy ellenséges indulattal és gyűlölettel viseltessenek e haza más vallásfelekezet!! fiai iránt, csak azért, mert azok más templomban imádják az Istent, mint ők, de a hazának velük együtt egyenlően jó és hű fiai. Ezt a hazafias irányt kell nekünk is ápolnunk, terjesztenünk teljes erőnkből; nem szabad azért, ha az talán irányunkban nem mindenkor viszonoztatnék is, elkedvetlenednünk; az esetleg irányunkban tanúsított szeretetlenségre nem szabad szeretetlenséggel felelnünk, hanem biznunk kell abban, hogy a szeretetnek, józati-40 ‘“tap szellemi I* Az éS ÍSk°la k<>réböl. « XTelSB^.i dil.l«-* illető közlemények all /Ír]1 0 1a j'j I (eS^sz évre 8 kor., tél-A dunántúli ev. m. egvliázkerület mâlos Közlönye. Kis József , U (J Faragó János felelős ezerkeszi ő ozlfőmunkatárs ozimére mére küldendőit. UUIdéndők. «---------------------------------<► Megjelenik minden vasárnap. $ ---------*
