Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-03 / 22. szám
363 DUNNTI7LI PROTESTÁNS LAR 364 irányítást, vagy a kikre esetleg legjobban ráférne a buzdítás. Az erdélyieknek ez a diszes felvonulása és szervezkedése most azt a reményt ébreszti bennünk, hogy jövőre mi is így fogjuk megtartani egyházi értekezleteinket; hogy nem lesz az többé az egyházkerületi gyűlés hamupipőkéje, de legszebb pontja. Vagy hogy éppen más időben, évről-évre más egyházmegyében gyújtunk tüzet vele a vallás és erkölcs, a józan haladás és hazafíság oltárán. „A villámlás kijö napkeletről és megtetszik nupnyugoton is.LÍ Ismételve üdvözöljük a kolozsvári egyházi értekezletet! Pápa. Kis József. Jegyzőkönyv, felvéve Duna-Szerdahelyen az ottani ág. h ev. kér. egyház lelkészt lakán levő tanácsteremben 1900 évi május hó 8-án, a komáromi ev. rej. egyházmegye felső csallóközi lelkészt körének értekezletén. Jelen vannak Pethes Endre alisfcáli lelkész elnöklete alatt: Balahó Antal kodosi, Balogh Elemér pozsonyi, Dal mad y Imre f.-patonyi, Galambos László réthei, Nemes Kálmán somorjai, Vargha József padányi, Vályi Miklós madi, Udvardy Gyula jókai, Vargha Károly szapi lelkészek és Végh Géza az alsó-csallőközi lelkészi körbe tartozó apáca-szakállasi lelkész, mint vendég. 1. Nagytiszt, elnök ur a megjelentek szives üdvözlése után constatálva, hogy Farkasdy Béla patasi lelkésztársunk kivételével — kit fontos családi körülmények gátolták a megjelenketésben — az e körbe tartozók mindnyájan megjelentek, a tanácskozást megnyitotta. Majd Vargha Károly szapi lelkészt a jegyzőkönyv vezetésével megbízta és egyházi életünk jelen fontosabb eseményei felett való ügyes áttekintéssel, hoszszabb bevezető beszédet tartott. Melyet bevégezve, felhívta a kört, hogy a kinek felolvasni valója volna, legyen szives azt megtartani. — S miután jegyzőt valamely egyházi életünket érdeklő felolvasás készítésével már előzőleg megbízta, felhívta annak megtartására. Jegyző felolvasásának tárgya a fogyasztási szövetkezetek voltak. Ajánlván az ilynemű dolgokat lelkésztársai figyelmébe. Mert szerinte szövetkezetek alakítása által népünk anyagi helyzetén javíthatunk, s a lelki életre irányuló munkásság, az evangelizáeió is könnyebb lesz. A felolvasás tárgya felett hosszabb eszmecsere fejlődött ki. Udvardy Gyula lelkész melegen pártolja a dolgot, noha — sajnos — lekóhelyén, nem sikerült megalakítania a kereskedők opponálása folytán. A nép nagyrésze azok kezében van. Függési viszonyban van velők. Különösen egy gazdag kereskedő beperléssel fenyegette a népet, illetve adósait, ha lelkészök az üzletét, foglalkozását eminenter érintő dologgal fel nem hagy. S igy mivel nem akarta vagy nem akarhatta egyháza tagjait a tönk szélére juttatni, — kénytelen volt az ügygyei felhagyni. Balogh Elemér pozsonyi lelkész felhozza, hogy a szászok eompaetságának a titka nem annyira nemzetiségÖkben, mint sokkal inkább a közöttük virágzó különféle szövetkezetekben rejlik. Anyagi jobblétük és lajfenntartó erejük azokban leli magyarázatát. Felhozza, hogy Angliában is virágoznak ezek. Megemlíti végül, hogy a külföldi theol. académiákon a növendékeket az ilyen szövetkezeti dolgokban való jártasságra is tanitják. Miután mások is a dologhoz alaposan hozzászóltak és az eszme általában helyesléssel találkozott, a kör határozatkép kimondotta, hogy minden lelkész bölcs körültekintéssel oda hasson, hogy a hol csak lehet, ilyen szövetkezet létesüljön, annyival inkább, mert a jókai sajnos esetből kifolyólag is meggyőződött a kör arról, hogy a hívek anyagi jobbléte előmozdítása is lelkipásztori kötelesség. Az is a józan belmissióhoz tartozik, hogy híveinket a tényleg létező uzsorások karmaiból, avagy az uzsorának az egyes kereskedőknél divó burkolt alakjából kiszabadítani lelkes buzgósággal segítsük. Erre alkalmas eszközökül kínálkoznak a fogyasztási és hitelszövetkezetek. 2. Varga József padányi lelkész indítványozza, hogy a kör intézzen kérdést az iránt, hogy az úgynevezett közpénzek, miképpen vettetnek ki az egyes egyházakra. Egyházmegyei pénztárnok urnák különben becsületes és megbízható munkájához semmi szó nem fér, mégis óhajtandó volna, hogy részletesen tüntetné ki az egyes egyházakra kivetett egyházmegyei, egyházkerületi és főiskolai tartozásokat külön-külön, s a kivetési norma is tudomására hozatnék az egyházaknak, mert érdekükben áll tudni, hogy mire, mit és hogyan fizetnek! ? A kör az indítványt magáévá teszi. 3. Balogh Elemér a „gályarabok“ történetét, népies, illustrált kiadásban kinyomatni akarván, a kör szives támogatását s egyúttal azt is kéri, hogy határoztatnék meg műve ára s annak terjedelme ? A kör szerzőt nemes munkájában szívesen üdvözli s ahhoz teljes sikert kíván ! A mű árát 20 krban megállapítja, terjedelmét a képekkel együtt 4—5 nyomtatott ivre szabja s egyszersmind szerzőt, nagy költséggel járó műve kiadásánál erkölcsi s anyagi támogatásáról is biztosítja. 4. Balogh Elemér helyteleníti, hogy az egyházkerületi jegyzőkönyvbe olyan dolgozatok is felvétetnek, a melyek oda tulajdonképpen nem tartoznak. Ilyen a mult évi egyházkerületi jegyzőkönyvben Babay Kálmán „Ahasver“ cimü dolgozata. Bár teljes elismeréssel van szerző irodalomtörténeti és irodalmi munkálkodása iránt; de az ilyen szó-
