Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-27 / 21. szám
343 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 344 délyi törvényben, törvény-záradékokban, királyi meghívó levelekben és kinevezési okmányokban as «Episcopus Transylvaniae» és «Episcopus Transsylvaniensis» elnevezés fordul elő : kiadtam volt említett 1185/99. ein. sz. rendeletimet, mert nem tekintettem az «erdélyi püspök« cimet egyébnek, mint egy régi időkben is használt címnek, melylyel a mai államjoggal ellentétes tartalom, vagy az egyházak törvényes paritása elvébe ütköző bármely követelmény kapcsolatba semmiképen nem hozható. Szemben a Nagy tekintetű Elnökség által hozzám intézett s elől idézett előterjesztésben felhozott aggályokkal tehát a rendelet kiadásakor fenf-orgó határozott közjogi álláspontomból folyólag is kijelentem, hogy említett 1185/99. ein. sz. rendeletemtől teljesen távol állott az a célzat, hogy az «erdélyi püspök» cimnek bármely oly közjogi jelentőség tulajdonittassék a mi, a mai állam jogunk egyik fő alapelvébe, a vallásegyenlőségbe ütköznék; sőt egyenesen kizártnak tekintek minden oly magyárázatot, mely az említett rendeletnek oly értelmet akarna tulajdonítani, hogy az állam az említett rendeletben foglalt cimnek valamely egyetemesebb, a többi egyházak törvényes paritását és püspökeiknek törvényes állását sértő jelentőséget óhajtott volna tulajdonítani. Nehogy azonban 1185/88. ein. sz. rendeletéin bármely irányban félreértessek vagy félremagyaráztassék: kijelentem, Rogy az «erdélyi róm. kath. püspök» cim használatát is teljesen jogosnak és törvényesnek tartom, mert e címezés épen úgy előfordul több magyarországi és erdélyi törvényben, közjogi okiratban és ugyancsak az «erdélyi róm. kath. püspök» cim használtatott annak a legfelső elhatározásnak a szövegében is, a melylyel O Felsége a jelenlegi püspök urat Lönhart Ferenc püspök mellé utódlási joggal segédpüspökké kinevezte és mert a rendelet sem akart és a mai államjog alapján nem is akarhatott mást vagy többet az «erdélyi püspök» cim alatt érteni, mint az «erdélyi róm. kath. püspök» fogalmát. Ezekből folyólag nyilvánvaló és kijelentem, hogy az «erdélyi róm. kath. püspök«-i cim is jogosan és törvényesen használható és e tekintetben a hatóságokat egyidejűleg értesítettem is.» Budapest, 1900. május hó 19-én. Wlassics Gyula. Azt hisszük, hogy ezzel a válasszal, illetőleg az ezzel összefüggő rendelettel maga a miniszter ur sincs megelégedve; de még ha ő megvolna is elégedve, más aligha, Majláth püspök se, mi se. Ót majd mégis csak kétfélekép címezik ; mi meg mégis csak hatalmi vágyat, bizonyos vélt fensőbbség fitogtatását, a történelmi hűségnek meg nem felelő, az egyenlőséggel össze nem férő cimet látunk az «erdélyi püspök» címben. E válasz olvasásakor lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson ez a közmondás: «nesze semmi, fogd meg jól!» A többi püspökök elnevezéséhez hasonlóan az lett volna a legtermészetesebb, ha a «gyulafehérvári római kath. püspök» elnevezést állapította volna meg a miniszter. De ha úgy látta, hogy a jogszokás az «erdélyi római kath. püspök» elnevezést már meghonosította, hát tartotta volna meg ezt . . . Bármint igyekszik is a katholikus sajtó ezt a kérdést kicsinyesnek, a kákán is csomót keresésnek feltüntetni, nekünk nagy okunk van vele komolyan foglalkozni, mert az «erdélyi püspök» elnevezés kieszközlésére Majláthot az ösztökélte, hogy ebben is hadd jusson kifejezésre, hogy a katholikus egyház és annak püspöke fölötte áll más egyházaknak és azok püspökeinek. Hogy Wlassics kultuszminiszter e részben nincs egy véleményen Majláthtal: abban mi nem kételkedtünk soha. Tan tervjavaslat a népiskolai .vallástanításhoz. Csak röveden akarom igazolni azt, hogy a népiskolai vallástanitás tantervének reformálása elodázhatlanul szükséges. Az 1868-ik év hazánkban a népiskolai tanításnak forduló pontját képezi a mi felekezetűnknél is. Mig az előtt népiskolai tanításunk csaknem kizárólag a vallási tudományok tanításából állott; azóta ezek mellé oda sorakozott a reál tantárgyak egész sorozata. Az előtt elég volt az énekek, Kis-káté (néhol az Öreg káté), bibliatörténet (Hübner), imák, illemszabályok és egy kis hazai földrajz és hazai történet, számtan tanítása : ma már ide sorakozott a nyelvtannak, Európa földrajzának, természetrajz és tannak, gazdaságtan, egészségtan, alkotmánytan, mértan, rajz tanítása is. Azóta a vallási tananyag is nem] hogy kevesbittetett volna, hanem inkább szaporittatott, hozzájájárulván a régebbiekhez, Palesztina földrajzának, egyháztörténetnek, biblia ismertetésnek, egyházalkotmánytannak, felekezetek közötti hitkülönbözeteknek tanítása. Ezek igy lévén, hát a szorgalmi idővel hogy vagyunk ? Az előtt tagosztály nem lévén, a gyermekek feljárhat-
