Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-26 / 9. szám
135 DUNÁNTÚLI PROTESTANT LAP. K öny YisiriEirtptés. A Prot. Szemle 1898. évi füzetei. Atolvasgatva a Protestáns Szemle 1898. évi füzeteit, örömmel tapasztalja bárki is első sorban azon körültekintő, gondos szerkesztést, mit Sznts Farkas ur tanúsít; másodsorban pedig a munkásoknak ama nagy képzettségét, arra hivatottságát, melynélfogva a theologiai irodalom egész mezejét nemcsak felölelik, hanem egyszersmind fel is buvárolják, át is kutatják. Az 1. 2. és 3-ik [füzetek elején olvasható Bornemisszának és Telegdy Miklós pécsi püspöknek egymásellen folytatott vitájából egy-egy hatalmas részlet. Érdekes ez azért is, mivel a hitvitázó irodalomnak, azt lehet mondani, legelső terméke, de érdekes azért is, mivel látható belőle, hogy még a legkisebb részletekre is kiterjedŐleg, mily nagy gonddal iparkodnak egymás álláspontját megcáfolni. Bornemissza még 1578 táján ingadozik, vájjon lutheránus avagy kálvinista legyen-e ? Egyébként pedig az uj hitnek heves, indulatos védője. Telegdy nagy ismerettel, éles dialektikával, itt-ott szelíd argumentumokkal védi emberi találmányok által összetákolt álláspontját. Ezután következik Pokoly Józsefnek az „unitarismus Magyarországon“ cimü nagyon figyelemreméltó és tanulságos értekezése. Elénk varázsolja ez az értekezés az unitárizmus keletkezését, terjedését, virágkorát és hanyatlását; nagy figyelemmel Dávid Ferencre, erre a nagy szellemű, nyugtalan elméjii papra, ki utoljára is merész tanaiért Blandrata árulása miatt életét a dévai börtönben fejezte be. Majd nagy érdeklődéssel olvashatjuk Sfrotnp Lászlónak tollából a philosophia helyének megjelölését a theologiában. A philosophia legyen philosophia s ne akarjon vallás lenni, egyik a másik helyét nem foglalhatja el, mert egyiknek helye a szívben, másiké pedig az értelemben van. Majd találhatók benne kisebb, de azért szintén nagy fontosságú és értékű értekezések is : Zoványi Jenő tollából: Dézsi Márton ; Thury Etelétől: Eszéki Imréről írott értekezés Flaciusnak 1550-ben kiadott levele alapján, mit Thúry Károly fordított magyarra. Majd Zsoltárköltészetünket ismerteti Farkas Lajos a Sz. Molnár Albert előtti időkből. Szász Béla fordításában angol egyházi énekek vannak közölve; Miklós Géza pedig egy hercegi nagy urnák — nagy fölületességgel, de mégis sok jó akarattal Írott elveit ismerteti. Payr Sándor pedig az 1621 január elején feldúlt és elpusztított — előbb virágzó — Csepregnek szomorú sorsát beszéli el, igen vonzó és rokonszenves előadásban. De mindezeken kívül közölve van Dr. Masznyik tollából egy részletes és nagyon figyelemreméltó ismertetés Ritsch 1 theologiájáról. Ritschl theologiája egészen uj irányt jelöl. Az óriási munkával összeállított dogmák nagyrészét ő félre-136 teszi s ezek helyébe : a theologiát és hitet Krisztus személyére és a belőle kiáradó kegyelmi hatásra akarja építeni; menten min (jen bölcsészeti szemlélődéstől és metaphisikai költéstől. Ritschl életében heves vitákat és támadásokat állott ki; de azért ma már számottevők elvei a miveit theologusok között mindenütt. A Krisztusból kiáradó Istenországának megvalósítására törekedett, a Krisztus volt előtte minden, belőle áradott ki minden titok, minden tudás. Minden tétele a bibliai anyag feldolgozása, ezen kívül nem keres semmit és nem kell neki semmi. Az egyházi tan révén becsúszott idegen metaphisikai elemeket is iparkodott kiküszöbölni. A szentháromsági és christologiai abstrakt spekulatiókkal is teljesen szakit, mert az evangéliumnak felesleges toldalékai ezek. Az ő eszméi az újszövetségi eszmék feldolgozása kizárólag valláserkölcsi szempontból. Az eschatologia nála nagyon rövid, mert az újszövetség alapján erre összefüggő elméletet bajos alkotni. A bűnről, egyházról stb. alkotott nézeteihez sok szó fér, annyi azonban bizonyos, hogy a jövő theologiájának ez képezendi majd alapját és ez jelöli meg irányát is. Ritschl theologiájának egyébként a legnagyobb hibája az, hogy csak azzal foglalkozik, a mit az újszövetségben talál, pedig az ész még azon kívül is sok nagy és fontos kérdésre a feleletet okvetlenül megvárja ? A Prot. Szemle 9. és 10-ik füzete is kielégítheti a legkényesebb igényeket is. A 9-ik füzetben történik meg a beszámolás Szász Károly püspök ur tollából, arról a hatalmas munkáról, mit a bibliát revideáló társaság végzett. Ebből a jelentésből megtudhatjuk azt a szomorú dolgot, hogy mi még ilyesmikre, a biblia javitására sem tudunk 2—3000 frtot összehozni, hanem mint az ausztralia- és áfrikabelieket, minket is az angol bibliát terjesztő társaság segít ki, adván erre a célra is 300 font sterlinget (3500 frt) s ezenfelül a kiadás, terjesztés nyomdai és egyéb költségeit is magára vállalta. Erre a nehéz, de rendkívül szükséges revideálásra már égető szükségünk volt; az istenes vén embernek elavult nyelvezete és egy némely fogyatkozásai már nagyon kívánták a javítást, korrigálást. A munkások elismerésre méltó sok lelkesedéssel, tudással párosult nagy jelentőségű munkát végeztek. Erről szolgáltat bizonyságot Radácsi Györgynek értekezése is az „átdolgozott Károli bibliáiról és bibliából.“ Elmondva az egész magyar biblia-fordítás irodalomtörténetét az egyes szebb és fontosabb helyeket mutatványul is közli, melyekből a Jób könyve XXVI Ildik részét mi is közöljük : 1. Bizonyára az ezüstnek 1. Bizony az ezüstnek báhelye vagyon, honnét ki- nyája van és helye az aranyvájják és vagyon helye az nak, a hol tisztítják, aranynak, honnét kiássák.
