Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-15 / 42. szám
675 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP leme az állam életelemévé vált. Ez első törekvések eredménj^e a függetlenségi harcokban, a talaj urbériestésébeD, uj államok alapításában, nagyszerű forgalmi utak, vasutak és távirda vonalak létesítésében mutatkozott. Az óriási átalakulás idején, a millió és millió idegen jövevény bevándorlása következtében a közoktatás eredeti törvényei romlásnak indultak s a tudatlanság és nyerseség kerekedtek felül. A -nép intelligens része azonban körülbelül 75 év előtt felébredt szellemi lethargiájából. Felvilágo3odott férfiak a szó és tett egész erejével léptek fel az ifjúság javítása és művelése érdekében s meggyőző ékesszólásuk engedelmes hallgatókra s tettre kész támogatókra talált. A mi európai fogalmaink szerint hihetetlenül rövid idő alatt általános vélemény változás állott be ; mindenfelé egyletek alukullak iskolai czélokra s a legrövidebb idő alatt bámulatos eredményeket értek el. Az egyes államok kiváló férfiakat küldtek Európába, hogy ott a rendszert és berendezést tanulmányozzák s visszatérésük után lapasztalataik eredményét nyilvánosan közöljék és gyakorlatilag is értékesítsék. Az individuális tetterő a községek erejével és a vagyonos osztály áldozatkészségével egyesülve, minden kigondolható segédeszközt előteremtett. Azok között, kiknek érdemök, hogy a nehéz munkának úttörői voltak, első sorban a két amerikai hires tanférfiu : Henry Barnard és Horace Mann említendők. Az első Rode Island kerület megbízásából beutazta az összes községeket; közgyűléseket hivott össze , bizottságokat alakított s joggal mondható a modern iskolarendszer szervezőjének. Utóbbi Európában tett utazása s erről írott munkái által szerzett hírnevet. Miután ez alapos előmunkálatok eléggé előkészítették a talajt s a nyilvános oktatás reformjának általános szükségessége érezhetővé vált s ennek eszméje a kü lönböző társadalmi osztályokat áthatotta, uj iskolák alapítása csodálatos gyorsan haladt előre. Ez újítások mostani vezetése és keresztülvitele a tanügy barátainak árdekes anyagot szolgáltat arra, hegy némi részben párhuzamot vonjon az itteni és az európai közoktatás között. Az egyes államoknak közoktatási ügyekben önálló intézkedési joguk van, azonban az egyöntetű eljárás biztosítása céljából egy „különleges közoktatásügyi osztály“ alapittatott, melynek élén egy legfőbb, közvetlenül a kongressus által választott tisztviselő áll, ki a politikai áramlatoktól és időközi miniszter változásoktól függetlenül állva, a legtapasztaltabb tanférfiak közül, absolut felelőséggel választva, gyakorolja hivatását. Ha vezetése alatt a tauügy fejlődése korszerűen halad, újból megválasztatik: ellenkező esetben uj bizalmi férfiú lép heh’ére. Az első, ki e tisztet viselte, maga Mr. Barnard volt. Ezen ügyosztály a congressusnak minden évben terjedelmes jelentést terjeszt be az iskolaügy állásáról és haladásáról, a leghatározottabb statistikai adatokkal támogatva. Ezekből az évi jelentésekből nagyszámú példányok osztatnak ki hivatalosan a tanintézetek vezetői között áttekintés végett s közérdekű részét tartalmazó kivonatai a hírlapokban közöltéinek, hogy a nagyközönség is kellőleg tájékozva legyen az iskolai hatóság működéséről s az ügyiránt való 676 érdeklődése felkeltessék. így aztán, dacára az egyes államok közt levő óriási különbségeknek, sikerül mégis az egyöntetűséget elvileg fenntartani, Nem találkozunk itt, mint Európában, fokozatos felügyelő orgánumokkal, melyek hierarchikus és bürokratikus elemekből volnának összeállítva, kik legjobb akaratuk ellenére is, gyakorta saját működésüket önmaguk gátolják vagy csökkentik. Az iskolaügy közvetlen vezetése helyi bizottságok kezében van, melyek egymástól teljesen függetlenül választás utján alakíttatnak. Feladatuk admiuistrationalis kezelés s egy évi mandátumuk elteltével uj vagy újra választás következik. A bizottsági tagok száma egyes államokban különböző, de ritkán haladja túl a négyet. Mint a központ, a boírd oj aducation (közoktatásügyi tanács) működik, élén egy igazgatóval. Tévednénk azonban, ha ez igazgatót a hel}d bizottság fejének tekintenők, mert az s hatásköre a községi elöljárók és a kormány között való összeköttetés fenntartását czélozza; ő tesz előterjesztéseket s ő küldi be a különleges jelentéseket is. A paedagogiai feladat az egyes iskolák működése és fejlődése felett való közvetlen felügyelet a kerületi felügyelőkre esik, kiknek nemcsak az a kötlességük, hogy a tanítók és tanulók a tanterveket és methodust ismerjek meg, hanem a követelményekhez képest magokkal a szülőkkel is érintkezésbe kell lépniök, hogy ez által azok kívánalmait s a helyi viszonyokat az iskola javára értékesítsék. Különösen két pont az, ami ezen organisatió szemlélésénél bennünket meglep. Egyfelől a munka vezetésében való oekonomia, másfelől a nyilvánosság e've. Az iskolák az ország jelenlegi jelemméhez képest vaunak felépítve. Mig a dél, kelet és nyugat nagy népes városaiban, azok nagyszerű külső és belső berendezés által imponálnak, addig a kisebb helyeken csak egyszerű, dísztelen házak azok; az észak számos újonnan alapított telepein pedig kezdetleges faépületek (loy horames) azonban e helyiségek mindegyikében a czélszerüség, a tanítási mód s a tananyag szerfölött praktikus megválasztása az, mely figyelmünket leköti. Minden iskolának van egy, — tehetségéhez és fennállási idejéhez képest berendezed könyvtára, mely a majdnem mindenütt feltalálható hangszerekkel együtt a gyermekek méltó örömét képezi. (Folyt köv.) Kuthy Zoltán, New-York állam és város magyar ref. missionáriusa. Lapok egy ároni család múlt századbeli naplójából. Az a napló, melyből ez egyházi lap hasábjain pár lapot bemutatni kívánok, a somogymegyei Barla Szabó lelkészi családé, mely a beköltözés idejétől, az 1750. évtől fogva a b.-somogyi egyházmegyében papi sarjakkal állandóan képviselve van. E lap méltán illetékes a napló e részletének közlésére, mert a család papi sarjainak a dunántúli egyházkerület, abban az említett egyházmegye volt egyházi hivataloskodási munkaterük. A b.-somogyi egyházmegye egyik-másik egy-
