Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 358 357 és olvasók hiányában, igen gyéren, vagy épen nem is születnek. Az átmeneti apróbb müvek e mellett megta­lálják piacukat, mert azokat a lelkészek, ha szükségét látják, csekélyebb áruknál fogva úgy is megszerezhetik. A lelkészi könyvtárak felállításának költségeiről a 3. és 4. §. intézkedik. Elvileg ez a költség is csak az egyházakat terhelheti; de még sem látszik tanácsosnak azzal az egyházakat föltétlenül megterhelni, különösen pedig kizárandó az e célra való külön megadóztatás. Ezért ajánltatnak a költség előállítása végett más módok és ezekkel kapcsolatban a cél biztosítása érdekében a közsegély igénybevétele. Ugyanis, minden egyházkerü­let rendelkezik az egyházak és lelkészek részére éven­ként kiosztandó összeggel. A tiszáninneni egyházkerület például a közelebb elmúlt évben a következő segélye­ket osztotta ki: államsegély 2904 frt 44 kr, a Baldácsi­­alapból 2624 frt 76 kr, a hollandi tárból 640 frt, — összesen teliát 6169 írt 20 krt, nem számítva ide azon segély alapokat, a melyeket egyenes rendeltetésüktől elvonni nem lehet. Tekintetbe véve már most azt, hogy az egyházak­nak a segélyek legtöbbnyire igen kis részletekben és apróbb kis javításokra szoktak adatni; de tekintetbe véve azt is, hogy az ugyanolyan apróbb segélyek a lelké­szeken sem lendítenek valami sokat, de ezek a kongruá­­nak és nyugdijjhátraléknak betudásával mégis kedve­zőbb helyzetbe jutnak; indokoltnak látszik, hogy egy­házkerületünk ezen segélypénznek egy részét ezentúl részint az egyházak benső, valláserkölcsi építésére, ré­szint a lelkészek szellemi erősbitésére használja fel. Az egyházi társadalomnak ezen benső építésre is szükség áldozatot hoznia. De az áldozat különben sem lesz oly nagy és csak egy kis részét fogja igénybe venni a ren­delkezésre álló segély pénzeknek. Egyházkerületünkben van ugyanis 347 anyaegyhá?. Föltehető, hogy ezen egyházaknak fele, részint az egyházak buzgösága, ré­szint a lelkészek erélye folytán, önerejéből képes lesz viselni a lelkészi könyvtárak újabb terhét, a másik fele pedig részben, vagy egészben segélyezésre fog szorulni. 180 ily segélyezendő egyházat véve számításba, az éven­kénti teljes 5 írttal sem kellene több 900 frt egyház­kerületi segélynél, mely a fentebb kimutatott rendelke zési összegből könnyen kiszakítható. Ez által csakis a segélyezés tárgya és célja változik, még j>edig előnyö­sen, maradandó becsű, lelki építésre. Az egyházi kor­mányzat ezen magasabb szempontok elől nem térhet ki, mert nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten­nek minden igéjével is és fő hivatásunk keresni első­ben az Istennek országát és annak igazságát, hogy min­denek megadassanak nekünk. A tervezet 5., 6., 7. §-a nem szorul bővebb in­dokolásra. Érthető, hogy a törzskönyv egyöntetűsége kedvéért azt, nyomtatott rovatos iveken az egyházkerü­let állítsa ki és mint rendelkező és alapitó, ajándékban bocsássa az egyházak rendelkezésére. Ez az ajándék csak buzdításul szolgálhat az egyházaknak is. A lel­készi könyvtárak gondozása és megőrzése nem fog nagy í-eherrel járni épen a könyvtárak korlátozottsága miatt, de meg azért sem, mert az évenkénti ellenőrzés bizto­sítani fogja úgy a törzskönyv, mint a könyvtár rend­­bentartását; az újabb és újabb mindenkori lelkészeknek nem lesz tehát rendezési, hanem csak rendbentartási csekély munkájuk, a mely nem veszélyeztetheti senki­nek egyéb munkáját, mert lehetnek évek, a mikor újabb mű nem is kerül a könyvtárba. A gondozás és ellenőrzés felelőssége a könyvtár vagyoni természeté­nél fogva mindenesetre megállapítandó. A 8. §. az első szervezésről intézkedik; e szerint mindenekelőtt a könyvszekrények előállításáról szüksé­ges gondoskodni. Erre két évi határidőt a költség miatt vettünk fel, mert egy egyszerű könyvszekrény készít­tetését is számíthatjuk körülbelül 20 frtba. Kemélni lehet, hogy ezt az egyházak 2 év alatt képesek is lesz­nek előállítani, mert köztapasztalás szerint minden na­gyobb alapítás alkalmakor fel lehet költeni a buzgó­­ságot és áldozatkészséget. Kitartás ebben a későbbi időkre ritkán van; de azért a legtöbb alapítás sikerét a pillanatnyi fellángolás biztosítja. A lelkészek és egy­házi elöljárók hivatása lesz ezt a buzgóságot felélesz­teni. Mindamellett közönyre, sőt legyőzhetlen szegény­ségre és tehetetlenségre is kell számítanunk. E részben gróf Majláth erdélyi r. k. püspök példát mutatott ne­künk is, midőn a lelkészi könyvtárak elrendelése alkal­mával kimondta azt is, hogy a hol erre képesség nincs, folyamodjanak hozzá a könyvszekrényért. Nálunk az egyházkerületekre néz ez a püspökségi gondviselés, a melyet, ha kerületünk magára vállal, 2 évre beosztva, fólsegélhet minden szegényebb egyházat. Nagyobb nehézséggel jár a könyveknek első meg­rendelése, részint azért, mert jelenleg nincsenek is nagy választékban maradandóbb becsii művek, vagy ha vol­nának is, kellő számú példányokban alig kaphatók, ügy hisszük azért, hogy majd, ha főleg a többi kerü­letek is szervezik a könyvtárakat, némely becses müvet újra kell kiadatni. Egyházkerületünk ily uj kiadást rendez a Warga Lajos egyháztörténetéből, melyet az alapítás alkalmával megszerzendő könyvek közé fel is vettünk. Kívánatos volna, ha a testvér egyházkerületek nyilatkoznának, hogy nem lesz-e nekik is szükségük erre a derék munkára, mert kedvező esetben annyi pél­dányt nyomathatnánk, a mennyi őket is kielégíthetné. S igv a munka ára is sokkal kisebb összegre lenne megszabható. Azonban azon 5 év alatt, a melyet az első rendezkedésre kitűztünk, bizonyára várhatunk újabb munkákat is, mert a protestáns irodalmi társaság, mely most csak napról-napra él, mihelyt a lelkészi könyv­tárak szervezése folytán nagyobb működési alapot nyer, gondoskodni fog oly müvek kiadásáról, a melyek a lej­­készi könyvtárakba be fognak illeni. A magyarázatos biblia, melynek körét közelebb igen szűkre szabták meg, mert a kiadás anyagi nehézségeit nem bírták elhárítani, egészen más alapokon indulhat meg és azonnal fölve­hető lesz az első müvek sorrendjébe. A protestáns egy­házi irodalom föllenditése, annak a külföld példájára magasabb tudományos színvonalra emelése és ezzel kap­csolatban protestáns irodalmi társaságunknak a szégyen-23*

Next

/
Thumbnails
Contents