Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-28 / 22. szám
345 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 346 Euylptzi élet. A bakonyvidéki lelkészi kör értekezlete. A bakonyvédéki lelkészi kör, jószokásáboz híven, ez évben is megtartotta értekezletét. Nt. Zsoldos Sándor elnök nr márc. 20-ára hívta azt össze saját gyülekezetébe, mint a múlt értekezlet által kijelölt helyre. A terv szerint, a reggeli közistenitiszteleten részt kellett volna vennünk, de a legnagyobb sajnálatra ez nem sikerült, mert a lelkészek nagyobb részének 45 klmter utat kellett utazni. Elnök ur üdvözölve a tagokat, rámutat az értekezlettartás fontosságára, s hangsúlyozza, hogy miután a többi felekezetek lelkészei az általuk tanúsított tervszerű és erélyes tevékenységhez a kitartást és lelkesedést értekezleteikből merítik: óhajtandó, hogy az ő példájuk nyomán, de meg a saját tapasztalatunkon is okulva ezen jótékony hatású, önmagunkra tanulságos, az egyházi életet pedig nagymértékben fejlesztő összejöveteleinket továbbra is fentartsuk. Ezután az egyes előadók terjesztették elő előadói véleményüket a nekik elnökileg kiosztott tárgyakról. Az országos lelkészi nyugdíjintézetre vonatkozólag Györffy József volt az előadó. Véleménye szerint lehet felhozni érvet ellene is (lelkészek újabb megterheltetése), mellette is. Minden személyt érdeklő ellenérvet megdönt azonban egy s ez az egyházak érdeke. Felállítása a pénzügyi oldalt tekintve sok nehézségbe ütközik. 3 forrást jelöl meg e tekintetben. Közalap, egyházak és a saját zsebünk. A közalap hozzájárulását 10 éven át évi 20000 frttal gondolná attól fogva, a mikor a közalap az orsz. gyámolda segélyezése alól felszabadul. Az egyházak igénybevételét aggályosnak tartja. A magunk befizetése pedig lenne minden 100 írt nyugdíjjogosultság után 5%. A legtöbb nyugdíj 1000 írt s ezen összegig bárki is akkora nyugdíjra iratkozik be, a mekkorára akar. A felállítástól kezdve 10 évig nyugdíj nem adatik, 10 év után 40%, azután évenként 2 %-1 emelkedik s igy 40 évi szolgálat után kapja a lelkész azt az összeget, a melyre beiratkozott. Elénk vita volt e tárgy felett. Fodor Gyula társunk az egyházak segélyének méltányos és jogos igénybevétele mellett érvelt. Sőt többen - jogosan — az államot is emlegették. Végre az értekezlet a következőkben jutott egvértelemre. Szükségesnek tartja az értekezlet a lelkészi nyugdíjintézet felállításának sürgetését már csak azért is, mert bár az egyh. törv. 270. §. kötelességévé teszi az egyetemes konventnek, hogy erre vonatkozólag készítendő végleges tervezetét minden esetben terjessze a közelebbi rendes zsinat elé; de mivel a konvent az említett §-ban rárótt azon feladata teljesítésének, hogy ezen kérdéssel tovább is foglalkozzék — jelét nem adta : félő, hogy az egész § sürgetés nélkül csak Írott malaszt lészen. A felállításhoz a közalap 10 éven át évi 20000 forinttal veendő igénybe. A lelkész rendes állomásra jutása alkalmával fizetésének 20 % -t, a mostani lelkészek pedig fizetésük 10%-t alapbetétként 3 év alatt fizetik be; évi járulék óimén pedig fizetésük 2%-t. A nyuggij alapjául a revideált jelentő-iv veendő minden leszámítás nélkül. A nyugdíjazás csak 10 év múlva kezdődődik s tiz évi szolgálat után adatik — 60 évet meghaladt lelkész nem kötelezhető a tagságra. 10 évi szolgálat után 40°/0 nyugdíj adható, azután pedig évenként 2%-l emelkedik úgy, hogy a 40 évi szolgálat után teljes nyugdijat kap. A nyugdíj legmagasabb foka 1200 írt; a kinek azonban fizetése az 1200 frtot el neu. éri, az csak fizetése egészéig nyugdíjazható. Ez főbb vonalokban az értekezlet javaslata, melyet a központi értekezletre terjeszt. A másik tárgy volt a Prot. írod. Társaság fejlesztésének megbeszélése. Előadó Fodor Gyula. Anyaszentegyházunk ezen egyik életerének kérdéséről igen szép és lelkesítő felolvasást tartott az előadó s e mellett egy kimutatást közölt velünk, a melyben a kerületünkben tagokat egyházmegyénként összegezi, de kimutatja egyházmegyénként a hátralékokat is. E lap már közölt egy kimutatást a Prot. írod. Társaságról, de előadónké sokkal részletesebb s mondhatom, hogy nem kevés időt vehetett igénybe. Láthatjuk ezen kimutatásból, hogy a pápai egyházmegyéből van (44) legtöbb tag. Itt csak az a szomorú állapot, hogy a 44 közül csak kettő a világi s ezek érzik a szükségét az írod. Társaság pártolásának. E mellett láthatjuk azt, hogy a komáromi 17, a tatai 23, a veszprémi 10, a mezőíoldi 9, az eőrségi és drégelypalánki egyházmegyék 3—3 taggal vannak képviselve, míg a 85 egyházból álló somogyi egyházmegye 5, mondd öt és az egyházmegyénkkel egyenlő népességű barsi egyházmegye 3, mondd három taggal ékeskedik. Bizony-bizony szomorú dolgok ezek. Nemrég mondta br. Bánífy : frázisokkal nem lehet nagy dolgokat kivinni, hanem tettekkel. Nohát tegye szivére kezét minden lelkésztársam, de tegye ezt minden magát világi papnak nevezni szerető felebarátom s gondoljon rá, hogy egyházi életében melyik volt túlsúlyban a tett, vagy a f rázis ? Talán nem lesz frázis a mi határozatunk, melyben kimondottuk, hogy a központi értekezleten arra törekszünk, hogy megkerestessék egyházmegyénk a végett, hogy hasson oda, hogy minden lelkész és minden világi közgyűlési tag, tagja legyen az írod. Társaságnak, a hátralékos tagsági dijak pedig egyházmegyeileg szorgalmaztassanak. A harmadik tárgy volt a népnevelés ügye, melynek Bállá Endre volt az előadója. Az előadói vélemény után az értekezlet indítványozza, hogy a lelkészekre mondassék ki kötelezőleg az ismétlő iskolások vallási oktatása. Indítványozza, hogy az ismétlő iskolások részére a népiskolai könyvtár felállítandó, melyre nézve kijelöli első sorban is megszerzendőkül az írod. Társaság népies kiadványait és a bibliai társulat füzeteit. Ez a könyvtár a lelkész felügyelete alatt, a növendékek által kezelendő s a kezelés a körlelkész által betekint-
