Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-28 / 22. szám
347 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 348 hete. Indítványozza az Örömhír-nek az 5 — 6 osztály növendékei számának megfelelő példányban járatását s ingyenes kiosztását. Ezek fedezetéül első sorban a mulasztási büntetéspénzeket, másodsorban az egyház pénztárát jelöli meg. Indítványozza az értekezlet, hogy a konvent, mint legfelsőbb iskolai hatóság, a lelkészeknek az iskolábani jogaikat határozottan körvonalozza, mert az iskolában silbakot állni tovább nem óhajtunk. A viszonyok fokozott tevékenységre hívnak bennünket s a hol a valláserkölcsi nevelésben j esetleg előforduló hiányt pótolni, igazítani kellene, ott kezünk meg van kötve, mert a tanító azt mondja: a mikénthez semmi közöd (?)! Pedig hogy vannak helyek, hol ajtanitó kötelességérzetének, sőt szakképzettségének hiányos volta miatt van mit igazítani: azt hiszem, hogy nem fogja tagadni senki sem. Végül a jövő évi értekezlet helyéül Taáp jelöltetett ki. Hogy lesz-e sikere összejövetelünknek, nem tudom, mert még a központ is csak a múlt évben érdemesített annyira, hogy jegyzőkönyvünket felolvasta; de azért az nem tesz semmit, mi a mit egyházainkra jónak látunk, azt megtesszük, a ki nem teszi, lelke rajta. —a - e jegyző. NUkroíuij. Szentmiklóssy Károly szül. 1818 — meghalt 1899 máj. 9-én. Május 11-ike, azaz Áldozó-csütörtök délutánja nevezetes idő volt az egyházas-rádóci ev. ref. gyülekezet életében: ekkor tette örök nyugalomra a szent gyülekezet elaggott, 81 évet élt, nyugalmazott tanítóját: Szentmiklóssy Károlyt. Az érdemekben megőszült „Jó sziviiu öreg Nestor elhunyta mély fájdalmat hogyott nem csak gyászoló kedvesei, de az őrségi ev. ref. tanítóság — és minden őt ismerő szivében is ! A megbolgogult született 1818-ban nov. 26-ikán Zalabán (Hontmegyében), hol édes atyja, Szentmiklóssy Sámuel Bárcai uraság gazdatisztje volt. Egy éves korában szülői elköltözvén Pócsmegyerre (Pestm.), a boldogult ott növekedett s itt végezte elemi iskoláit is, melynek végeztével Pápára ment és ott tanult 1843-ig, a mikor az egyházas-rádóci ev. ref. gyülekezet tanítójául meghivatván, mint másod éves jogász foglalta el az egyházas-rádóci szent gyülekezet tanítói állását, mely állásán 53 éven át működött szorgalommal, ügybuzgósággal és nemes szeretettel. Maga hivatali működése is csaknem egy emberélet! Az egyház kebelében egy-két aggastyánt kivéve, a legéltesebb s ősz fürtökbe borult elöljáró is az ő tanítványa ! A megboldogult egy időben tanult Pápán koszorús költőnk, Petőfi Sándorral is, kiről nem egyszer lelkes emlegetéssel emlékezett meg előttem. Mint föntebb jelzém, 1843-ban az egyházas-rádóci ev. ref. tanítói állást elfoglalván, nőül vette Pápáról Vecsei Máriát, kivel :.sak 13 évi boldog házasságot élhetett s kitől 3 gyermeke született: Gyula, ki jelenleg tapolcai főszolgabíró, Károly, ki Cattaróban fölkelők golyója által vérzett el a csatasikon, Paula, kit 12 éves korában véletlen leesés folytán vett el atyjától a halál. A boldogultnak második neje : Somogyi Zsuzsánna lön ; ettől gyermeke nem születvén, vele élte le életét csendes megelégedésben élete utolsó pontjáig ! A megboldogultat 72 éves, árván hagyott elaggott özvegye, — szeretett gyermeke: Gyula tapolcai főszolgabíró, kedves unokája Gyula, mezőhegyesi huszárfőhadnagy, testvérje : Lidia, kecskeméti lakos, öcscse Mészáros Ernő körmendi t. b. főszolgabíró, ugyancsak öcscse Kovács Gyula szombathelyi törvényszéki bíró és több fájó szivii rokon gyászolja. 1896-ban az egyh.-rádóci ev. ref. gyülekezet dk cséretre és követésre méltó meleg hálából nyugalomba helyezte, a mikor az elismerés a legmagasabb helyről is feléje fordult: király (3 Felsége a koronás ezüstérdemkereszttel tüntette ki a népnevelés ősz bajnokát. 1899 május hó 9-én délelőtt 1ji12 órakor költözött el nemes lelke az Atyához, a ki adta volt azt — 8 heti súlyos szenvedés után, szélhüdés következtében. Temetése 11-én délutáni 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Háznál a tani tó-testület éneke elhangzása után nagyt. Fülöp József körmendi lelkész mondott a tanítói pálya magasztosságát gyönyörűen ecsetelő beszédet és imát, templomban pedig nagyt. Jezerniczky Kálmán terestyén-szecsődi lelkész ur tartott könnyekre indító halotti tanítást, meghatóan ecsetelvén a jó ember és jó tanító megörökített érdemeit. Végül a temetőben újra Fülöp József körmendi lelkész mondott a behantolás előtt siri imát, a behantolás után pedig a tanítótestület részéről Darab Lajos egyh.-rádóci tanító búcsúzott el az egyház lelkésze, a p.-rádóci tanító, mint a meghaltnak ifjú barátja és kartársai nevében a nemes lelkű, kedves halottól. Koporsóját egész koszoru-erdő fedte feliratok nélkül és feliratokkal: „Az egyh.-rádóci ev. ref. gyülekezet szeretett tanítójának.“ „Az őrségi ev. ref. tanítótestület Nestorának.“ „Szerető gyermekei a felejthetetlen jó apának.“ „A kedves jó Károly bácsinak egy házas- és p.-rádóci kartársai.“ .... A gyönyörű koszorúk megőröztetnek a gyülekezet által örök emlékül. Ott függ a gyülekezet koszorúja a templomban az orgona homlokzatán, a tanítói testületé és gyermekeié a chórus oldalán- • • • '• A hálás gyülekezet semmi költséget nem kiméivé, az összes eltemettetési költségeket viselte; példája ez a nemeslelktiség annak, hogy a ki életében szeretett, szerettetik az halálában is, példája annak, hogy van hála e földön ! Áldás, béke és szeretet lengjen a drága porok fölött! Egyházas-Rádóc. Darab Lajos, ev. ref. tanító.
