Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

Tizedik évfolyam. 19. szám. Pápa, 1899. május 7. A konfirmációra való készítés. (Vége). Az utóbbi egyházkerületi közgyűlések alkal­mával többször is szóba jővén a konfirmációra szánt tankönyv kérdése, többektől volt alkalmam hal­lani, hogy a mi a tanalakot illeti, föltétlenül közlő alakban s nem kérdések és feleletekben kell azt Írni. Vizsgáljuk meg a dolognak ezt az oldalát is. Köztudomású, hogy a katechesisnek két formája, tanalakja van; u. m. a közlő (akroamatikusj és a kérdező (erotematikus) forma. Tudjak azt is, hogy a katechesisnek nem tartozik a lényegéhez a kér­dező forma. Ide vonatkozólag pl. Aachells i Gya­korlati Theologiája» I. kötete, 259. lapján ezt ol­vashatjuk: az egész proselyta katechumenatus nem ismeri a kérdező formát. A pogány tói vagy a zsi­dótól, a ki jelentkezett, hogy keresztyénné akar lenni, csak a jelentkezéskor kérdezősködtek ós pe­dig azok felől az inditó okok felől, a mik arra ösztönözték, hogy a keresztyének társaságába be­lépjen. Az egész oktatás közlő természetű volt. Jeruzsálemi Cyrill 23 katechesisében a szónoki kérdéseken kívül nincs egyetlen kérdés se, a mire felelet kivántatnék. Mindazáltal Augustinus már elismerte a kérdések paedagogiai értékét; ajánlja azokat a katechumenus félénkségének, bátortalan­ságának eltávoztatására és hogy értelmének hiá­nyosságán segítsünk velük. Azonban a didacticus kérdést, mint katechetikni tanalaivot a pietismus alkalmazta először. A tanításnak ezt a módszerét Mosheim sokratikának nevezte és nagy buzgalom­mal kardoskodott mellette. A rationalisták műkö­dése folytán ez a tanalak ugyszólva egyeduralomra jutott. Az úgynevezett «felvilágosodási korszak» visszaélései által azonban a sokratika rossz hírbe jutott és Pestalozzi le is szorította az uralomról. Az a fejlődés, a mit a nevelés és oktatástan szá­zadunkban elért, megtanította a katechetikát is arra, hogy becsülje meg a közlő és kérdező módszer belső összeköttetését; és ez az összeköttetés magá­ban hordja a siker biztosítékát. Kétségtelen, hogy az oktatás e fokáu már sok ismeretet föltételezhet a katechóta; ennélfogva sok esetben szembetűnően kínálkozik a kérdezgető módszer s lehet és kell is vele élnie. Mégis egy csomó, merőben uj anyag is vár feldolgozásra. Itt meg a dolog természete hozza magával, hogy előbb közölnie kell az anyagot, mert kitaláltatnia nem lehet; ez hiába való fáradságnak bizonyulna. Az egész oktatásban azonban csak a közlő tanalak­kal élűi s azon lenni, hogy minél többet elmagya­rázhassunk és megtanulásra föladhassunk, igen sze­rencsétlen eljárás lenne. Tapasztalati igazság, hogy a megszakítás nélküli, hosszabb előadás figyelmet­lenséget, az észnek ide-oda kalandozását szüli, úgy hogy az activ receptivitas passzivitássá sülyed. E módszer mellett nehezen kerülheti el a katecheta azt a veszélyt, hogy gondolatait tovább szőjje a nélkül, hogy számításba venné, valyon megértet­ték-e a katechumenusok, a mit eddig nekik elő­adott; tehát könnyen megtörténhetik, hogy az épí­tést ingatag alapon tovább folytatja. Hogy mun­kánk alapos és sikeres legyen, nagyon szükséges, hogy a gyermekek érteimét és figyelmét folytono­san ellenőrizzük. Nagy paedagogiai tévedés, ha föl­tételezzük, hogy egy fejletlen gyermek hosszabb előadásokat képes befogadni és megemészteni. A fogékonyság csak úgy maradhat ruganyos,ha a nö­vendékek öntevékenységét is igónybevesszük ; a tu­domány szilárdságát is csak a kérdező tanalak esz­közölheti és biztosíthatja, csak az teheti maradanó, egészségesen fejlett tulajdonává a katechumenusnak az ismeretet az által, hogy folyton felhívja az. együttes munkára. A katechumenusnak a katechetá­­hoz való viszonyát is csak a kérdező eljárás emelheti a kellő magaslatra; a párbeszéd folytán egyenlő érdeklődés támad közöttük ugyanazon tárgy iránt (Lásd egyebek mellet Aachelis i. m. 261 1,) Hogyan Írjuk meg most már a konfirmáció­hoz való készületre adott könyvet: közlő vagy kér­dező tanalakban? Azt felelem, hogy az utóbbiban. Már megjegyeztem föiebb, hogy az előkészi-19 *►-----------—-———~ Az egyház és iskola köréből. *-----------------------------*-A_ lap szellemi részét °u J^z előfizetési dijait illető közlemények a 1] / J/11 0 1/1 ,, I * I 1.1» (egész évre 4 írt, fél-A diMÉi ev. rét. epralet liirata os m onve. Kis Juzsef ^ Faragó János felelős szerkesztő ozi­­'* főmunkatárs ezimére inére küldendők. . , küldendők. «------------------------------# Megjelenik mieden vasarnap. &-------------------------------$

Next

/
Thumbnails
Contents