Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-16 / 16. szám
243 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 244 Tudósítás az egyetemes konvent üléséről. Egyetemes konventünk f. hó 10-én d. e. 10 órakor kezdette meg tanácskozásait Budapesten a Lónyai-utcai református főiskola dísztermében. Elnökök: Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok. Jegyzők : Radácsi György, Sass Béla, György Endre és Molnár Albert. Kun Bertalan az ülés megnyitása előtt imára hivta fel a megjelent képviselőket és a tőle megszokott egyszerű, keresetlen szavakkal, de annál meghatóbb szép imában kéri Isten áldását a konvent munkájára. Tisza Kálmán mellőzni kívánja most a szokásos hosszabb beszédet és hogy az időt azzal is megtakaritsa, egyszerűen kijelenti, hogy az ülést megnyitja. Kun Bertalan püspök őszinte örömmel üdvözli a konvent tagjait és kedves kötelességének tartja jelenteni, hogy mindazok a határozatok és végzések, miket a konvent. a jegyzőkönyv értelme szerint, végrehajtás végett az elnökséghez utalt, el vannak végezve. Ugyanezt jelentheti az időközben beérkezett ügyekre nézve is, melyeknek legnagyobb része ki volt adva a bizottságoknak, a melyeket azok letárgyaltak. Megilletődött szívvel emlékezik meg Erzsébet királyné, majd Szász Domokos haláláról. A halottak után megemlékezik az élőkről is, kiket ád az isteni kegyelem az egyház elhunyt muukásai helyett; üdvözli Szilágyi Dezsőt, ki mint kerületi főgondnok, most vesz először részt a konventi ülésen. Sass Béla jegyző olvassa a konventi képviselők névsorát s bejelenti a távol levők helyett behívott póttagokat. A konvent a bejelentést tudomásul vette és a jelenlevő képviselőket igazolta. Sass Béla referál a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, a közalapot illető százezer forintos és az államsegélypénztárt illető hetvenötezer forintos kiutalásról szóló leiratáról. A konvent az összegek kiutalását tudomásul vette. Hasonlóképen tudomásul vették az olasz evangéliomi egyház egyetemes gyűlésére szóló meghívást. Kemssey Béla terjeszti ezután elő a közalap végrehajtó bizottságának az 1897-ik évről szóló jelentését. A jelentés mindenek előtt kegyelettel emlékezett Szász Domokosról, kinek nevéhez van fűzve az állandó jellegű tőke-kamat és tőkeképző segélyek tervezete, valamint az egyetemes lelkészi özvegy-, árva-gyámintézet megalapítása is. Azután szól a közalap-kezelők 1897. évi számadásairól. Ezek szerint 1897-ben az öt egyházkerületben megajánlottak összesen 79,210 frt 75 krt. Ebből 1897-ben befizettek 70,872 frt 14 krt. Hátralékban maradt 8338 frt 61 kr. A megajánlott összeg é3 a régebbi ajánlatok között határozott csökkenés van é3 ez Erdélyben 6 V2 %. Tiszántúl 3/4 %, Duna-melléken 2 %, a Tiszán innen és Dunántúl jelentéktelen. A magyar földhitelintézet 1898. évi számadása szerint az összes bevétele volt a közalapnak 327,980 frt 49 kr. Ezzel szemben a kiadás 154,782 frt 44 kr. pénztármaradék tehát 173,198 frt 5 kr. A közalap összes vagyona a Jordán alapítványon kívül 1898. dec. 31-én 859,100 fét, a ./ortfáw-alapitványnyal együtt: egymilliónyolcezer ötvenöt Jort 08 kr. Az 1899-dik évi költségvetés szerint a bevétel 125,783 frt 33 kr, a kiadás hasonlóképen ugyanebben az összegben van előirányozva. Ezzel kapcsolatban tárgyalás alá került a theologiai akadémiák tanári karának nyugdíjintézete, a melyre vonatkozólag a konvent a következő határozati javaslatot fogadta el. A theologiai akadémiák tanárai nyugdíjügyének a lehető legteljesebb mértékben leendő rendezését, oly egyetemes egyházi érdekű feladatnak tekinti a konvent, a melynek megoldásához a kerületek és az érdekelt tanárok hozzájárulásán kívül az országos közalap támogatása is igénybe vehető, de miután tényleg oly egybeállitott számítások az igényeket és a szükségletet illetőleg még nem állanak a konvent rendelkezésére, hogy most már megjelölhetné a nyújtandó összegek nagyságát: felhívja a kerületeket, illetőleg a theologiai akadémiák tanárait, hogy készítsenek lehetőleg egy egységes, mind az öt akadémia tanárkarát egyesitő egyetemes nyugdijintézeti javaslatot, ha pedig ez nem volna kivihető, akkor külön-külön minden intézet tegyen számításokat, hogy azok alapján megközelíthető legyen az az összeg, melylyel a konvent ehez a nyugdíjintézethez járuljon. Az államsegély kiutalásánál felmerült az az eset, hogy az illető lelkész elhalt és az örökösök követelték a kiutalt összeget. Fejes István, Szilágyi Dezső, Antal Gábor és Tisza Kálmán hozzászólása után a konvent úgy határozott, hogy ha meg volt szavazva a segély az illető halá’a előtt, kiadandó az örökösöknek. Kenessey Béla a közalapi végrehajtó bizottságnak az egyházi adózás ügyében tett munkálatáról szó'ó jelentését terjesztette elő. E jelentés mindenekelőtt előadja, hogy a múlt 1898-dik évi konvent azt az utasítást adta a közalap végrehajtó-bizottságának, hogy terjesszen a konvent elé részletes és indokolt javaslatot arra nézve, mennyit fordíthat a közalap évenkint a hívek terheinek könnyítésére, ha a lelkészi fizetések kiegészítése az állam által életbe lépett és a közalap számára eddig adott 100,000 forint megadatik. E határozat végrehajtásához szükségesnek látta az egyetemes konvent az egyházi adózási viszonyoknak pontos összeírását A bizottság ezt teljesítette. De ez az összeírás egyfelől örvendetes, másfelől szomorú meggyőződést ébreszt. Örvendetest, a mennyiben mutatja a magyar kálvinista nép rendkívüli nagy áldozatkészségét és egyháza iránti szeretetét, de szomorút annyiban, a mennyiben beláthatják, hogy ez az állapot tarthatatlan és gyors javítást igényel. Az öt egyházkerületben az egyháztagok összes száma 2.030,979. Az egyházi adót fizetők száma 633,496. Ezeknek összes állami adójuk: 7.186,476 frt 95 kr. A 10 írtnál kevesebb állami adót fizetők adója: 1.005,798 frt 60 kr. és ezt fizettik 297,006-an. Egyházi és iskolai fentartásra költségvetésileg fordítottak összesen: 3.514,152 frt 61 krt. Az egyetemes egyház tagjainak egyházi adója az állami egyenes adóhoz viszonyított átlagos számítása szerint: 47-30%, tehát csaknem fele, de ebbbe nincsenek beszámítva azok a terhek, miket építkezések alkalmával
