Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-13 / 46. szám
KE „*edik évfolyam. 46 szám.Pápa, 1898. november 13. A. lap széliéről részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő ozimére ki i 1 d en ti ok. Az egyház és iskola köréből. Á dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. ■ !*»•! ■ Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési dijak (egész évre 4= frt, félévre S írt), hirdetések, reclarnatidk Faragó János fomunkatárs oziraére küld.end öli. Ifjaink lelki gondozása. (Folytatás.) Alakítsunk ifjúsági egyesületeket! De hogyan ? Lehet-e csak gondolni is arra, hogy a falukon életerős egyesületek jöhetnek létre'? Itt Ad. Jacob szavait közöljük a «Pastoralblätter» után: «Nekünk Szászországbau igen kis gyülekezetekben vannak egyesületeink és szépen virágoznak. Igaz, bogy nem mindig könnyű fentartani őket. Mégis a hol akarat van, ott van ut és mól. Azt is mondják, hog^ a tervezett alakítás a legtöbb esetben hajótörést szenved azon e nehézségen: hol lehetne találni megfelelő helyiséget; mert vendéglőben mégis csak nem akarhatunk gyülésezni ?! Miért nem ? Ha egyházias családi-estéket tarthatunk valamely teremben, a hol különben világi öröm uralkodik, miért ne engedhetnénk meg, hogy ugyanabban a házban összejöhessen az ifjúsági egyesület?! Inkább ezen a helyen, mint sehol! Nem a hely teszi szentté az ügyet, hanem megfordítva. Az ideális állapot persze az, hogy saját egyesületi házunk legyen. Épen falun, a hol a telkek olcsóbbak, épen nem lehetetlen ilyennek szerzése; annyival kevésbé, ha az élvezeti cikkekről való gondoskodást is kezébe veszi az egyesület s ez által abba a helyzetbe jut, hogy a kamatok nagyobb részét ez által fedezi. Tehát a második «non possumus« se téveszthet meg bennünket.» Itt állapodjunk meg és szóljunk először a helyiségről. Abban a véleményben vagyok, hogy semmi okunk nincs arra, hogy ennél az ügynél a vendéglőt is számításba vegyük. Hisz azok, a kiknek számára ifjúsági egyesületet óhajtunk alakítani nem szokták még meg a korcsmái élvezeteket; vagy legalább nem szokták meg annyira, hogy könnyen ne nélkülözhetnék. Ha pedig volnának az ifjak közt ilyenek is: ezeknél épen azon kell fáradoznunk, hogy leszokjanak a haszontalan időtöltésről, mi anyagi és erkölcsi romlásra vezet. Olyan helyiségre vau szüksége az ifjúsági egyesületnek, a hol a rendelkezésre álló újságaikat, könyveiket olvashatják a tagok; a hol barátságosan elbeszélgethetnek, tanulhatnak, hazafias és egyházi énekeket énekelhetnek. Ilyen helyül pedig önként kínálkozik a népiskola. Ha külön helyet lehet szerezni: annál jobb; egyébként pedig ezzel egészen meglehet elégedni. Olyan hely ez, a mit télen át rendesen fütenek; ezért, még ha az egyesület nem fütetné is külön, elég meleg ahhoz esténként, hogy jól érezhessük magunkat benne; nem is említve azt, hogy betegséget sokkal inkább kaphatunk az oktalanul fűtött szoba miatt, mint az ilyen miatt.. Egyébiránt a fűtésről is gondoskodhatunk. Egyelőre egészen megfelelő hely lesz tehát az iskola. De hát mivel kezdjük a kis gyülekezetekben ?. Kérdik egyesek. Én meg azt kérdem, hogy egyáltalán nem könnyebb-e a lelkipásztorkodás a kis gyülekezetben, mintáz igen népesekben?! S valyon a kis gyülekezetekben is nincsenek-e akkora számmal konfirmált, de még a családi életet meg nem kezdett egyének, hogy megterheltetés nélkül alakíthatnak egyesületet ? E kérdésnek még a föltevését is megmosolyogják talán egyesek, de ez engem meg nem téveszt. A mosolygással szemben, számítást teszek, ügy számitok, hogy a kis gyülekezetekben is akad legkevesebb 40 növendék, kik az ifjúsági egyesületben részt vehetnek. Ne adjon többet egyik se mint hetenként egy krajcárt az egylet céljaira. így az évi bevétel kitesz 20 forint 80 krajcárt, Ebből megrendelhetik évenként: 46
