Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-30 / 5. szám

Kilenczedik évfolyam. 5. szám. Pápa, 898. január 30. A lap szellemi részét illető közleményeit a szerkesztőséghez Kis József felelős Szerkesztő czi— mére küldendők. «------------------------------* Az előfizetési dijak (egész évre 4 írt, fél- | évre 2 írt), hirdetések, reclam atiők Faragó János főmunkatárs ezimére J küldendők. #--------------------------* A b.-somogyi egyházmegye esperesének beköszöntő beszéde. Nt. és tok. egyházmegyei közgyűlés! Isteo a bizonyságom, — hogy nem vártam s hogy nem óhaj­­tottam azt a közbizalomból fakadt nagyon megtisz­telő elhívást, melylyel a b.-somogyi ev. ref. egyház­­megye gyülekezeteinek többsége, a nagy képessége­ket igénylő s nagy felelőségekkel járó egyházkor­mányzat élére állítani móltóztatott. Sőt bizonyságom, hogy kész lettem volna még az utolsó pillanatban is, nagy alázattal kitérni, ha nem sértettem volna azzal, nem a választó közönség bizalmát, de a mi ennél több, a mi mindnyájunk előtt szent: az egyház­megye tekintélyét. Mert, ut. és tek. egyházmegyei közgyűlés, ón nem vonakodom ez ünnepélyes pillanatban, Isten és emberek előtt őszintén bevallani, hogy bizonyos aggodalom fogja el lelke met, midőn az egyház­kormányzat székét most elfoglalom. Kikelnek előt­tem sírjaikból a próféták, kiket a népszerűség el­hagyott, az ingatag közvélemény pedig sokszor — talán méltán, talán méltatlanul, — meg is kövezett. De nem ettől félek. Mert az az isteni kegyelem, ki méltónak ítélt e szolgálatra, bizonynyal meg­fogja mutatni számomra is minden időben, hogy mint és miképpen kell cselekednem. Vagy előre menni, — és nem a változó szelek által hajtatni ; vagy pedig: egy hivatottabbnak helyt engedni.— Hanem, a mi aggodalommal tölt el — az, hogy lesz-e majd minden időben és minden körülmények közt erőm, képességem és bátorságom, úgy állani meg e magas helyen, hogy általam, vagy miattam a közjó s az egyházmegye érdeke és tekintélye bár­miben és bármiképen is csorbát, vagy árnyékot ne szenvedjen. Mert azon a helyen állani, hol egykor oly kiváló s nagyszerű alakok állottak—mint egy Vásárhelyi, Budai, az erélyes Matolcsi, Kacsób és a többiek, — kik mind hatalmasok voltak beszéd­ben és cselekedetekben; vagy azon ma is közöt­tünk ólő oszlopos férfiak, kik a kormányzás ügyeit mindenkor erős kezekkel, bölcs értelemmel és jó­ságos szeretettel intézték s nemcsak az egyházkor­mányzat terén tűntek ki, de a köztársadalomra is oly kiható alkotásokat végeztek, hogy többet ne említsek, például a csurgói gymnasiumnak főgym­­nasiummá lett emeltetése: ily elődök nyomdokaiba lépni, isteni biztatás nélkül, szinte veszedelem. De ha az egyházmegye parancsolni méltózta­­tott velem, — bízva az erőtleneket is megsegítő isteni kegyelemben, — ki eddig sem szolgáltam az Urat másként mint nagy alázatossággal s a jövőre is csak az fog vezetni, hogy — az irás szerint — megőrizzem a szelídséget és csendességet, ime: a hivatalos esküt letettem s az Isten áldó kegyel­mének s az egyházmegye jóakaratu és bölcs tá­mogatásának kikérésével, az esperesi széket Isten nevében elfoglalom s ünnepélyesen Ígérem, a mint vettem az ajándékot, sáfárkodni fogok azonképpen az Istentől nekem adatott ajándék szerint. Mivel pedig mindenütt és minden alkalommal megvárja minden testület, hogy az, kit a közbiza­lom az ügyek élére állított, habár csak rövid kör­vonalokban is, jelezze az irányt, melyben haladni, s a módszert és eszközöket, melyeket érvényesíteni kíván: méltán megvárhatja a nt. és tek. egyház­­megyei közgyűlés csekélységemtől is, hogy szék­­foglalásom ez alkalmával, a közszokás formáinak engedve, működésem irányát jelezzem. Az ón működésem egész iránya, nt. és tek. egy­házmegyei közgyűlés! ebben az egy szóban van le­téve: törvény! A törvény s a törvényből folyó és a törvény -Az egyház és iskola köréből. i diMúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. megjelenik minden vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents