Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-09 / 41. szám

Kilenczedik évfolyam. 41. szám. Pápa, 1898. október 9. ■A- lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségkéz Kis József felelős szerkeszt 6 ozi­­mére küldendők. Az egyház és iskola köréből. k diMI ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap.-A.Z előfizetési dijak (egész évre 4 frt, fél­évre 2 frt), kirdetések, reelamatiók Faragó János főmunkatárs ozimére küldendők. A protestáns öntudat fejlesztésére mi módon folyhat be a lelkész legközvetlenebbül? Hogy magyar protestáns egyházunkban baj van, hogy a hajdani hithűség rohamosan hanyatlik : a mind sűrűbben és sűrűbben felhangzó feljajdulá­­sok igazolják. Rövid időközökben a szélrózsa minden irányából szomorú hireket hoz a sajtó hol egyik, hol másik egyházunk bomlásáról. Pedig ón azt hi­szem, hegy mi csak azon egyházak bajairól érte­sülünk, hol a visszavonás már megkezdte romboló munkáját; ezek mellett mennyi, meg mennyi egy­ház lehet olyan, hol a válság csak kitörőiéiben vau, hol a híveket talán csak egy lépés választja el az egyházpolitikai törvények hullámaiba való zuhanástól. Ki az egyházi és politikai sajtót figyelemmel kiséri, az előtt nem titok, hogy az úgynevezett agrár-szocziálizmus, melynek be nem vallott czélja a kommunizmus, leginkább a mi hitfeleink által lakott vidékeken üti fel tanyáját; — az előtt nem titok, hogy a felekezetnólkülisóghez mi járulunk legnagyobb perczenttel; — azelőtt nem titok, hogy az egyházpolitikai törvények életbelépése óta a mi hittestvéreink mutatnak legnagyobb hajlandóságot arra, hogy az egyházi terhek viselése alul valami ürügy alatt kibújhassanak; — az előtt nem titok, hogy a házasság, e lényegében és eredetében isteni intézmény létrejötténél legkevésbbe a mi hitsorso­­saink veszik igénybe az egyház áldását; — az előtt nem titok, hogy vegyes házasságok kötésénél, a gyermekek vallásbeli hovatartozandóságát illetőleg, mi reformátusok vagyunk a legindolensebbek, legki­sebb leglelkiismeret-furdalás nélkül taszítván gyer­mekeinket a bigottizmus vagy hitetlenség karjaiba. Szomorú jelei az időnek! — Decadentia min­den vonalon, decadentia a hit, decadentia az er­kölcsi élet mezején x). Isten, Jézus, feltámadás, halhatatlanság, erény, bűn, jutalom, büntetés hovatovább üres fogalmakká törpülnek, miknek hallására müveit és műveleten egyiránt feljogosítottnak képzeli magát kétkedőleg mosolyogni. Vagy igaz az evangéliom előadása, vagy nem. Ha nem igaz, a felvilágosodással kérkedő atyafiak ne álljanak meg a puszta tagadásnál, a mely kü­lönben sem bizonyit semmit, kótségbevonhatatlanúl mutassák ki koholt voltukat; mutassák ki, hogy az evangéliom csak a túlcsigázott képzelődés szü­leménye, meglássák, munkájokért hálás lesz az em­beriség, olyan beteges képzelődéstől szabadulván meg, mely immár 2000 óv óta tartja hipnotikus­­álomban a lelkeket; ha pedig igaz, ha azt meg­­dönteni, jobbal helyettesíteni nem képesek, a mint hogy Dem is lehetséges, mert az ég és föld el­múlnak, de az Üdvözítő beszédei el nem múlnak,, akkor vakmerő kezekkel ne illessék azt az isteni tudományt, melyben örök élet vagyon, mely egye­dül képes az emberi indulatokat és szenvedélye­*) Én úgy látom, hogy Jávory urnák egyházunk igaz jó­létéért, jövőjéért aggódó lelke túlsötétnek látja helyzetünket s a bajokat, mik közösek minden felekezettel, kelleténél nagyobb mértékben Írja a mi számlánkra. Főtisztelendő püspök urunk más képet rajzolt elénk jelentésében. Az egyházi életről pl. ezt mondja: «Kevés kivételektől eltekintve a hitélet egyházke­rületünk egyházaiban inkább erősödik, mint hanyatlik. . . . Az istenitiszteletek minden egyházunkban rendesen megtartatnak, a hívek azokat szokott számban látogatták, az úrvacsorával rendesen éltek ; a keresztelésnél, házasságkötésnél, temetésnél, ritka kivételektől eltekintve, igénybe veszik az egyházi szolgá­latot. Vegyes házasságoknál ezen évben is van veszteségünk, habár nem oly nagymérvű, mint az előző évben volt. A gyer-41

Next

/
Thumbnails
Contents