Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

DUNÁNTÚLI PROTK8TANS LAP Mároza. Adatok a reformatio és ellenreformatió történetéhez. Vág- ZJJhély (Nyitra vm. lakosok száma: 5200; r. k. 2800, ág. ev. 700.) A XVI. században a luthera­­nismusnak volt termékeny tala]a a város. A templomot és iskolát miotegy hetven évig (1560 --1640) bitorolták. 1620. évben II. Ferdinánd kozákjai elfoglalták a várost, s pusztítva garázdálkodtak a vidéken. Ez alkalommal egy lutheránus tanító 12 tanítványával a toronyba mene­kült, de a kozákok azt felgyújtván, bennégtek. 178S-ban Vág-Ujhely a kath. gyermekek részére új iskolát állított^ a melynek építéséhez a városi lakosok valláskülömbég nélkül kötelesek voltak hozzájárulni. Ezt az ágostai evan­gélikusok igazságtalannak tartották és 1784 julius 8 án egy kérvényt nyújtottak be Forgách főispánhoz, melyben panaszukat előadják s a munkától való felmentésért ese­deznek. A megye ezeket a kéréseket annyiban méltatta figyelemre, hogy a terhek igazságos és arányos felosztását rendelte el. Ennek következtében a katholikusok(?), a lutheránusok pedig 95 kocsival járultak az építéshez. A megye 1786-ban ismét szigorúan meghagyta a városnak, hogy az akatholikusokat is serkentse az iskola támoga­tására. Kifejezi, hogy miután rövid idő múlva amúgy is három tanítóra lesz szükség, az iskola kétségen kívül közössé válik s a harmadik tanító ennek folytán lutheránus lesz. A vág-ujhelyi prépost maga indítványozta később az iskola közössé tételét, hogy igy a lutheránusok hajlandóbbak legyenek a közös teher viselésére. Az evangélikus patro­­natus erre gyűlést tartott s a következőkben adta elő feltételeit: követelik: !) hogy a prépost elrendelje, mi szerint mindaddig, mig a három tanító fenntartásához szük­séges alap biztosítva nincs, az egyik tanító máshova helyeztessék, miután mindkét hitközség gyermekeinek oktatátására elegendő két tanító. 2) Kívánják, hogy a városi alap (150 frt.) a katholikus és lutheránus tanító között egyenlően felosztassák. 3) Ezen közösség soha se Jeg37en oly szilárd, hogy a két felekezet esetleg elkülönít­hető ne legyen. 4) Minden egyenetlenség és ellenséges­kedés kikerülése végett kívánják, hogy két is!<olafelügyelő állíttassák, egyik a katholikusok, másik a lutheránusok részéről. 5) Mindeuik inspector a fontosabb ügyekben saját felekezeti emberereivel tanácskozzék előbb, mintsem határozna. A prépost ezekre a feltételekre a következők­ben válaszolt: miután az iskolafelügyelő három tanító szükségességét látja, e tekintetben nem tehet eleget az evang. kívánalmainak. 2) Miután a város úgy sem akarja a 150 •frtot megadni, a beczkói uriszék azt határozta hogy tan­díj szedessék s összeg egyenlően osztassák fel a tanítók között. 3) A harmadik pontban különös reversalist ad. 4) Az iskolafelügyelő nemcsak kivánja, sőt minden szülőnek megengedi a kölcsönös ellenőrzést. A közös iskola azonban csak a helytartó tanács rendeletére jöhetett létre. De nem tartott sokáig, mert egyenetlenség támadt s 5 évi fenn­állás után a helytartó tanács 1792-ben beszüntette. Brezwa (Nyitra vm. lakosok száma: 5689, r. k. 250, ág. ev. 5150, ev. ref, 10.) A kath. templomról azt tartja 566 a hagyomány, hogy az a husziták által épült, mit a templomot körülvevő bástyák igazolni látszanak. Ha a torony alatt elhelyezett kőfeliratnak hitelt tulajdoníthatunk a templom 1650-ben épült. A Török-TökÖlyi-féle háborús idők után, midőn még a zavargások teljesen le nem csillapod­tak és a zavarosban könnyen lehetett halászni, e templomot az ág. evangélikusok erőszakkal elfoglalták, tőlük azon­ban legfelsőbb királyi parancsra a katholikusok részére viszavétetett s 1733. január 19-én megáldatott. A kath. plébánusok közül e helyen fel keli említenem Végh Miklóst, — kit a monographia adatai szerint az ág. evangélikusok vallás elleni gyűlöletből megöltek. A temp­lom kriptájában fekvő plébános sirirata a következő: „A RD. Nicolaus Végh Parochus Brezowa eusis, invasus noctu ab haeraticis in odium fidei pluribus vulneribus confectus requiescat in Domino die 1 Novemb. A. D. 1674.“ Verbó (Ngitra vm. lakosok száma: 4822, r. k. 1970, ág. ev. 1519) A XVI. században a protestantizmus egyik főfészkéül Verbót is ki választotta magának. Itt annyra elhatalmasodtak, hogy a katholikusoktól még a templomot is elrabolták, a hozzá tartozó iskolával együtt így tartott a dolog 1660-ig, a mikor a templom az is­kolával együtt ismét a katholikusok birtokába jutott. Miava (Nyitra vm. lakosok száma: 10870, r. k. 950, ág. 9500) A régi iskola a templommal egy időben 1665 ben a lutheránusok kezébe került s bírták azt az 1732-ik évig. Vagyócz (Nyitra vm. lakosok száma: 1039, r. k. 85, ág. ev. 945.) A reformatió szele által ezen község is volt érintve. A csejthei vár ura, gróf Nádasdv, saját job­bágyait a protestantizmus karjaiba kergette, tehát a vágyó­­cziak is kevés kivétellel kénytelenek voltak a gróf hatal­mas nyomásának engedni s azokhoz csatlakozni. Ennek természetes következménye az volt, tiogy a kápolna a protestánsok hatalmába került s azt egész 1660-ig meg is tartották. Már 1578-ban említés tétetik Paulus Dionisy­­ről, mint vagyóczi ev. prédikátorról. A megfélemlitetett katholikusok 1660-ban jogos tulajdonuk birtokába jutottak s öt év múlva, vagy is 1665-ben Vagyóczon önálló plé­bánia létesült. I7ü5-ben a protestánsok megint hatalmukba kerítették a temlomot és prédikátorukká Boleti Mátét tették, de ez már 1713-ban elüzetett. Veszele (Nyitra vm. lakosok száma: 1454, r. k. 1382, ág ev. 6) Lakosai eredetileg magyarok voltak s csak időel tótosodtak el . . . Az Írott okmányokból a XVI. századból csak annyi maradt fenn, hogy Vészeién milyen nevű és a protestáns valláshoz tartozó lelkészek működtek ; vajon r. kath. lelkész is volt-e ez időbön itt vagy sem, nem tudni. Galgócz (Nyitra vm. lakosok száma: 7216, r. k. 5832, ág. ev. 112, ev. ref. 6.) Thurzó Elek halála után (1543.) Galgócz ifjabb leánya Erzsébeth kezére került. Ennek második férje Ugnot (Ugnond) Adám protestáns volt s 1567 ben éjjel n Ferenczrendiek kolostorát szol­gáival felgyuj tatta. 1598-ban Thurzó Szaniszló és Kristóf lettek Galgócz urai. Thurzó Szaoiszlót a soproni országgyűlés (1622.) nádorispánnak választotta. Mint a tudományok lelkes barátja és hatalmas oltalmazója az evangélikus egyháznak,

Next

/
Thumbnails
Contents