Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-21 / 34. szám
555 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 556 Szémö (Komárom vm. lakosok száma: r. k. 2765. protestáns nics) A mohácsi vész után Szémő lakosai követvén földesuraikat, a Luther tanát fogadták el, de Clomens plébános 1561-ben az egész lakosságot vissza térité az egyedül üdvözítő egyházba. Vág-Sellye (Nyitra vm. lakosok száma: r. k. 2700. g. k. 1, ev. ref. 7, ág. ev. 10) A hitújítás idejében laktak itt ágostaiak, majd reformátusok is. A Jézsuiták hires collegiumára nagy csapást mért Bocskai István, ki elvevén a Jezsuiták birtokát, Selyéről őket elűzte és collegiumokat bezárta, sőt templomaikat is a reformátusok részére elég jogtalanul lefoglalta. Ezen időszakban volt itt plébános Veresmarti Mihály a kath. hitre tért prédikátor, ki Sellyéről szinte elüzetett. Sellye 1616-ban visszakerült kath. kézre IT. Mátyás király jóvoltából -- Az 1621- diki lázadás alatt, melyet Bethlen Gábor vezetett, ép úgy a későbbi polgárháború közben is Sellye igen sokat szenvedett. Katholikus lakossága megfogyatkozott 8 helyüket protestánsok folalták el annyira, hogy külön prédikátoruk és tanítójuk volt, kiknek fizetésére Lorántffy Zsuzsánna 300 drb. császári aranyat tett le alapítványul melyet 1661-ben az akkori sellyei plébános az ürményi prédikátortól per utján nyert meg a katholikus plébános és tanító számára. Csúz (Komárom vm. lakokosok száma: r. k. 1500 ág. ev. 7, ev ref. 360) A hitújítás s törökuralom szerencsétlen századaiban sok viszontagságot állott ki, mivel majd protestáns, majd török, majd kath. haderők portyázásának martaléka vala. Volt idő, hogy plébános nem volt Csúzon, mint 1561—62-ben. Az egyházi visitatio szerint innen 1714-ben kivitetett a praedicans. Perbete (Komárom vm.) A reformatio alatt sok bajuk volt a katholikusoknak a reformátusokkal, kik minden áron megakartak itt telepedni, de predikátorjuk 1673- ban kénytelen volt eltávozni. Sopornya (Nyitra vm. lakosok száma: r. k. 2936 ág. ev. 3, ev. ref. 2) A XVII. században annyira protestánssá lett e nagy község, hogy itt predkátor is működött. Patta (Nyitra vm. lakosok száma: r. k. 1327, protestáns nincs.) A török uralom idejében a gyakori hadjáratok elpusztították. Lakosainak legnagyobb része a protestáns vallásra tért. A XVIII században azonban újra katholikusokká lettek. Ez a hithü Esterházy grófok érdeme. Kis- Vendégh (Nyitra v. m. lakosok száma: r. k. 327 ág. ev. 4) E helység társközségével Pochabánnal a XVII. század első felében keletkezett, kiknek lakossága a lutheránus vallásról viszatérve az igaz és egyedül üdvözitő egyházba, itt már 1630-ban r. k. hitközséggé alakulva, önálló plébániát kaptak. Zlatnik, (Nyitra vm. lakosok száma: r. k. 693 prot. nincs) Zlatnik község történetéről csak annyit tudunk, hogy lakosai a XVII. század elején tértek vissza az egyház kebelébe. Nyitra-Ujlak (lakosok száma: r. k. 1680, ág. ev. 1) 1623 körül Bethlen Gábor hadaival itt táborozott, minek emlékét az általa ásatott és nevéről nevezett Bethlen kút őrzi. 1706 november 25-én Csiffári János, ujonan kinevezett plébános jött Újlakra, de a plébániára nem vonulhatott be, mert a lutheránusok foglalták el azt, épp úgy a templomot is ; másfélévig tehát nem volt plébános Újlakon 1708-ban a katholikusok kérésére az esztergomi káptalan által Papanek Ignácz János junius 5-én küldettetett ide. A plébánia s a templom még most is a lutheránus prédikátor által lévén elfoglalva, fölkérte annak elűzésére Pálffy János ő excellentiáját, ki a soóki táborból kelt azon parancsát küldte a prédikátorhoz ,,ha rögtön ki nem takarodik Újlakról, a falu végén felakasztatja.“ Erre a prédikátor ugyancsak sietett s igy szeptember 23-án a plébánia és templom a katholikusok birtokába visszakerült. Szobotiszt (Nyitra vm. lakosok száma: r. k. 830 ág. ev. 1660) fiók egyház. Berencsváraljához fűződik gyászos emléke azon eseménynek, midőn az esztergomi érseknek bérmauton Miava felé utazó egyik suffraganeus püspöke a fanatikus lutheránus koponicsárok által meggyilkoltatott. — A XVI. század végén megtért anabaptisták, kik addiglan mindig üldöztettek, végtére itt állandóan letelepedtek — Ezek egy része Mária Terézia korában, midőn megtérésük a hatóságok által sürgetetett, fölkerekedtek és a Eeketetenger partján a Duna torkolata mellett letelepedtek. Ott is üldöztetvén, csakhamar újra fölszedték sátorfájukat és átkelvén az oczeánon, az amerikai Egyesült államokban véglegesen megállapodtak s ragaszkodván az eretnekséghez, itteni fajrokonaikat mai napig levelezésileg csábítgatják, hogy közösségükbe visszatérjenek. Csejthe (Nyitra vm. lakosok száma: r. k. 2303, ág. ev. 116) A reformátió korszaka bekövetkeztével az iskolaügy is fordulatot veit. A kegyurak protestánsokká lettek s igy a plébániákat saját hitvallású lelkészeikkel töltötték be, kik mielőtt lelkészeire szánták el magukat, előbb tanitóskodtak. E tanítók nevei nemcsak a plébánia házi történeti könyvében, de minthogy mint jegyzők is működtek, a község régi jegyzőkönyveiben is gyakran fordulnak elő. Az 1661. évben Csejthérről távozott protestáns lelkészek helyeit a katholikusok foglalták el. Csurgó. (Folyt, köv.') Pethes János. Vegyes §özÍEményB§. — Adomány. O Felsége a király a nyitrai ev. ref. miss, egyház imaháza vételárának czéljára magán pénztárából 100 frtot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. — Adakozás a győri ev. ref. templomra. Gál Károly 1 frt. Nyitrai ref. egyház 26. sz. gy. ivén 5 frt. Uzoni (Háromszék) egyház 1 frt. Pendl Ignáczné 6 frt. Bubeneck Teréz Bukarestből 5 frt. Győri kir. járásbíróság 1 frt. 1 frt 50 kr. Zsigó Endre 1 frt. Jakucs Gábor Mezőtúrról 2164. sz. gy. ivén 16 frt. Kayos Balázs 2 frt 50 kr. Abauj-Tornamegye alispáni hivatala 2205. sz. gy. ivén 5 frt 40 kr. Hálás köszönet a kegyes szivü adakozóknak. Szabó Zsigmend lelkész. — A Habsburg-ház második megalapítása. Tudományos színvonalon álló könyv aligha jelent meg még akkora aktualitással, mint most az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő' a Magyar Nemzet Története ez. tiz kötetes nagy munkának nyolezadik kötete, melyet Marczali Henrik egyetemi professzor irt és a melynek teljes czime: „Magyarország története III- Károlytól a
