Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

557 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 558 bécsi congressusig 1711 —1815.“ Százados torzsalkodás, véres tusák után végre a mostan uralkodó dicsó' királyunk bölcseségével és a haza bölcsének, Deák Ferencznek, va­lamint legjobbjainknak közreműködésével 1867-ben sike­rült a magyar birodalom és az uralkodó család örökös tartományai közti viszonyt a természetes alapokon szabá­lyozni, és e mellett a Habsburg-dinastia nagyhatalmi ál­lását biztosítani, alapul véve az 1723. évi I., II., III. t. ez.-ben foglalt pragmatica sanctiot, mely a személyében azonos uralkodó alatt levő két állam, két birodalom együt­tes birtoklását és ebből folyó közös védelmi kötelezettsé­get állapítja meg. Mint tudjuk, most ennek a dualiszti­kus monarchiának szervezete erős próbának van kitéve. Ezen mostani szervezetnek alapgondolatát az képezi, hogy mind a két birodalom parlamentáris, alkotmányos intéz­ményekkel legyen ellátva, mivel csak alkotmányos utón érintkezhetik egymással a két birodalom. Ez az alkotmá­nyosság azonban Ausztriában most válságba jutott és ebből a nagy zavarokból való szerencsés kijutáshoz igen behatóan ismerni kell az Ausztriával való mai viszonyunk alapját képező pragmatica sauctio keletkezésének történe­tét és mindazon körülményeket és okokat, a melyek bölcs őseinket arra bírták, hogy a férfi ágában kihaló Habsburg­­dinastiát a nőági örökösödés elfogadásával másodszor meg­alapítsák és alatta azt a nagy országtömböt, mely III. Károly jogara alatt volt, továbbra is együtt tartsák. En­nek a nagyfontosságu és most többszörös szempontból fon­tos korszaknak történetét ismerteti Marczali Heurik ebben a kitünően kidolgozott könyvében, melynek második ré­szét Mária Terézia kora, majd utána József II. Lipót és I. Ferencz Császár korának történelmi leirása tölti be- — Ez utóbbi korszakok pedig épen azért tanulságosak, mi­vel ezekből láthatjuk azokat a majd alattomos, ravasz, hízelkedő fogásokat, majd azokat az erőszakos kísérlete­ket, a melyek a pragmatica sauctio kijátszásával, a magyar független államnak és birodalomnak az örökös tartomá­nyokkal való összeolvasztására, a magyar nemzet, a ma­gyar nyelv, a magyar történelmi hagyományok kiirtására irányultak, de a nemzet erélyes ellenállásán mindannyi­szor hajótörést szenvedtek. Nincs tehát az egész történe­tünkben reánk nézve tanulságosabb korszak jelenleg, mint épen ebben a nyolezadik kötetben tárgyalt korszak. A könyv rendkívüli széles korismerettel, nagy tudással van megírva és bátran mondhatjuk, hogy a legtökéletesebb munka erről a korról. Az élénk tollal megirt korszakot számos szövegkép, nagybecsű műmelléklet, művészi kivi­telű hasonmás világítja meg. Körülbelül negyven a mű­mellékletek, több mint 159 a szövegképek száma. Végül megjegyezzük, hogy ennek a milleniumi nagy munkának a még hiányzó két kötete, úgymint a hetedik és a tize­dik, még ez év folyamán be lesz fejezve. Egyes kötet ára díszes kötésben 8 frt. Kapható minden hazai könyvke­reskedésben. — A franczia protestánsok legközelebb nagy emlékünnepélyt tartottak NantesKen; kérték a vasúti igazgatóságot, hogy ez alkalomra mérsékelt árú jegye­ket adjon az ünnepélyre utazóknak. A vasúti igazgatóság ezt a kérést megtagadta és pedig igen barátságtalan mó­don. Ez is egyik gyümölcse Drumont és társai bősz agi­­tálásának. — Renan Ernőnek a „Keresztyénség eredetének Története“ czimü s világra szóló érdeklődést keltett mun­kájából most került ki a Ballassagyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság nyomdájából dr. Kossaczki Arnold for­dításában a „Szent Pál“ czimü III. kötet. Pál apostolnak szereplése, a hittériíés érdekében tett utazásai vannak is­mertetve e kötetben — Pálnak, mint fogolynak Rómába érkezéséig. A nagy tudással készült munka oly vonzóan van megirva, hogy nemcsak a szakférfiak, hanem a müveit kö­zönség is élvezettel és haszonnal fogja olvasni. A kötet igen ízléses, finom angol vászonkötésben jelent meg s a Balassa­gyarmati Könyvnyomda Részvénytársaságnál, lapunk ki­­adóhivatalánál, avagy közvetve bármely könyvkereskedő­nél rendelhető meg 4 frt 50 kron. — Jllles Lemoitre, jelenleg első színi komikusa Francisque Sercey után Francziaországnak, olyan színda­rabot adatott elő Párisban, a mi a legmeztelenebb paró­diája a protestáns lelkészeknek és dicsőítése a papi nőtlen­ségnek. Ez hát szándékos, lealacsonyító, sőt nyilvános, ezudar, visszataszító karikatúrája a protestáns szellemnek és a protestánstizmusnak.- Virrad- a Martinovics-féle összeesküvés nyomán fakadt vérből nem nyílt ki a szabadság rózsája. Sőt mintha gyászolna a föld: az itt-ott fesleni kezdő bimbók is mind elfonnyadtak, szirmaik szinöket vesztve hulltak alá a porba és lön újra, mint az előtt vala: siri néma csend és a merre a szem ellátott: kietlen, puszta volt a táj. Az ország, az édes magyar haza volt e sivatag. Az emberi jogokért folytatott küzdelem belefalt a vértanuk vérébe. A szegény magyar jobbágy tovább húzta a súlyos igát és tovább fizette a tizedet, kilenczedet, testét befödte a verejték a nehéz robotmunka alatt. Rész„ volt minden emberi nyomorúságban, de egy parányi sem jutott neki az emberi kincsek legdrágábbikából: a jogból. Az 1802-iki, 11-iki országyülések vajmi keveset lendítenek sorsán. Sürü, sötét éj borul föléje. Alig-alig dereng a felhős égbolton egy-egy fénysugár. A merre néz. csupa vigasz­talanság, míg aztán hirtelen, mintha égi kéz ragadta volna meg a sötétséggel terhes felhőket, hogy szerte-széjjel hajszolja: sugárözön omlik alá az éjszakába. Megyilik az 1825 iki országgyűlés : és egyszere érzik az elnyomottak hogy közeleg a megváltás percze. Oszlik-foszlik a sötétség, — jön — piros hajnal. Virrad! Sötétség e múlását, hajnal hasadását rajzolja Benedek Elek „A Magyar nép múltja és jelene“ czimü hatalmas munkájának 18, 19 és 20-ik füzetében. Mintha a nagy események még jobban megih­lették volna, a kép, melyet fest: csupa szin, csupa élet. Ott lüktet soraiban a Széchenyik, Wesselényié, Kossuth Lajosok, Beőtbyk, Deák Ferenczek és a többi nagyok munkájának láza, lelkesedésük heve és a szent ügy iránti szeretete. A titáni küzdelem rajza magával ragadja Benedeket a költőt és a mint jellemzi az eseményeket, az alakokat: beszéde hol harsogó és lángoló, mint e kor nagy szónokaié, hol nyugodtan folyó, mint a mérséklésre intő bölcseké. Ám Benedek, a történetiró: mindig higgad­tan bírál, megfontolva elemez. A történetírói objektivitás, irói lelkesedés harmonikusan egyesül müvében. Olvasása tanuságos, mint tudós kutatásáé, élvezetes, lelkesítő mint a költő szózata. A munka, mely szerzőjének bizonyára sok dicsőséget fog szerezni, az Atheneum kiadásában összesen ÖO füzetben jelenik meg, és egy-egy füzet ára 80 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János. Pápán. lc98 az ev. ref fötanoda betűivel ny. Kis Tiv’dar.

Next

/
Thumbnails
Contents