Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-15 / 20. szám
317 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. tikus természetű egyházi ítéleteket. Egy új §-t indítványoz a 9. § után, mely azt czélozza, hogy a miniszternek az a határozata, a melylyel a segélyt megvonta, csak akkor lépjen hatályba, ha a közigazgatási bíróság már ítélkezett az illető ügyben. Az állam jól felfogott érdekében kívánja, hogy ez intézkedés a javaslatba felvétessék. Az új § igy hangzanék : „A jövedelem kiegészítése az előző szakaszok eseteiben miniszteri határozattal csak akkor vonható el, ha az erre vonatkozó miniszteri határozatot, panasz esetén, a közigazgatási bíróság is helybenhagyta. W lassies Gyula : Nem tartja szükségesnek, hogy ez az intézkedés belevétessék a szakaszba, mert nem tehető fel a kormányról, hogy oly Ítéletet hozzon valamely ügyben. a melyet a közigazgatási bíróság megváltoztatna. A Ház többsége az uj §-t nem fogadja el. Madarász Imre : A javaslatot nem tartja olyannak, me'y alkalmas lenne a gyors segítségre. Ezért helyteleníti a 10. §-t. Van-e egy olyan nyugalmazott miniszter a kinek kilencz évig kellett várni nyugdijára ? Pedig ezek legnagyobb része dúskál a nagy vagyonban. Ezért a 10 § helyett egy egészen uj szakaszt ajánl, mely igy hangzik : „A lelkészi jövedelem kiegészítése az állami költségvetésben e czélra jelzett javadalmazás terhére legalább 8 év alatt történik oly módon, hogy 1899-ben a 2. §-ban emlitett összes lelkészek jövedelmének 1200 (4. §), illetve 600 koronára, (5. §) 1900-ban pedig 1600, illetve 800 koronára.“ Tisza K. is óhajtotta volna, hogy gyorsabban menjen a fizetések kiegészítése, de az állam pénzügyi helyzete ezt nem engedi meg s ezért a szakaszt elfogadja. Wlassies Gyula kultuszminiszter : Már többször kijelentette, hogy senkisem örülne jobban, mint a kormány, ha az anyagi viszonyok minél előbb megengednék a lelkészi jövedelem kiegészítését. Madarász Imre módositványa a jelen viszonyok közt nem fogadható el. 11. szakasznál Madarász Imre: A szakasz első pontja a földbirtok haszonbérjövedelmét a haszonbéri szerződés alapján kívánja meghatározni. Tekintettel arra a körülményre, hogy a szerződés évenkint változhat, jobb volna a haszonbéri szerződés helyébe a kataszteri tiszta jövedelmet tenni. Jagies József a 6-ik pont 2-ik bekezdése „a jövőben“ szavait törölni kívánja. Wlassics Gyula kultuszminiszter: Nem véli megvalósíthatónak Madarász módositványát, mert a kataszteri tiszta jövedelem a hiteles adatok szerint a tényleges jövedelemnek gyakran csak felét teszi ki. Ebből aztán önként következik, hogy csak a haszonbéri szerződés vehető alapul. Jagies módositványa ellen nincs kifogása. A Ház többsége Madarász módositványát elveti és Jagies módositványát elfogadja. A 14. szakasznál Thaly Kálmán ismétli kérését, hogy csak olyan papok részesüljenek segélyben, a kik magyarul tudnak és hogy a lelkészek hivatalba lépésük előtt a magyar állam iránt hűséget fogadjanak. Módosít, ványt nem nyújt be, mert belátja hasztalanságát. A ház a szakaszt változatlanul elfogadja. A 17. szakasznál Györy Elek szerint a 9. és 17. szakaszok között következetlenség mutatkozik. A szakasz 3-ik bekezdéséhez módositványt nyújt be, mely szerint a 318 miniszter a segélyt indokoltan megvonhatja, a lelkész azonban az ellen a közigazgatási bírósághoz fordulhasson. Ií7ass/cs Gyula kultuszminiszter : E szakaszban az utalványozási módozatok vannak meghatározva. Ha az illető összeget átadják az egyházi hatóságoknak ; természetes, hogy az áradáshoz föltételeket kötnek. így például ki kellett kötni, hogy pontosan szolgáltassák ki az illető lelkésznek a segélyt és a segélyösszeget semmi más, akár üdvös, vagy akár nem üdvös, egyházi czélra ne fordítsák. Erre szükség volt, mert hasonló esetek gyakran előfordultak. A közigazgatási bírósághoz ily pusztán adminisztrativ ügy egyáltalában nem tartozik. Kéri Gfyőry javaslatának mellőzését. A többi szakaszt a Ház változatlanul elfogadta. Püspöki látogatás a belsősomogyi ev. ref. egyházmegyében. VI. Gyöngyösmellék, Pettend, Zádor, Szörény. April 23-án reggel folytatta útját püspök ur a szomszéd központi egyházba, Gyöngyösmellékre, hová behivattak Pettend, Zádor anyaegyházak és Szörény leány egyház. A járás főszolgabirája: Hegyessy János lument a menet élén, az egyházmegyei főjegyzővel, titánná a bürüsváradi lovas bandérium, ezután Biedermann Öttó, hoboli földbirtokos díszes négyes fogatán püspök ur és Körmendy ur, utánnuk az egyházmegyei gondnok és esperes urak, végül a bürttsi lelkész, tanító és többen a polgárok közül is. Tekintettel a gy.-melléki szomorú viszonyokra, nyomott volt a hangulat, azonban egész meglepetést szerzett a díszes fogadtatás, a melyben részesültünk.— Szentmihályfa pusztánál várt 14 lovasból álló bandérium; a községi elöljáróság élén a körjegyzővel. Már a falu végén volt igen szép diszkapu, a harangok zúgtak és az egész lakosság ünnepi díszbe öL tözve hullámzott az utczákon, s mindenfelől éljenzések hallatszottak. A lelkészlak előtt Begedy Lajos lelkész tolmácsolta úgy a gy.-tnelléki, mint a pettendi, zádori, Szörényi egyházak nevében azt az örömöt, a mit mindnyájan éreznek a Főpásztor megjelenése alkalmával. — Főtiszt, püspök urnák megható válasza után Pados János körorvos ur mondott üdvözlő beszédet a politikai község nevében. A fogadtatás után azonnal megszólaltak a harangok és az isteni tisztelet az egyházak megvizsgálása előtt megtartatott a zsúfolásig megtelt templomban. — Begedi Lajos helyi lelkész szép imádsága után, felállott a mózes-székében mélt. püspök ur és a jelenlevők legnagyobb részét, még a más vallásfelekezetüeket is könynyekig megható beszédben ecsetelte azt a szomorú helyzetet, azt a felfordult állapotot, a mely már több év óta emészti a kisded gyülekezet valláserkölcsi életét és már-már végpusztulással fenyegeti. Ennek oka pedig egyedül az, hogy a két tényező lelkész és gyülekezet ellentétbe jöttek és nem tesznek semmit az egyház érdekében, sőt ujjönganak a veszedelemnek, a mely őket megkörnyékezte. Kétszer állott már e helyen, hogy szeretettel kérje, intse a híveket egymás iránti türelemre, békesség keresésére, de mind kétszer úgy képzelte,
