Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-08 / 2. szám

21 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 22' Tudom, érzem, hogy ellenem érvelnek a felekezet­­nélküliség rémeivel, de nem félek tőle. Hadd hulljon a fér­gese. A Krisztus lelke, az isteni lélek megtartja az övéit. Hiszen 0 monda: Veletek leszek mind világ végeztéig. Kálvinista. Maniigy. A tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregyesület közgyűlése. A tiszántúli ev. ref. tanáregyesület, miután országos protestáns tanáregyesületté alakulnia nem sikerült, két évig a nyugodt szemlélő szerepében várta az idők fordul­tát. Ez alatt bő alkalma volt meggyőződni arról, hogy részint az állandó székhely kérdése miatt, részint a várt érdeklődés híján az országos protestáns tanáregyesület eszméjéről végkép le kell mondania. De a protestáns tan­ügy fejlesztése s ránk néző feladatai az egyesület közpouti választmányát nem hagyták pihenni. A múlt ősszel egybe­hívott választmányi ülésen tehát azon komoly elhatározás jutott már kifejezésre, hogy a tiszántúli ev. ref. tanári egyesületet okvetetlen fenn kell tartanni. A múlt decz. 29-én tartott gyűlésen ezt egyhangúlag el is határozták. A gyűlésen a tiszántúli gimnáziumok igen tekinté­lyes számú képviselettel vettek részt. Géresi Kálmán elnöknek tanulságos megnyitó beszéde után Elek Lajos jegyző felolvasta az egyesület történetét s a számadás­vizsgáló bizottság jelelentését. A közlött adatokból ki­tűnt, hogy az egyesületnak 4016 frt. 78 kr. vagyoua van takarékpénztárban elhelyezve. A felolvasások közül nagy érdeklődést keltett Dóczi Imre debreczeni gimnáziumi igazgatóé az államsegélyről és autonom ref. középiskoláinkról. Alapeszméje a protestáns tanárképzés követelése. Az e kérdésben folyt vita ered­ménye az lett, hogy az egyesület emlékiratban kérje föl a kerületet egy protestáns tanárképző intézet felállítá­sára; addig is azonban gondoskodjék a kerület évenkint 2—2 ifjúnak tanárrá kiképeztetéséről s ily irányban való működésre szólitsa fel a többi kerületet is. Dóczi után S. Szabó József alapos mögokolással ter­jesztette elő a központi bizottság néhány indítványát, melyeknek czéljuk az egyesületi tevékenység fölkeltése s különösen az országos tanáregyesület példaadására kö­rök szervezése. A gyűlés az öt pontban részletezett in­dítványokat elfogadta, a körök szervezését s felolvasások rendezését azonban a kérdés tüzetes előkészítése végett az új központi bizottsághoz utalta. Délután következett Pallagi Gyula dr. kisújszállási igazgató felolvasása a psychologia legközelebbi feladatairól a paedagogiában. Széles körű ismerettel tárgyalta benne a felolvasó a nevelésnek némely tisztázatlan kérdését; sa­ját kijelentése szerint is azonban nem irányt akar meg­szabni, csak figyelmet kelteni oly dolgok iránt, melyek a nevelés sikerét hathatósan elősegíthetik. Sinka Sándor debreczeni tanárnak olaszországi útjá­ról szóló felolvasása az idő előrehaladottsága miatt elma­radt s a gyűlés határozata szerint csak az évkönyvben, jeienik meg. Ezutáo Dóczi Imre inditványát a vasúti kedvezmé­nyes jegyek kérelmezésének tárgyában s Nagy Zsigmondét a tagsági dijaknak folyószámlák (cheque) utján való be­szedése tárgyában a gyűlés elfogadta. Végül a lemondott elnök a tisztúj itás eredményét hirdette ki, mely szerint elnökké Dóczi Imrét, jegyzővé S. Szabó Józsefet s pénztárossá Gulyás Istvánt választot­ták meg. A gyűlés szünete alatt a természettani múzeumban délelőtt Karai Sándor, délután K. Kiss József mutatta s magyarázta meg a huzal nélküli távirást. Este a Bika fogadóban rendezett vacsorát a volt és az új elnök, továbbá Balogh Ferencz s Baczoni Lajos akadémiai tanárok lelkes és elmés felköszöntői fűszerezték. —r. Márcza. Képek az angol egyházi életből.*) Aki az angol egyházi élettel meg akar ismerkedni,, nehéz feladatra vállalkozik már azért is, mert az Angli­ában levő felekezetek száma meghaladja a 250-et. Hogy mégis némileg tájékozódjunk e sokféle vallásfelekezet fe­lől, leghelyesebb, ha oly helyet keresünk Angliában, ahol a legtöbb felekezet képviselve van : ez a hely London, a a világ legnagyobb városa. Mielőtt e város vallásfelekezetei közül néhányról szólnék, nehány számadattal óhajtom a tisztelt közönsé­get London nagysága felől tájékoztatni. London város területe 1794 D2 kilométer ; utczáinak hossza 13,403 kilométer, vagyis 63 szór hosszabb ut, mint a Pozsonytól Budapestre vivő. Az utolsó 40 év alatt éven­ként átlag 14,600 ház épült, s igy átlag mindennap 40 új ház épül fel. London területén lakik 5.847,668 ember; lakosainak száma azonban naponként 300-zal, s igy éven­ként 110.000-rel növekedik, tehát minden kilencz évben 1 millióval. Van Londonban 1400 templom — tehát átlag jut minden 4200 emberre egy templom. Mikor először Londonba mentem, feltettem magam­ban, hogy a legnevezetesebb templomokat meglátogatom. A hírlapok közül egynéhány szombaton akkép tájékozza a nagy közönséget, hogy az újság rövid tartalmát pla­kátra nyomatja, s ezt megbízottja által az utcza köveze­tére ragasztatja. Ez utczai ragaszokból, meg különösen a. hírlapok „Preachers for to morrow“ (holnapi szónokok ro­vatából) meg lehet tudni a leghíresebb egyházi és egyéb szónokok functiőjának idejét és helyét. Ez a „Times“ egy szombati száma, amelyet felhasználtam vasárnapi tervem készítésénél. Legelőször is az államegyház egyik hires papját, Farrar Frigyes Vilmost, a westminsteri apátság fődékán­*) Mutatvány a Prot. Esték-bői. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents