Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-24 / 17. szám
275 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 276 íiünk azon nagyjai okról, a kik az országos gyámolda létesítésekor, a javaslat öt éves korlátját kiszedve, az azonnali segélyezést mondották ki. Pap Elek nemcsak mint lankadatlan buzgalmu igeliirdető^de mint egyházának anyagi ügyeit rendező lelkész is maradandó emléket szerzett gyülekezetében. Ezelőtt 15 évvel, mikor Zsigárdon hivatalát elfoglalta, közel ötezer frt adóssága volt az egyháznak, azóta nemcsak ezt fizetgették ki, hanem templomukat cseréppel, tornyukat bádoggal fedették be, új iskolának telket vásároltak, szóval az ö vezetése alatt a szegénység paizsos férflát legyőzte az, ki felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába és sisak gyanánt az idvesség remény ség ében. “ A mi ideje egyházának és családjának gondozásából fentmaradt, azt szívesen felajánlotta az egyházmegye szolgálatára. Hat évig volt iskolát vizsgáló lelkésze a vágvidéki egyik körnek. Három év óta alapos képzettségű, nagy szorgalmú tanácsbirája a komáromi egyházmegyének. Lelkészértekezleteken, gyűléseken pontosan megjelent, nem volt bőbeszédű ember, de ha felszólalt,pár szóval is sokat tudott mondani. Mi, a kik őt közelebbről ismertük, alkalmunk volt vele érintkezni, sokáig fogjuk érezni hiányát. Holttestét április hó 13-án szállították Budapestről Zsigárdra. Temetése 14-én délután volt. A templomban Tóth Kálmán deákii lelkész, egyházmegyei főjegyző mondott mindenkit megható és könyekre fakasztó beszédet, az apostolok cselekedete XX. rész. 25—27 ig versei alapján kifejtvén, hogy miért szép magasztos és miért háladatlan a mi hivatásunk ? A sírnál Borza Mór magyar-soóki lelkész búcsúztatta el kedves barátját az árván maradt egyháztól és családtól. Temetésén a rósz idő daczára is igen sokan voltak. Vallás külömbség nélkül igyekezett mindenki tiszteletének utolsó adóját leróni. A templomban meg jelent a helybeli róm kath esperes-plebános és az alső-szeli ág. hitv. ev. lelkész is. Legyen áldott az igaznak emléke! Bottoss Kálmán. — A kaposvári áll. s. siketnéina iskola igazgató tanácsától vettük és szives figyelembevétel végett közöljük a következő felhívást: Az 1890. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint 20,000 siketnéma van hazánkban, ezek közül tanöteles korú körülbelül 4,000 A dunántúli megyék siketnémáinak száma 2,752; tanköteles 554- Megyék szerint: 1. Somogy 812 tanköteles 62 2. Baranya 288 n 60 3. Tolna 209 „ 42 4 Zala 545 „ 109 5. Vas 338 „ 68 6. Veszprém 212 „ 42 7. Fehér 186 „ 38 8. Győr 147 „ 30 9. Komárom 168 „ 34 10. Sopron 199 „ 40 11 Moson 148 „ 29 2752 tanköteles 554 Ha már most tekintetbe vesszük, hogy ezen 554 tanköteles siketnéma közül 2 — 3% részesül oktatásban, elképzelhetjük azt a szellemi sötétséget, a melvre a szerencsétlenek kárhoztatva vannak. A közoktatási kormány újabb időben mindent elkövet, hogya természet e mostoha gyermekei minél többjének menedéket nyújthasson, de a szükséges anyagi eszközök kiányábban a legkedvezőbb esetben is 200—250 jeletkező közül alig helyezhető el 20—30. A társadalom van tehát hivatva felkarolni szánalmas ember társai ügyét, csak igy válhatik az eddigelé ránk nehezedő, sok pénzbe herülő kasztból egy hozzánk hasonló, ésszel és szorgalommal munkálkodó polgárság? mely saját keze munhájával horesi kenyerét és biztosítja örug napjaira godatlan megélhetését. Ezen nemes czél előmozditására Kaposvárott — mivel aránylag Somogyvármegye azon törvényhatóság, meylnek ezen czélra legnagyobb alapja van (5,547 frt. készpénz és 6000 frt értékű telek), — a magas kormány hathatós támogatása mellett egy siketnéma iskola létesült a dunántulj megyék siketnémái számára. A vallás- és közoktatásügyi minszter ur ez iskolánál tárczája terhére elvállalta egy, esetleg több tanerőnek alkalmaztatását is oly feltételei, hogy a dunántúli megyék gondoskodjanak iskola helyiségről, fűtés,világításról s a növendékek ellátásáról. A magyar társadalomhoz fodulunk tehát, ahhoz a társadalomhoz, mely már oly számos jelét adta kiapadhatlan humanizmusának, nemes nagylelkűségének, amely ha valahol nyomort lát siet azt megenyliiteni. Ha valahol, úgy itt van helyén a jótékonyság gyakorlása. „Lények emberi formában, kiknek önhibájukon kivül minden emberi tulajdonságuk hiányzott, kik eddig örökös hallgatásra voltak kárhoztatva, áldani fogják jóltevőiket, hangos imákat fognak az irgalmas Istenhez bocsátani azok üdvéért, kik őket állati álapotukból kiragadva emberekké tették. Alulírottak azt a kérelmet intézzük mélyen tisztelt Czimedhez, hogy a fentneveztt siketnéma iskola czéljaira könyöradományokat gyűjteni szíveskedjék. Bármily csekély adományt is köszönettel fogadunk s minden tanév végén nyomtatott jelentésben nyugtázunk. Dőry Pál, Ghyczy Dénes, br. Fejérváry Imre, gr. Jankovich László, dr. Maár Gyula, stb. Pályázat A b.-somogyi ev. ref. egyházmegyében levő s halálozás folytán megüresedett patai egyház rendes lelkészi állására pályázat hirdettetik. A hivatalosan felszámított lelkészi javadalom. 926 frt és igy az egyház III-ad osztályú. Pályázni kívánók, okmányaikkal felszerelt kérvényeiket Barakonyi Kristóf esperes úrhoz (Homok- Szentgyörgy, postahely, Somogym.) f. 1898. évi május 15-ig nyújtsák be. Kelt Révkomárom, 1898 márez. 31. Antal Gáboe, ev. ref. püspök. Feleló's szerkesztő' és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János* Pápán. 1898. az ev. ref főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
