Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-10 / 15. szám
Kilenczedik évfolyam. 15. szám. Pápa, 1898. április 10. $——---------------------•A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czimére küldendők. *------------------------Az egyház és iskola köréből. A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Híegjelenik minden vasárnap. Az előfizetési dijak (egész évre 4 frt, félévre 2 frt), hirdetések, redan i at i ők Faragó János fomunkalárs czimére küldendők. ❖ Húsvéti öröm. Aggódó szeretettel siet egy pár nő ahhoz a koporsóhoz, a melybe a kiszenvedett Jézust gyengéd figyelemmel, nehéz szívvel helyezte el a jámbor Arimathiai József. Minél közelebb érnek a czélhoz, aunál inkább aggasztja őket erőtlenségük érzete, szinte reményt vesztve kérdik: „Kicsoda veszi el nekünk a követ a koporsó szájáról?“ S ime, mégis, mikor meglátják, hogy a kő elvétetett, és a mikor hallják az angyal szavát: «Ne féljetek! Ama názárethbeli Jézust keresitek, a ki megfeszittetett vala? Feltámadott, nincsen itt!» a helyett, hogy örömtől ujjongva sietnének elhirdetni a hallatlan eseményt, r Félelem és álmélkodás fogta vala el őket és senkinek semmit nem szólnak vala.“ A nem remélt nagy csoda erőt vesz rajtuk, némává teszi őket; de csak egy időre. Majd midőn magukhoz térnek: megbátorodik szivük, felragyog arczuk, megered nyelvük és hirdetik az angyallal az örömhírt: Feltámadt az Ur! Minket már nem lep meg a húsvéti esemény; mi már nem ijedünk meg, hallván az angyali szót. Mi csak az örömnek vagyunk boldog osztályosai, annak a húsvéti örömnek, hogy ami Idvezitőnk él. Feltámadásának örömhíre boldoggá tesz bennünket, mert ez, épen ez a nagy esemény bizonyltja leginkább, hogy ő az Atyának szerelmes Fia s ezért nem tarthatta meg a koporsó; ezért nem ülhetett diadalt a halál. Ez bizonyítja fényesen, hogy az Atya kedvesen fogadta a megváltásunkért neki nyújtót áldozatot, velünk megbékélt s kegyelmébe vett bennünket. Boldoggá tesz a húsvéti örömhír, mert tudtunkra adja, hogy a Juda törzséből való amaz oroszlán, az igazságnak ama fölkent fejedelme megnyerte a győzelmet a világ fölött s ellenségeit megcsúfolta; s mivel él örökké, módjában van s akarata is van rá, hogy megtartsa az övéit a gonosz minden mesterkedései között is. Boldoggá tesz, mert a feltámadott Megváltó volósággal elmondhatja, veletek leszek minden nap, mind a világ végéig; ha ketten vagy hárman összegyülekeztek az én nevemben, ott leszek közietek. Boldoggá tesz a húsvéti örömhír, mert Jézus feltámadása záloga annak, hogy rajtunk se ülhet diadalt a halál, hanem ha a feltámadásban ő az első zsenge : mi leszünk a következők. Mindezekért zengi oly nagy buzgósággal a hívők serege; „ Örvendezzetek egek, ti is földi seregek! mindnyájan örüljetek, vígan énekeljetek, mert Urunk feltámadott, nekünk életet adott!“ Ah! de emlitsük-e, hogy még húsvéti örömünkbe is vegyülnek keserű cseppek, azok miatt, a kik még ma se részesei a húsvéti örömnek. Nem a sötétségben élő pogányokra gondolunk, hanem azokra, a kik névszerint keresztyének ugyan, de lélekben nem. Ah! bár ismernék meg már egyszer ezek is azt a nagy nyomorúságot, a melyben sinyleueK a Jézus nélkül; ah! bár ébredne föl bennük is a vágy az Idvezitő után, megismervén földi életének czólját és végét; ah! bár követnék az evangéliumi nőket, a rokonszenv és aggódó szeretet meleg érzelmeivel Jézus sirja felkeresésében s meghallván ott az angyali szót: feltámadott, nincsen itt: hinnék el, hogy Istennek eme szerelmes fián kiviil nincsen senkiben másban idvesség, nem is adatott emberek között ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk. Kis József. 15
