Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-03 / 14. szám
217 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 218 bennünket, hogy a hazafiasság eme mentsváraira ki tudja, mikor szorul rá a nemzet? Most senki sem vonja kétségbe supremacziánkat e szent földön, a jövőt azonban halandó ember nem láthatja! A küszöbön levő tantervrevisio ügyében fejezzük ki tehát a magunk nézetét, juttassuk el a legilletékesebb helyre. Fejezzük ki úgy, hogy az méltó legyen múltúnkhoz. Vessünk számot a változó idők változó viszonyaival, de ne hagyjunk el semmit csupán azért, mivelhogy régi. Sok volt azokban a régi, szegényes külsejű protestáns iskolákban, a mire büszkék lehetünk, de a mit a mai fényes palotákban hasztalan keresünk, mert az új idők szelleme örökre száműzte falai közül. De még ma is sok olyan dolog van bennök, a mit szeretni lehet s a mihez ragaszkodni érdemes! Faragó János. Tudósitás a konventi ülésekről. Márcz. 24-dikére, Budapestre összehívott konventen egyházkerületünk részéről megjelentek: Antal Gábor püspök, Tisza Kálmán főgondnok, Czike Lajos és Körmendy Sándor egyházi, dr. Darányi Ignácz és Molnár Béla világi képviselők. Az elnöki tisztet Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok vitték mind végig. Kun Bertalan püspök a gyűlés megnyitása után azonnal indítványozta, hogy néhai Tisza Lajos gr. érdemeit a konvent jegyzőkönyvben örökítse meg.— Ez a konvent egyhangú hozzájárulásával meg is történt. Ezután Radácsi György, most még ideiglenes jegyző, az újabb 3 évre megválasztott konventi tagok névsorát olvasta fel. A következő három évre jegyzőkiil megválasztattak egyházi részről: Radácsi György és Sass Béla, világi részről: Molnár Béla és György Endre. Tóth Sámuel, a ki az egyetemes konventen 20 évig viselte a jegyzői tisztet, meleg hangú búcsúlevélben köszönte meg a konventnek irányában mindenkor tanúsított jóindulatát. A visszalépésre megrendült egészségi állapota bírta. Emlékül nagybecsű iratokat hagyott és ajánlott a konvent figyelmébe. A konvent Tisza Kálmán indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Tóth Sámuelnek hosszas, buzgó szolgálataiért. Ezután a konvent köszönettel vette a vallás- és közokt. miniszternek a 60000 frt rendkívüli államsegély kiutalványozása tárgyában kelt leiratát. A lelkészi özvegy, árva gyámintézet vagyonának keze égéről a „Magyar földhitelintézet“ számadásait beterjesztette, ezen számadások szerint a gyámintézet vagyona 1897. deczember 31-én : 300792 frt 01 krajczár. A számadás terhe alól a Földhitelintézet a konvent köszöneté mellett felmentetett. Özvegyek és árvák segélyezése: 1897-ben 25 özvegyet és 33 árvát segélyezett 3331.93 forinttal. 1898-ban 49 özvegyet és 88 árvát fog segélyezi 11297 írttal. A segélyezéssel kapcsolatban a konvent elhatározta, hogy az árvák segélyezésénél is alkalmazandó az alapszabály azon rendelkezése, hogy a kegyeleti év előtt a gyámintézeti segély igénybe nem vehető. A gyámintézeti bizottságot a konvent utasította, hogy a jövő évre előterjesztést tegj^en, még pedig a segélyösszegek nagy aránya emelkedésére való tekintettel s igy határozza meg, hogy mekkora tőkeösszegre lesz szüksége, hogy annak kamataiból a segélyösszegek fedezhetők legyenek. Az 1898. év költségelőirányzata a gyámintézetnek a következő Bevétel 157775-21 forint Kiadás 12047.01 „ Pénztári maradvány 145728*20 „ Fejes Istváu esperes aggályát fejezte aziránt, hogy az évről-évre szaporodó segélyezendőkkel szemben, elégséges lesz e az a tőke, melylyel a gyámalap rendelkezik s nem volna-e tanácsos újabb bevételi forrásokról gondoskodni. Szász Domokos püspök megnyugtatta a felszólalót. Kifejti, hogy az a bizottság, mely a nyugdíj tervezet kidolgozásával volt megbízva, szemelőtt tartotta ezt a szaporodást. Tisza Kálmán az alapszabályok 9. §-át óhajtja tisztázni. Ez a pont ugyanis világosan körülírja hogy a nem ev. református valásu özvegyek nem tarthatnak igényt a nyugdíjra. Mivel azonban azok a tanárok, kiknek nejei lutheránusok, folyamodásban keresik meg a konventet, s arra kérik, hogy vagy részesítsék őket egyforma” jogokban, vagy adják vissza az eddig befizetett tőkét, Tisza azt ajánlja hogy adják ki a folyamodást véleményadás végett egy bizottságnak, s ez a bizottság majd anak idején jelentést tesz a konventnek a vita eredményéről. A konvent az indítványt elfogadta. Most Kenessei Béla előadó a közalapi végrehajtó bizottság jelentését olvasta fel. Degenfeld József és Tisza Kálmán hozzászólása után a kérdés tüzetesebb megvitatását egy későbbi konventi ülésre halasztották. Ezután az egyes bizottságokat választották meg. Egyházkerületünk részéről az egyes bizottságokba megválasztattak : a) a közigazgatási bizottságba: Czike Lajos és Molnár Béla. b) a közjogi bizottságba: Dr. Darányi Ignácz és Molnár Béla. c) az iskolai bizottságba: Czike Lajos és Körmeiidy Sándor. d) a missió-ügyi bizottságba: Antal Gábor és Körmendy Sándor. e) a tőke-segély osztó bizottságba: Antal Gábor és Czike Lajos. f) az egyetemes tanügyi bizottság tagjaivá: Antal Gábor püspök, Czike Lajos, Szekeres Mihály, dr. Antal Géza, dr. Horváth József és dr. Vida Károly csurgói főgimn. igazgató. 14*
