Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

775 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 776 vezik győrinek, sőt a mennyire visszalehet emlékezni, a pápai egyházmegyéhez tartozó egyházak előszámlálkatók, s azoknak felsorolása elől nem is tér ki. S mikor azután 16 egyházat, mint a pápai egyházmegyéhez tartozót meg­nevezett, előbbi tévedését helyrehozandó, így folytatja: igaz, hogy a győri és a szomszédos ref. egyházak nem tartoztak a pápai egyházmegyéhez, hanem a komáromi­hoz, mindazonáltal igyekezett felmutatni ezen egyházke­rülethez tartozott egyházak sorozatát, habár az egyházak pontosságában, illetőleg az egyházmegyék felosztásában botorkázhatott is* azon nyomorúság miatt, mely a hábo­rúk veszedelmét nemzetségünkre borította, s mely miatt ezen egyházak felügyelőivel való szükkörü levelezését teljesebbé nem tehette. < Kétségtelen, hogy az egyházmegye elnevezésében is .tévedett Ember Pál, valamint Bőd Péter s utánna má­sok, mert győri egyházmegye a régi dunántúli egyházke­rület főhatósága alatt nem létezett, maga Győr. is, mint anyaegyház a komáromi egyházmegyéhez tartozott, hanem ide tartozott a pápai egyházmegye. Azon egyházak, melye­ket Ember Pál'a győri egyházmegyéhez tartozókul elő­számlált, nagy részben a dunántúli egyházkerülethez tar­toztak, s közülük itt legyen elég ha olyanokra hivatko­zom, mint, Rohoncz, Kaba-Szent-Mihály, Szecsőd, Polyány, Kajd, melyekben esperes-lelkészek szolgáltak, s a követ­kezmények azt mutatják, hogy csak egynéhány tartozha­tott a felsorolandók közül a régi komáromi (mai tatai) egyházmegyéhez. lm számláljuk elő őket úgy, mint Em­ber Pál emlékezetben hagyta : Pápa. • Csákány. Sárvár. Szecsőd. Győr. 15 Polyány. Szentivány. Kajd. 5 Örs. Rádócz. Nyalka. Hollós. Nyúl. Sárföld. Rohoncz. 20 Bngyiszló. Zámoly. Szili. 10 Nagy-Kadas. Bódahely. Kis-Kadas. Jánosháza. Kaba-Szentmihály. Saág . 25 Csöglye. Ezek képezték volna Ember Pál szerint a győri egy­házmegyét, melyet mikor már elősorolt, — mint említet­tem — tévedésére reá jött, és a régi komáromi egyház­megyéhez tartozókul jelölte meg a győri és annak szom­szédságában levő egyházakat. Számításom szerint a győrin kívül a szentiványi és zámolyi egyházakat törülnünk kell ezen sorozatból, de a többi 22 egyház már a pápai egyházmegyéhez tartozott azokkal együtt, melyeket Em­ber Pál igy sorolt elő: Pápa. Vaszar. Takácsi Tevely. Görzsöny. Kovácsi. Acsád. 10 Noszlop. 5 Mezőlak, Nóráp, Kéttornyulak. Mezőőrs. Pázmánd. 15 Táp. Tápszentmiklós. Szentgrót. Ha már most ebből töröljük az előbb is felemlített Pápát, Mezőőrsöt, marad az Ember Pál által felsoroltak­ból 36 egyház, mely a régi pápai egyházmegyéhez tago­zott. De ennél sokkal több volt, s a fentiek után im elő­sorolom azokat is, a melyek a XVI. XVII. században már fenállottak: Tapolczafő. Mihályháza. Csetény. Nyárád. B.-M.-Szentkirály, , . Padrag; 1 r~ ' Csesznek. 10 Szemeie. . 5 Dereske: Réde. * / Düdar.» Adorjánháza. < . Ezen 12 anyaegyházzal 48 ra emelkedik a pápai egyházmegyéhez tartozott gyülekezetek száma. 3 ha ehhez most hozzá adjuk a Sopronés vasvármegyei esperességhez tartozott 57,— a zalavármegyeihez tartozott 28, — a so-[ mogyi 55, — és a veszprémi 77 egyházat; kitűnik, hogy a régi dunántúli egyházkerületben 265 anyaegyház volt az üldözések előtt, a mi elég tekintélyes szárny melyből azon­ban 128-ról csak az emlékezet beszéli dicsősséges múl­túnkat, a mi hitelveink szerint való isteni tisztelet mindez ideig elnémult azokban, tán csak azért, hogy a megma­radt 137-ben annál nagyobb lánggal égjen az ősök hit­­buzgósága. ' Ezeu egyházmegye espereseinek előszámlálásánál nagy hézagok tűnnek fel Ember Pál müvében, a mennyi­ben Kanizsai Pálíi Jánost, Sári Istvánt és Szeli Györ­gyöt fel sem említi, akiket pedig elősorolt, esztendő szám­mal egynél sem tudta espesességük idejét meghatározni. S mivel az én adataim is csak Szeli Györgyig mennek fel, más hiányában 1655 utántól 1693-ig terjedő 38 esz­tendőre fel kellett vennem az Ember Pál által seuiorokul megnevezetteket, hátha ezen közlés hivja ki a lappangó homályból a helyes és valódi adatokat. A pápai egyházmegye első espereséül megnevezhet­jük Kanizsai Pálfi János pápai lelkészt 1613 — 1626-ig, aki ezen évben Német-Újvárra vitetett lelkésznek s 1629-ben püspök lett. 2. Czeglédy Pál pápai lelkész 1626—1641, ekkor püspök lett. 3. Sári István pápai lalkész 1641 — 1652-ig. 4. Szeli György pápai lelkész 1652—1655, ekkor püspök lett. 5. Latinides Jakab, ki a prágai és más né­met académiákon tanult s polyányi, majd kajdi lelkész volt. 6. Lonchaeus Pál kabaszentmihályi lelkész, s mikor innen Nádasdy álnoksága miatt kitétetett, lett csákányi, majd szecsődi lelkésszé. 7. Nemeskéri István csákányi lel­kész. 8. Muraközi György csákányi lelkész. 9. Lepsényi Gergely pápai, majd 1708-tól csöglei lelkész 1693—1710, s mivel az esperesi hivatalban keveset bíztak ő hozzá, az 1708. évi pápai zsinaton Újvári János tápi prédikátort pro-seniorrá választották. 10. Gyimóthi István előbb felső­örsi, 1708-ban pápai, 1710. csöglei lelkész 1711——1729, — Vele bezárom ezen czikksorozatot, hogy a XVIII. századi dunántúli kerületről is elmondhassam még közleni valóimat. Thúey Etele.

Next

/
Thumbnails
Contents