Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

773

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

774

gélynek állandó megadása és egyházi hatóságunk utján évenként folyóvá tétele, az 1848-iki XX. t. ez. alapján úgy a magas kormánytól, mint a törvényhozástól kérelmezendő.

8. §. A segélyt igénylő egyházak költségelőirányzatának folytonos és kellő ellenőrzése végett, az ily egyházközségek évi számadásai, az ezen számadások zárótételei alapján készített költségelőirányzatai, az adókivetési lajstromokkal, az adókivetés ellen a presbyteriumokhoz beadott s ezekjáltal megbírált felszólamlásokkal együtt, az egyházmegyei számvevőszékre, minden év kezdetén és kellő időben felterjesztendők, mely azokat módosítja, vagy helybenhagyja.

Azon gyülekezethez, melynek presbyteriuma eleget tenni vonakodnék, vagy az esperesi hivatal megsürgetése után is késlekednék, az egyházmegyei elnökség küldöttséget nevez ki, mely küldöttség az egyház költségelőirányzatát és adókivetési lajstromát ez illető presbyterium költségére elkészíti, vagy elkészítteti. A netalán előforduló ellenszegülés esetére, az ily egyház felett megfej lelő közege utján az egyházmegyei és felfolyamodás esettén véglegesen az egyházkerületi bíróság határoz. (E. t. 252. §.) . . .. V , •

Az ily módon kirótt fizetési kötelezettségek ellen, a kötelezett egyháztag, ha azokat magára sérelmesnek tartja, jogosítva van, a kivetés kézbesítésétől vagy tudásától számított 15 nap alatt az egyházmegyei bizottsághoz folyamodni, mely a kivetést a törvények értelmében helybenhagyja, avagy módosítja és bízott határozatáról az illető folyamodót értesíti

Az egyházmegyei bíróság határozata ellen nincs fellebbezés fE. t. 251. §.)

10. §. A kivetett egyházi adót az egyháztagok évnegyedenként négy egyenlő részletben és készpénzben tartoznak az egyházi gondnoknak, vagy a presbyterium által az egyházi adó szedésére saját kebeléből választott és megbízott presbyternek számadása alá fizetni.— Ennek megfelelően az egyház belhivatalnokainak és alkalmazottainak fizetése is évnegyedes, tehát négy egyenlő részletben folyósittatik.

11. §. Azon egyházközségekben, melyekben a gyülekezetnek a 6. és 7. §§-ban előirt fentartási költségei nem teszik szükségessé a 3. §-ban megállapított s az állami adók után számítandó maximális százalék kivetését: a szükségletnek megfelelő és adókivetési kulcsul szolgáló ily százalék a presbyterium által az egyházmegyei számvevőszék jóváhagyásával állapittatik meg.

12. §. Oly egyházközségekben, melyekben a belhivatalnokok jelenlegi fizetése a 6. §-ban megállapított minimális alapfizetésnél nagyobb, ezen jelenlegi nagyobb fizetés továbbra is fentartatik, ha az egyház szükséglete a 3. §-ban előirt maximális százalék alkalmazásával, mindlen külső segély nélkül fedezhető.

Ha pedig a jelenleg meglevő belhivatalnoki fizetés valamely egyházközségben csak segély utján lenne előállítható, akkor csakis a jelenben azon fizetés élvezésére jogosult belhivatalnokok hivatalviselésének idejére veendő fel ezen összeg az évi költségelőirányzatba. Az ily

állomások megürülése alkalmával bekövetkező választáskor, a belhivatalnoki fizetések rendezésére vonatkozó 6. §-ban megállapított intézkedések lépnek érvénybe.

13. §. Az egyházak fenmaradásának és fejlődésének biztosabb vagyoni alapokra helyezése, — a korpótlékok fizetéséből eredő terheknek elviselhetővé tétele, — a hivatalviselésre képtelenné vált lelkészek számára legalább alapfizetésükkel leendő nyugdíjazásuk végett felállítandó országos nyug- és gyámintézet részére köteles évi járadékok fizetésének lehetővé tétele végett:

minden anya-, társ- és leány egy házban egyház fentartási alap létesítendő.

14. §. Az egyházfenfartási alap létesítésére és éven*

kénti növelésére fordítandó; , :í . -■ •

a) a gyülekezeti perselypénz, a más czélra rendelt ünnepi és vasárnapi ily nemű jövedelmek kivételével.

b) az egyház évi számadásának zártakor fennmaradó évi bevétel, mint tiszta jövedelem egyharmad része, o , u,: ?}r

c) a magyar országos református egyházi közalap

részére beszedett évi járuléknak 25°/0-a; minthogy az egyházi közalapnak az egyházi törvények 259-ik §-ában a) és c) pont alatt kitűzött feladata, e törvényjavaslat keretében teljesive lesz, ;

d) e czélra tett kegyes adományok, hagyományok és alapítványok.

15. §. Az egyházfenntartási alapok különálló számadások keretében kezelendők és azok állása egyházanként és egyházmegyénként évről-évre kimutatandó.

16. §. Az egyház költségelőirányzata fedezetének javára, az egyház fentartási alapok évi kamatjövedelmének csak egyharmadrésze használható fel, a kamatjövedelem kétharmadrésze pedig az egyházi törvényhozás újabb intézkedéséig, a presbyterium vagyoni felelőssége mellett, évről évre tőkésítendő.

Euyí|<tziuil; múltja.

Adatok a régi dunántúli reform, egyházkerület történetéhez.

v.

Midőn a régi dunántúli egyházkerület ötödik egyházmegyéjének leírásához értünk, mindenek előtt egy nagy tévedést kell megvilágítanunk és kiigazítanunk. Értem az Ember Pál és Bőd Péter által egyezően győri, vagy Győr vármegyeinek nevezett egyházmegye létezését, melyet mindegyik történetírónk az öt egyházmegyére osztott régi dunántúli egyházkerület ötödik egyházmegyéjéül jelölt meg. Debreczeni Ember Pál észrevette tévedését, s midőn felsorolta a győri egyházmegyéhez általa beosztott, s ahhoz tartozónak minősített 25 egyházat, közöttük Pápát is: műve 658. lapján saját mentségéül felemlíti, hogy a dunántúli egyházak sorozatát már megírta, midőn figyelmeztették, hogy a győri s a Rába folyó lefolyásában levő szomszédos reform, egyházak a komáromi (mai tatai) egyházmegyéhez tartoznak, s a pápai egyházmegyét nem ne-