Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

753

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

754

ügyiíeg is rossz politika volna, ha a tér szűk voltával magunk vágnók útját az intézet tovább fejlődésének. Arra tehát, hogy a szomszédos Brader-ház legyen a theol. akadémia és a kéztartás helye már csak ebből a szempontból sem szabad gondolnunk.

De nem szabad erre gondolnunk pénzügyi szempontból sem. A Brader-ház vételára 18000 frt; annak átalakítása theol. tantermekké belekerül, — tekintve az épület elhagyatott voltát, 5—6000 frtba, úgy hogy magának a theol. akadémiának elhelyezése kerülne a százalékkal együtt 24000 frtba, s akkor meg kellene hagyni a könyvtárt mostani helyén, a minek viszont folyománya volna az, hogy az új-kollégiumban 40 leánykánál többet nem lehetne elhelyezni, aminek további folyománya az, hogy az internátus ily kis létszámmal önmaga nem tarthatja oly jól fenn magát s igy a kerületnek kell továbbra is évi subventiót adni.

Ha kerületünk komolyan akarja az inttrnátus felvirágzását, okvetlenül el kell helyeznie a könyvtárt mostani helyéről. Ez az elhelyezés nem történhetik máshova, mint az új főgimnáziumi épület Jókai Mór utcza felőli szárnyára. Úgy de ha már a könyvtár ide jön: okvetlenül itt helyezendő el a theol. akadémia is, mert igy a könyvtár és a theol akadémia elhelyezése 27 méter hosszúságú — s a mostani szélességű — területen megtörténhetik; építési költségei pedig nem rúgnak többre mint 27000 frtra, vagy is csak 3000 írttal többe, mint a másik terv szerint magának a theol. akadémiának elhelyezése kerülne. Háromezer forint költköltségtöbblet tehát felszabadítaná az új-kollégiumot teljesen, lehetővé tenné 20 — 30 leánykával többnek az internátusba fölvételét, vagyis elvenné az akadályt, melyet az internátus fölvirágzása elé a könyvtárnak az az új kollégiumban maradása gördít.

(Yége köv.)

Dr. Antal Géza.

Uuylpizmil: múltja.

Adatok a régi dunántúli reform, egyházkerület történetéhez.

ív.

déséről fogalmat adhat azon tény, hogy idővel három egyházmegye alakult belőle, s igy ez volt a legnagyobb egyházmegye. Ha róla most mégis röviden emlékezem meg, ennek az az oka, hogy ezen közléssel nem akartam elibe vágni az egyházmegye részletes történetét tárgyazó dolgozatomnak, azért itt csak annyit sorolok erről elő, a mennyi jelen czikksorozat keretébe mulhatlanul tartozik.

A veszprémi egyházmegyéhez a XVI. XVII. században az alább következő egyházak tartoztak :

1 Veszprém. Bodajk.

Kenese. 40 Csákberény.

Lepsény. Magyaralmás,

Mezőszentgyörgy. Sárkeresztes.

5 Enying. Csurgó.

Mezőkomárom. Iszkaszentgyörgy.

Fok. 45 Kiskeszi.

Szabadi. Sáregres.

Jut. Szilasbalhás.

10 Tácz. Simontornya.

Tihany. Kálóz.

Battyány. 50 Láng

Ladány. Ősi.

Csikvár. Sóly.

15 Szentmihály Vilonya.

Polgárdi. Papkeszi

Kajár. 55 Hid vég

Csajágh. Maros.

Füle. Szentkirályszabadja

20 Kádárta. Hajmáskér.

Tótvázsonv, Szentgál.

Rátóth. 60 Vámos.

Szentistván. Magyarbarnag.

Peremarton. Vörös tó.

25 Berhida. Nagyvázsony

Csóor. Szentantalfa.

Inota. 65 Csicsó.

Várpalota, Monoszló.

Keresztúr. Henye.

30 Aha. Köveskálla.

Moha. Kővágóeörs.

Vörösberény. 70 Aszófő.

Füred. Németgécsely.

Alsóörs. Balatonkisszőllős.

35 Felsőörs. Arács.

Csopak. Lovas.

Palozsnak. 75 Kislőd.

Moór. Olaszfalu.

Ismertetésünk során negyedik helyen a veszprémi «egyházmegyét jelöltem meg, melynek gyülekezetei közül Ember Pál csak 37-et számlált elő, pedig annál sokkal több tartozott ehhez, mert 1629-ig a mai külső-somogyi egyházmegye, — 1742-ig a mai mezőföldi egyházmegye gyülekezetei is a veszprémi egyházmegyéhez tartoztak, s ha a XVII. század elején a kévéi (mai dunamelléki) egyházkerülethez csatlakozott somogyi egyházakat nem .soroljuk is itt fel, a veszprémi egyházmegye nagy kiterjeHajdan tehát két annyi egyháznál is többet számlált a veszprémi egyházmegye, mint a hányat Ember Pál egyháztörténetébe felvett. S ezen egyházak látták a reformáczió dicső hajnalát és a szervezkedés idejében szívesen csoportosultak a veszprémi fényes egyház körül. Csakhogy a milyen nagy és virágzó volt ezen egyházmegye a XVI. és XVII. században: a vallási üldözés szó - moru idejében annál kisebbre zsugorodott össze. Az elősorolt egyházak közül nyolcz soha sem látta meg eltip-