Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-24 / 4. szám
57 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 58 hatás sikertelensége esetén a polgári törvényeket igénybe vegye, kötelességük teljesítésére őket kényszer erővel is szorítsa. Nem elég szószékből hirdetni „Istennek nevét hiába föl ne vedd11 hanem ha vannak az egyháztagok között, kiknek mint egyháztársadalmi tagoknak vezetése, kormányzása reánk is várakozik, kik Isten káromlást közbotránkozással követnek el, az intés, dorgálás sikertelensége esetén polgári köztörvények hatékonyságát is igénybe kell venni, s hol lelki gyógyszer alkalmazása haszontalan volt, metszeni kell, nehogy a meg nem mételyezett rész is elromolják. Nem elég beszélni, ostromolni szószéken, társaságos együtt lét, magánosokkal beszélgetések alkalmával a részegeskedést; hanem köztörvények alkalmazása is igénybe veendő a korcsmák látogatása ellen oly módon, hogy majd nem minden ünnepnapon tartandó tánczvigalmakra vonatkozó engedélyezési szabályzat szigorúan megtartassák, a zárórákra kellő felügyelet legyen. A lelkésznek, mint egyházkormányzónak ellenőrizni kell a felügyeletre hivatott közegeket, a törvényt általuk megtartatni kell. Mindezen közigazgatási teendők végezhetése mulhatlanul megköveteli, hogy a lelkész a vonatkozó állami törvényeket és megyei szabályrendeleteket ismerje, hogy hatásosan léphessen fel a törvényt nem tisztelők, azt megrontók ellen. Nem akartam bevonni az egyházi közigazgatási teendők sorozatába a némely vidéken eláradott, máj dem nyilvánosan űzött magzatelhajtás! bűn kinyomozását, a polgári igen szigorú törvények szerinti megbüntettetését; pedig nem hunyhatunk szemet e téren, hol sokaknak vannak szemei, s még sem látnak, vaunak füleik még sem hallanak. Igen körültekintő elővígyázattal, de kérlelhetlen szigorral kell e bűn ellen fellépni nemcsak a szellemi fegyverekkel, hanem az állami köztörvények igénybevételével is, s ha mint előbb mondtam, hogy szükséges a lelkésznek mint egyházkormányzónak tudni, ismerni az állami köztörvényeket és megyei szabályrendeleteket, e tekintetben mondhatom a büntető törvények bő ismeretére van szüksége, nehogy a rósz eljárás és törvény rósz alkalmazása által többet ártson, mint használjon a társadalomnak. A lelkésznek, mint egyházkormányzónak teendői a presbyterium munkakörében is fordulnak elő. •— Az egyházi törvény szerint a lelkész elnöke a presbyteriumnak, az egyházkormányzat mezején előforduló teendőket neki nemcsak legjobban, hanem teljesen ismerni kell, hogy kormánytársait a kötelesség teljesítésére taníthassa, szoktassa, esetleg túlkapásaiban korlátozza. — Nem említem azt, hogy a tanácskozás tisztessége, az illem megtartása, a presbyterium tagjainak szó-mérlegelése, kifejezések ildomossága igen nagy részben a lelkész modorától, példaadásától függ, elhallgatva azt, hogy az egyházkormányzatnak egyedüli alapja a törvénytisztelet, mely ellen oly sokszor vét az a lelkész, ki a személyek iránti ellenszenvét kiterjeszti a törvény megtartására nézve is s a köztörvények iránti érdekeltséget s tiszteletet alárendeli első rendben saját, azután egyháza érdekeinek, — mely eljárása által a kormányzat alapját a törvénytiszteletet semmisítette meg. A presbyterium mint kormányzó testület megválasztása; megalakítása képezi első teendőjét a lelkésznek mint I egyházkormányzónak. Közvetlenül nem folyhat be, hogy kikből alakitassék egybe a presbyterium, másként, minthogy az egyházi törvény vonatkozó pontjait szigorúan megtartatja, közvetve azonban eljárhat az evangélium ezen Útmutatása szerint „legyetek okosak, mint a kígyók“ Nagy baj, ha a lelkész, mint kormányzó nem emeli a presbyterium tagjait annak tudatára, hogy mik jogai, és melyek kötelességei; mert az emberi természetben van, hogy kötelességeit hanyagolja, jogait kiszélesiteni törekszik, vagy ezeknek nem ismerése miatt ezekkel nem, vagy helytelenül él. Nagy hiány, ha az egyházban egyes akár értelmi álláspontjuknál, akár v&gyonosságuknái fogva kiemelkedő egyénekkel szemben mint kormányzó engedékeny, elnéző, szemethunyó, másokkal szemben pedig ezek segélyének felhasználásával zsarnok. Mig az egyháztagokkal szemben a családi élet mezején a „ne légy felettébb igaz“elvet mulhatlanul szükséges érvényesíteni: addig a kormányzat e mezején egyedül az igazságnak kell vezérelni a lelkészt, mint kormányzót. Első teendőjének tartsa mindig felszínre hozni az egyház közérdekét, és csak másod rendben az egyházi hivatalnokok és igy saját érdekét. A lelkész és tanító érdekei ne úgy különböztessenek meg, hogy mindegyik külön-külön harczoljon a maga érdeke mellett és a másiké ellen, hanem az egyházi közhivatalnokok érdeke közösségben legyen tárgya a kormányzati eljárásnak. — Ne felejtkezzék el a lelkész, hogy a presbyterium mint bíróság is szerepel, vonja e nemű ügyködése körébe mindazon ügyeket, melyek a családi élet mezején mint orvoslandó bajok felmerültek, !hogy láttassák eljárni a presbyterium, de cselekvő lélek legyen a lelkész. Ha valamely ütközet meg van nyerve : mindeu katona magának is követel bizonyos részt a dicsőségből s ez adja a nemes büszkeséget, önérzetet és tettvágyat a hadseregnek, - holott a jól kiszámított s helyesen végrehajtott tervkészítés és vezénylet voit okozója a babér elnyerésének. Az egyház anyagi ügyeire kiváló gondot fordítson, s ne bízza egyedül a gondnokok belátására, szorgalmára ezeknek gondozását, s e téren soha beegyezését ne adja ahoz, hogy a vagyonosabbak a szegényekre tolják a teherviselésnek oroszlánrészét, hogy igaztalan felosztás által elviselhetlenné legyen a teher az egyháztagok egy részénél ; mig a másik és pedig kisebb, de befolyásosabb rész vállai a kevés teher hordozás által kényesekké s nagyon érzékenyekké váljanak a nehéz teher emelés alkalmával. Mint biró a lelkész soha ne tanúsítson személy választást, s mindenkivel szemben egyenlően gyakorolja a szeretet által mérsékelt s áthatott igazságot. Az iskola ügye nagyon lényeges részét képezi az egyház körében munkálkodó lelkész közigazgatási teendőinek. Tudjuk, hogy a törvény őt teszi közvetlen felügyelővé, kötelmei közé irta, hogy legalább havanként egyszer az előadást és tanítást meghallgassa, az iskolát mindeu tekintetben megvizsgálja, egyházmegyénk szabályrendelete előírja, hogy látogatásának megtörténtét az iskolai jegyzőkönyvbe feljegyezze, az iskolai mulasztásokat tartalmazó kimutatásokat ellenjegyezze.Altalában véve lehetetlen bármi téren a kötelességeket egyenként előírni; de különösen lehetetlen törvényben vagy szabályrendeletben körvonalozni a 4*
