Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-19 / 38. szám

Nyolczadik évfolyam. 38. szám. Pápa, 1897. szeptember 19. ■»--------------------------* A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Dr. Antal Géza felelős szerkesztő czi­­mére külclendők. *--------------------------* Á dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Az egyház és iskola köréből. Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési dijak (egész évre 4 írt, fél­évre S írt), hirdetések, reolaxn a ti ók Kemenczky Lajos ozimáre, a lap kiadó hivatalához küldendők. *--------------------------* A felekezetközi viszonyok.*) A felekezetközi viszonyok tekintetében mintha némi javulás volna észlelhető; a szenvedélyek valamennyire csillapultak, jeléül annak, hogy a legközelebbi években mutatkozott ingerültségnek nem annyira a nép jellemében és gondolkozásmódjában, nem is a téves előitéletekben, mint inkább a módnélküli izgatásban volt alapja. — Az egyházpolitikai törvények által alkotott uj helyzetbe be­letörődik lassanként mindegyik felekezet. Talán képesek is volnának ezen törvények biztosítani a feleke/.etek kö­zötti békét, ha nem foglaltatnék bennök egy oly intézke­dés, a mely mind a törvény szellemével, mind a törté­nelmi viszonyok fejlődésével ellenkezik, t. i. vegyes há­zasságoknál a gyermekek vallása iránt kötött szerződések, vagyis a reversalisok érvényessége. A mióta hazánk tör­ténelmi fejlődése azon irányban megindult, hogy lépésről­­lép ésie haladva a felekezetek egyenjogusittassanak és lassanként a vallásszabadság megvalósittassék, azok, a kik ezen iránynak képviselői voltak, folyton azt hangoz­tatták, hogy a reversalisok érvénytelenek: sőt egyik tör­vényünk szavai szerint örökre érvénytelenek. — Viszont azok, a kik a vallás szabad gyakorlatának ellenségei vol­tak, mindig azt hangoztatták, hogy a reversalisok érvé­nyesek. Szinte csodálkozni lehet azon, hogy midőn ha­zánkban a vallásszabadság és felekezetek közötti egyen­lőség kimondatott, ugyanekkor az ezzel ellentétben levő reversalisok érvényessége is szentesittetett és ez által a felekezetközi viszonyok ez egy irányban visszavettettek a Il-ik József császár türelmi parancsa előtti korba. Csak önmagunkat áltatnánk, ha azt reménylenénk, hogy bármiféle evangelisatio, valláserősités és lelki gon' dozás folytán azon helyzetbe jövünk, hogy e téren most, vagy jövőben kíállhatjuk a versenyt rom. kath. vallásu atyánkfiáival. Mert ha nem tekintjük is azon előnyöket? a melyek a nagy egyházi vagyonban, a patronatusi in tézmény folytán a kevesebb adózásban az ő részükön van­nak, erkölcsi és hittani tekintetben sem állanak rendel­kezésünkre azon eszközök, vagy ha állanak is, tiltja azok­nak használatát egyházunk szelleme és hittana, a melye­ket ők a reversalisok szerzése czéljából alkalmazásba vesz­nek és vehetnek. A hivatalos statistikai adatok mutatják, hogy a folyó év 5 első hónapjában az ágost. hitvallású ev. egyháztól 147, az ev. ref. egyháztól 252 s igy a két prot. feleke­zet uj házasságra lépett híveitől összesen 399 reversalist nyert a kath. egyház, úgy hogy ezen arányban haladva minden évben 948 családból lesz száműzve a protestáns szellem és ennyi családban formálódnak át gondolkodás­ban, szellemben és jellemben más hitfelekezet tagjaivá azoknak utódai, a kiknek elei és szülői az evangeliomi egyháznak voltak hívei, talán fentartóiT' Az a kép, a mely e puszta számokban egyházunk jövőjére nézve elénk tárul, mélyen elszomorító, mert ez azt mutatja, hogy minden évben elvész egyházunknak egy kisebb gyülekezete, mert a gyermekek eligérése foly­tán elveszítünk annyi lélekszámot, mennyiből áll általány­ban számítva egy gyülekezetünk — Úgy hiszem azonban, hogy a helyzet csak akkor fog világosan ál'ani előttünk,, ha 5—6 év múlva a gyermekek nevelésénél és iskoláz­tatásánál látni fogjuk a törvény gyakorlati hatályát. Semmi kétségünk sem lehet ugyanis az iránt, hogy a reversaüs adás a legtöbb esetben pressio eredménye, a melynek a rom. kath. fél sokkal erősebben ki van téve, mint a pro­testáns fél, és az utóbbi látván jegyese nagy lelki gyöt­relmeit és aggodalmait, hajlandó engedni jobb meggyőző­­déséuől, hogy a helyzet kellemetlenségétől rövid i lőre megszabaduljon. Mint minden más hiba elkövetése után, úgy itt is megszólal azonban a lelkiismoret és taláu sok elígért gyermek fog a prot. vallásban neveltetni, a miben nem fognak bizonyára megütközni azok, a kik az 1868. Lili. t. ez. 12. §-a ellen a „szülők természetes joga“ nevében indí­tottak hadjáratot. Azt előre is tudtuk, hogy a reversalisok érvényének polgári törvény általi elismerése, a mely a szabadelvű egyház felfogással ellenkezik, kárára leend evang. ref. egyházunknak, de azt még sem gondoltnk, hogy egyházi érdekeinket ily nagyban veszélyeztesse. Annyival inkább kötelességünk nekünk, lelkészeknek mindent megtennünk nem csak általában a hitélet erősítésére, az egyházunk­hoz való ragaszkodásnak híveinkben élesztősére, hanem *) Részlet a püspöki jelentésből.

Next

/
Thumbnails
Contents