Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-12 / 37. szám
583 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 584 adakozásból gyűlt és máig el nem számolt maradványábó' is födözhető lett volna. Mi csoda, annyi sok teendő mellett, amennyivel az esperesi hivatal elfoglalva van, ha egy szegény káplán szava nem fér az espereshez, mondja N. L. Az 54. jegyzőkönyvi pontban Mozsonyi Sándor ehm. számvevő, az egyházmegyei pénztár 96. számadásáról beterjesztett jelentésében: I. A csurgói gimn. számlájára 1424 frt 22 kr hátralékot; II. Pápa számláján 538 frt 04 krt (évi jár. 448 frt) tehát több mint egy egész évi hátralékot; III. Az egyházmegye czimén 989 frt 98 krt; (évi járulék 703 frt 80 kr.) IV. Az egyházkerület részére 873 frt 50 kr hátralékot (évi dij 690 frt), tehát minden czimen több mint egy évi hátralékot s együtt 3825 frt 74 kr tetemes hátralék összeget tüntet ki. S e mellett kijelenti, hogy az 5335 frt 76 krnak mu tatkozó vagyon is csak akkor állapítható meg biztosan, ha az egyházmegye leszámol az egyházkerülettel, amire már a multévben föl lett hiva az esperes. Kimutatja, hogy „az eg3^házmegyei pénztár tőkéje 1896-ban is 120 írttal fogyott s fölkiált, hogy igy odajutunk, hogy az elődök által megtakarított tőke végképp elfogy. Pénzügyeink iránt nagyon kevéssé érdeklődik egyházmegyénk közönsége. Ha olykor hoz is egy üdvös határozatot, ez is csak papiroson marad. „Két évvel ezelőtt ki lett küldve egy pénztárkezelési szabályzatot készítő bizottság, munkálata azonban máig sem kész. Hogy miként lehetne az egyházmegyei évi szükségletet deficit nélkül fedezni, arra nézve már be van adva a javaslat egy év óta, de tárgyalva nem lett. A hátralékokra minden évben kimondja a közgyűlés, hogy halasztás nélkül behajtandók s az eredmény az, hogy mig a múlt évben 3700 frt volt a hátralék, az idén már a 3800 frtot is meghaladja. S még több mondani valóm is volna“ igy fejezi be jelentését a számvevő. S a következő jegyzőkönyvi pont a. Németh Zs. egyházmegyei pénztárnok 1897—98 évi költségvetés beterjesztése mellett igy szól az egyházmegyéhez : „Még elődöm jelentette, hogy az egyházmegyei pénztár jövedelme nem elég a folyton szaporodó kiadások födözésére.“ Azért többször és többféle bizottság volt kinevezve a baj orvoslására. A javaslatok belettek ugyan terjesztve, de a nt. értekezlet s közgyűlések e tárgyban 10 év leforgása alatt sohasem határoztak. A legközelebbi költségvetés alkalmával 444 frt volt a hiány. A közgyűlés utasított, hogy a hiányt kölcsönnel fódözzem. Az 1897/98. évi költségvetés szerint ismét mutatkozik 257 frt 94 kr hiány.“ S kéri a közgyűlést, vagy az egyhm. pénztár ügyét rendezné, vagy őt a pénztárnokságtól fölmentené. Hát elismerésre és hálára méltó rendezett viszonyok azok, ahol a pénztárnok és számvevőnek igy kell az e. megyét szutyongatni ? Hát csoda számbamenő activitásra mutatók az ily szégyenletes pénzügyi viszonyok, ahol a pénztárnoknak lemondással kell fenyegetőznie. S mit gondol az olvasó, mi lett a közgyűlési határozat ? Egyfelől „utasítja a közgyűlés az egyházmegyei pénztárnokot és számvevőt, hogy újabb költségvetés elkészítése mellett terjesszenek be javaslatot a legközelebbi közgyűlésre, a hiányok födözése végett;“ másfelől föl van híva az egyházmegye pénztárnok választásra. S minő példás tevékenység, a 97/8-ik egyházmegyei évi költségvetés újabb elkészítésére 1897. junius 29-én hivni föl a pénztárnokot, hogy mikorra az egyházi év letelik készen legyen a költségvetéssel. S mintha pusztán költségvetéssel ellehetne a deficitet tüntetni ? Bizony fölösleges erőlködés. Ha 10 éven át lehetett költségvetés nélkül folytonos deficittel kormányozni: miért ne lehetne a békés és mintaszerű Belső-Somogyban tovább is ily tevékenységben megélni. Az 56. jegyzőkönyvi pontban elő van terjesztve az egyházmegyei számvevőnek, a csurgói főgymnasium 1895/96 évi számadására vonatkozó jelentése, mely szerint itt is, 140.535 frt 62 kr tőke után 7429 frt 54 kr a kamathátralék; a haszonbérhátralék is 330 frt 80 kr, évi adományhátralék pedig 2295 frt összesen = 10.055 frt 34 kr. S megjegyzi a számvevő, hogy a kamathátralék egy év alatt 1200 frt szaporodást mutat; s oly tétel is fordul elő, hogy 7000 frt után 2570 frt a kamathátralék. Daruvárnál 1308 frt után 460 frt. S végzi azon figyelmeztetéssel, hogy „a pénzkezelési szabályzat elkészítésére 2 év előtt kiküldött bizottság munkálata mindeddig nem készült el s ismét figyelmébe kéri azt a közgyűlésnek.“ Az 57. jegyzőkönyvi pontban, a csurgói főgymnasium tápintézetének a számadását (melyik évről elfeledte megjegyezni N. L., vagy a számvevő sőt tán a számadó is ?) vizsgálja az egyházmegyei számvevő s itt is 107 frt 77 kr hátralékot mutat ki; s megjegyzi, hogy 5 év óta most lát először tápintézeti számadást. A lelkészgyámoldai pénztárnál, csak kamathátralék 40.985 frt 27 kr tőke után 2335 frt 85 kr, egyéb hátralékok: 510 frt 18 kr = 2846 frt 03 kr. A tanítói gyámolda 1895/96. évi számadásánál, — melyre megjegyzi a számvevő, hogy a jun. 29 iki csurgói gyűlés után 3 hét múlva kapta, — az ezen gyűlés jegyzőkönyve 64. pontja alatt igy észrévételez a számvevő. „Hátralékkövetelés volt az év elején 843 írt 59 kr, év végén van 945 frt 86 kr, ami azt teszi, hogy 12%-tolival növekedett a hátralék. De hát nem csoda, mikor évi díjból be kellett folyni 164 frt 47 krnak s befolyt csak 62 frt 99 kr vagyis a tagoknak csak Vs'da fizetett.“ Az 1396/97. évi tanitógyámolda számadásnál azon ban 119 frt 76 kr javulást mutat föl a számvevő. Ezek szerint az összes hátralékok az egyházmegyebeli pénztáraknál: 17.660 frt 98 kr. íme az esperesi rengeteg munkásság számokban nyilatkozó értékmérlege és a b.-somogyi nagy világbéke áldásának nyitja.
