Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
549 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP Ö50 túlhajtva a rendes mértéken, kiszámithatlan hibák, ferdeségek keletkeznének, s ezért az inga visszavágódása okvetlenül bekövetkezik. Ez a törvény magyarázza meg a történelem kisebb-nagyobb eseményeit. Ez a törvény magyarázza meg a Megváltó elküldetésének okát, ez magyarázza meg a reformatio bekövetkezését, ez teszi érthetővé előttünk a franczia forradalmat, s azt követőleg a sz. szövetség korát. A realismus és idealismus egymással váltakozásából értjük meg, hogy századunk 40-es éveiben mindenfelé rokonszenvre talált a protestáns vallás, s ennek a törvénynek ismeretéből tudjuk megérteni, hogy ez a rokouszenv a mai korban fel nem található. Ennek az erkölcsi törvénynek ismerete kibékit bennünket a világgal; megmagyarázza előttünk indokát az emberek ilyen vagy amolyau Ítéletének, tetteinek.*) Ezen erkölcsi törvény ismerete föléje emel bennünket a körülöttünk zúgó emberárnak és tisztábban láttatja velünk az eseményeket. Én azt hiszem, a realismus korának véghatárán állunk, s az inga visszavágódása következik. Egyes jelek figyelmeztetnek bennünket erre, ilyeueknek tartom azt a nagy érdeklődést, mit a r. kath. egyház kebelében a főúri körökben, tehát épen a vezető ■osztálynál láthatunk vallásuk ügyében. A tömeg, az rendesen később mozdul, de mozdulni kénytelen, s mint a frauczia encyclopüdisták műveire a franczia forradalom, Széchenyi irataira 1848, úgy következik be minden magasabb körben észlelhető irányra a tömeg mozdulása. Azt is az idealismus kora közeledtének tulajdonítom, hogy az uralkodók rendelik el a katonaságnak istentiszteletre járását, hogy az iskolák a vallás oktatásra külön valiástanári tanszékeket állítanak, hogy felekezeti nőneveldék alakításáról naponként olvashatunk, s hogy a világi életből is hivatkozzam egy jelre, mi az idealismus hajnalát hirdeti, ez az, hogy kutatják az egyes tisztségekkel össze nem férő foglalkozásokat, most még ugyancsak az országházban, de rövid időn majd egyébütt is és mindenütt. Szóval az emberiség történelméből az ideális és reális korok folytonos váltakozását látom, s ezen erkölcsi törvényt mint a Mindenható főbölcsességének hatalmas munkáját vallom és hirdetem. Ezen erkölcsi törvény tárja fel előttem a mai helyzetet és ennek alapján, a mai reális korszak uralmának rövid időn való háttérbe jutását, s az idealismus korának újra bekövetkezését, már küszöbön állását hirdetem. Ezeket kívántam válaszul elmondani nt. Patay Károly ur azon valóban időszerű kérdésére, hogy mi lesz az idealismussal, a vallással, ha tovább is igy haladunk? Az idealismus kora visszatér, mert ezt követeli az ^erkölcsi törvény, mit a Mindenható alkotott az emberiség javára, hogy idealismus és realismus, a test és lélekből álló emberiség életében, szükségképen váltogassák egymást *) Ezen erkölcsi törvény fennállását a világrendben, egy évtized óta hirdeti a budapesti egyetemen a törvény felfedezője Bodnár Zsigmond e. m. tanár. Reméljük, hogy az idealismus kora •köztudattá emeli Bodnár Zsigmond tanát, ezen erkölcsi törvény [létezését. és egyik a másik felett állandó túlsúlyt ne nyerhessen. Most a realismus korát éljük, de az idealismus hajnala közéig és visszatér, s hogy az emberiség fejlődése egyoldalú ne legyen, váltakozni is fog a realismussal mindenkoron, mert az a főbölcsesség, a Mindenható rendelte ezt igy. Kis Ernő. Mily eszközökkel mozdítható elő legsikeresebben népünk vagyonosodása? (Folytatás) Hogy pedig kéznél legyen a szecskavágó, azt ily módszerrel szerezze be : alakítson a lelkész községében gazda-kört s e mun« kájához nyerje meg s vonja be oda a jegyzőt és tanítót. Az alakításnak egyszerű a módja. Minden vármegyében van gazdasági egyesület, melynek lehetnek fiókjai. Ilyen fiókja lesz a megyének az alakítandó községi pl, „Fejérmegyei gazdasági egyesület Tácz vidéki köre.“ „Veszprém megyei gazdasági egyesület Csajágh vidéki köre“ stb. — A belépő tagok fizetnek 1 frt tagsági dijat évenként, egyéb semmit. Tiszteletbeli elnöknek beválasztják az országos képviselőt, a községben lakó, vagy ott birtokos grófot stb. ezek megváltják a tisztességet 50—100 frt adománynyal, ha 100 taggal alakult meg a kör, az első év bevétele lesz 100 frt és az adományok; ezen már vehetnek 2 szecskavágót és az azokhoz szükséges kaszákat. A második és további évek jövedelmeiből egymás után beszerezhetnek : mértéket, konkoly választókat, vető- és kukoricza morzsoló gépet, szénkénegezóket, permetezőket. Egy életerős kör hamarosan szerezhet egy 4 lóevejü cséplőgépet is, melyhez szerződtet kokviára és havi 80 frt fizetésre 2 hóra gépészt, a faluból munkásokat, s ha csak 50 napra való munkát vállalhat, ezen keres 480 mm. eleséget akkor, ha annak keresztje, vagy csomója csak 7a mérőt 20—25 kgrot ád is. A gépész fizetése 160 frt, 15 napszámos pr. 50 kr 32 napra kap 390 friot s ha a gabona árat 8 írtban állapítjuk meg mmázsáukén^, az az évi keresete a gépnek 3890 frt, vagyis 3300 frt tiszta haszon, majd csak nem az egész gép ára stb. Ezeket a szereket, — kivéve a cséplő-gépet — a tagok ingyenes használatába bocsátják; lehet bérbe is adni, mikor a kör tagjainak szükségük nincs reájuk, nem kör tag szívesen fizet 10—20 krt naponta a használatért. Egyesületbe lépvén igy a község lakosai, azon legyen a lelkész, mint az egyesületnek elnöke, hogy a szövetkezést minél inkább kihasználtassa. A biztositó társulatok 5%-ot engednek mindenütt, tűznél, jégnél a gazdasági egyletek tagjainak. A mennyire általános ma már a biztosítás, a kör tagjai az igy élvezett 5%-os engedméuynyel, tagsági dijuknak nagy részét visszakapják. A 10 frtos biztosítás után 50 kr marad meg, az ilyen tag dija már csak 50 kr marad stb. A szövetkezet eszméje átviendő a szükségletek beszerzésére. Ott, hol vető, vagy vetemény magokra szükség van, a szövetkezet tagjai 10-30% árengedményben
