Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
551 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 553 részesülnek bármely magkereskedésnél. így lehet csoportosan beszerezni a lóherék, répa, kender, mohar, baltaczim magvakat olcsó pénzért a legjobb miuőségüt. Mi pl. Mauthner Ödöntől szerezzük be ily módon: kihirdetjük, hogy a ki magokat hozatni akar, a községháznál — jegyzőnk a kör titkára — és a lelkészi lakon jelentkezzék. A tagok egymásután megjönnek, egyiknek kell 1 kgr uberndorfi, 2 kgr mamuth répa mag, a másiknak 5 kgr kerti here, a 3-iknak 30 kgr mohar, 4 kgr kendermag stb. Egy Ívre feljegyezzük sorba a rendelő nevét, a rendelmény minőségét, mennyiségét stb. 10 nap alatt a ládák, zsákok pontosan megérkeznek, a melyekben a figyelmes szállító oly részletesen el-elcsomagolja a kívánt magokat, hogy nekünk itthon csak kiosztanunk kell. Az árt 10 napra szedjük be s küldjük el a megérkezés után. Mióta gazda körüuk igy szállíttatja a magvakat, a községi boltosok, kik monopolizálták eddig ezeket, 50%-al voltak kénytelenek leejteni áruezikkeiket s még igy is st. ikeolni voltak kénytelenek. Temérdek pénz marad igy meg a nép zsebében. De mi tovább is néztünk a jelennél; a fajtiszta magok után nyert termékekből magunk is meggyüjtjük a magvakat, minek eredménye az, hogy az első szállítási összeg 300 írtig rúgott, ma már alig 40—50 írtra megy ez. így kell tenni mindenütt. Vagy még egy példát: a boltban 1 kr egy csomag gyufa. Akár a promontori gyufa gyár, akár a Török üllei úti üzlete szállítja a kénes gyufának 1000-ét 4 frt 50 kr, a svéd gyufáét 4 frt 80 krért; az elért megtakarítás itt már 5 frt 50 kr, több mint a mit érte fizetni kell s mikor a kör-tag 5 krért 10 csomag gyufát vehet már 5 krt megmentettünk számára. Szállíttassa a kör gazdasági szereit a Schlick-féle gyárból, az most szecskavágóít, rostáit itt potom áron adja el, mert ezek gyártásával felhagy; vagy akár Khünétől Mosonyból, az ügynöki provízió a köré marad; közvetítse ugyan igy a kör tagjai által szállítandó lóerőre berendezett cséplő-gépeket, — alig van év, hogy egy-egy községi lakos ne hozatna — a 30-40 frt provízió akár a kör pénztárába, akár a gazdának magának maradjon vissza, a nép vagyonosodását mozdítja elő. így hozassanak az államtól szénkéneget — erről -majd alább teszek említést-, igy kék gáliezot akár Szávoszt Alfonztól (Nagy János utcza) hol 30—40 krért 10 évig kitartó zsákok is kaphatók, akár kérjük fel Rácz Sándor borászati felügyelő urat (Bpest Rottenbiller utcza 31.), szívesen közvetíti a szál'itást a kincstártól. Mert ma már a tapasztalat rávezette a szőlősgazdákat a permetezés szükségességére. Itt magyarázza meg a lelkész, hogy a nagymélt. földmivelésügyi miniszter ur kísérletezések után meggyőződött arról, hogy permetezésre sikerrel csak a kék gálicz használható akár mész, akár szódával keverve s figyelmeztesse híveit, hogy azurinnal, vagy bármi másféle keverékkel be ne hagyják magukat csapatni, mert azok értéktelen tárgyak. Még a kék gáliezot is hamisítják, s minden valószínűség szerint ily hamisított hozatik forgalomba falun és kisvárosokban. Ezért szerezzék be azt tömegesen, hogy a szállítás költségét megtakarítsák valamely megbízható czégtől stb. A mi körünk a szövetkezetbe bevonta a tűz és jég biztosítékot is, a mivel évente 100-ak maradnak tagjaink zsebében. Ha már a gazda biztosítja házát, jószágát, terményeit, itt legczélszerübb az átalány biztozitást használni. Eddig a részvénytársaságok 85% mellett vették fel az ilyeneket, fizettetvén a féllel minden 1000 frt után 8 frt 50 krt és még egyéb sallangokat. Körünk az „országos bizt.-szövetkezethez“ fordult, ez nem nyerészkedésre alapított vállalat, annyival inkább is szívesen, mert Vasadi Balogh Lajos gyúrói lelkész-testvérünk, a „Magyar Földmives“ szerkesztője, gazdasági téren országos szaktekintély, szintén melegen ajánlotta ezt. A szövetkezet felvette a tagok átalányát 35% mellett 10 évig oly formán, hogy 1000 frt biztosítás után fizet a gazda évenként 3 frt 50 krt, de még a két utolsó év ingyen lesz biztosítva, sőt még itt is leengedi az 5 % -os kör jutalékot, végül a közvetítés után a kör pénztárába vissza marad 12%, mint ügynöki jutalék. Látod édes barátom a rendkívüli előnyöket ? Könnyű kiszámítani, hogy 100 tag után, a közép arányt, 1000 írttal, illetve 332 frt biztosítási díjjal véve fel, — mert a 335 frt az engedményekkel erre esik le, évenként e czimen 39 frt 84 kr jut, mint tiszta haszon a gazdakör pénztárába, a melyért ugyan vesződnek kissé a kör tisztviselői, de ez a fáradság oly csekély, hogy említést se érdemel. És megjegyzem, hogy a fizetések mindenkor szeptember 1-én eszközöltetnek, mikor a félnek már tisztába van téve termése. De nagyobb lesz ez összeg, ha még a ház- és jégbiztosítások járulékát is hozzá vesszük. E szövetkezet nyomása alatt már a részvénytársaságok is kénytelenek voltak %-at lejebb szállítani, de ide soha el nem juthatnak, mert a részvényesek osztalékra éhesek, ez pedig ily alacsony % mellett el nem érhető. Ezért támadott meg engem az „Adria“ s árulkodott ellenem főtiszt, püspök urnái, mert ott hagyta őt is, az „Első magyart“ is, a „Főnéiért“ is minden keresztesi felük, s a szövetkezetbe állt be. A támadásra feleltem akkor, de fenti pár sor az igazi válasz számára. Ennyit a gazdakörről. E kevésből is beláthatjátok, hogy vétkezik népe ellen az, ki ezt meg nem alakítja s így népének előnyét, hasznát nem munkálja. Ott, hol közel a város, vagy a tej értékesíthető, ez eljárást ajánlom. Alakítson a lelkész „önsegélyző szövetkezethet a kereskedelmi törvények alapján, a melyből a tag a tényleges befizetés előtt már tőkét vehet ki. Heti 3 betétre, a mi 30 kr befizetésnek felel meg, a tag már az első évben 30 60 frt kölcsönt vehet ki. Ha ezen egy fejős tehenet vesz, az normális viszonyok között 4—5 liter tejet ád naponként. 4 liter tej ára 24 kr, 7 nap alatt 1 frt 68 kr; ebből fizetheti a 30 krt, esetleg többet előre számítván már arra az időre, a mikor tehene elapad s igy teje nem leend, s marad még fenn saját szükségletére tej is, pénz is. A 6 év letelte után, mikor az egylet, illetve évtársulat líquidál, az egy tehén után már van két
