Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

501

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

Ö02

a kik a 150 irtot be nem fizették vagy visszavették. 3. Jövőre nézve a tőkék összes kamatai és a 4 frtos tagsági járulékok a költségek levonása után az özvegyek segélyezésére fordittatnak és pedig azon arány szerint, hogy az 1870—1895. évig hivatalba lépett azon lelkészek özvegyei, a kik a 150 frtot befizették és vissza nem vették, kétszerannyi illetékben részesülnek, mint az 1870. év előtt elhalt lelkészek és az 1896. évtől fogva belépett lelkészek, tehát 150 frt belépti dijat nem fizetett lelkészek özvegyei. 4. A komáromi ev. ref. egyházmegyei lelkészözvegy-árva gyámolda alapszabályainak ily értelemben való átdolgozásával a gyámoldai igazgató-tanács megbizatik, javaslata a jövő évi egyházmegyei gyűlésre váratván.

Nevezetes határozatot hozott a gyűlés az egyházmegyei pénzkezelés dolgában is. Eddig az volt az eljárás, hogy gyülekezeteink az egyházmegyei, kerületi, főiskolai költségeket, a kötelező és nem kötelező járandóságokat, külön-külön czimek alatt és iveken fizették s a befolyt és be nem folyt összegek a pénztárban is külön-külön czimeken vezettettek és számoltattak el, a mi a kezelést az egyházaknál is nehézkessé tette, de főként a pénztárban rendkivül megnehezítette. E helyett jövőre költségvetésben — a mi eddig nem volt — összeállittatik a szükséglet mindenféle czimek alatt, megállapitatván az önkéntes adomány természetű tételek összegei is s lélekszám szerinti arányban egy összegben rovatik ki a gyülekezetekre, kivéve a gyüléstartási költségeket, melyet azután is gyülekezetenként fognak fizettetni; a különféle nyomtatványok árát azonban már nem az egyházak fizetik, hanem a közpénztár a kamatjövedelmekből. A f. évre, bár az önkéntes adományok összege tetemesen emelkedett az előbbi években befolyni szokott összeghez képest, az összes kivetendő költségből esni fog- 100 lélekre 4 frt 80 kr. Kétségtelen, hogy e rendszernek vannak előnyei, már csak annyiban is, hogy e mellett egyes gyülekezetek, a melyek az önkéntes hozzájárulási czimek alatt vagy egyáltalában nem, vagy aránylag sziikkebblüen adakoztak, ezentúl magukat az ily czimeken való arányos adózás alól ki nem vonhatják ; de van hátránya is, nevezetesen az, hogy a kamatjövödelem, melyből eddig bizonyos összeg évenként tőkésittetni szokott, el fog költetni s igy a tőkeképzés megakad.

Említésre méltó még az elintézést nyert számos helyi közigazgatási ügy körül a Konkoly Thege Béla által beterjesztett s en bloc elfogadott ügyrend és tanácskozási szabály-javas lat, a mi valóban hézagpótló munka nálunk, továbbá megemlíteni való fontos határozat az, mely a belhivatalnokok javadalmi földjeire kivetett ármentesitési költségek viselése tárgyában hozatott. Kimondotta ugyanis a gyűlés, több rendbeli egyházi és polgári közigazgatási bíróság határozata, valamint egy belügyministeri leirat rendelkezése alapján, miszerint az ármentesitési költségeket nem a javadalmas személy, hanem a földtulajdonos egyházközség tartozik fizetni. Az egyházközségek háztartásáról készült ismeretes szabályrendeletjavaslatot gyűlésünk általánosságban elfogadta ugyan, de hangsúlyozta a vagyonkezelésnek szerény igényeinkhez mért módosítását, egyszerűbbé, könnyebbé és ennélfogva egyszersmind világosabbá tételét; mihezképest a kerül, számvevő javaslatához részletes módosítást tartalmazó javaslatot terjeszt a kerületre.

A különféle forrásokból várható segélyért számos szűkölködő, építkező vagy alakuló egyház, valamint egyesek nyújtották be kérvényeiket. Sajnos, hogy a sok igazolt szükséget,

égető szomjúságot a szűkén csergedező források vizeiből kielégíteni, megoltani alig-alig lehetséges. Csak a közalapból 5625 frtot kérnek, felerészben tőkekamatsegélvképpen, a melyek ellenében az egyházmegye 3325 frtot hozott javaslatba. Ezen kívül esnek még a Baldaccy és államsegélyért beadott kérvények. Az államsegélyre vonatkozólag fontos kéréssel járul egyházmegyénk a kerülethez. Nevezetesen azzal, hogy helyezze hatályon kívül azon hirünk-tudtunk nélkül hozott határozátát, melylyel az államsegélyből kerületi kormányzati czélokra 3500 frtot elvont s azt az összeget adja vissza eredeti rendeltetési czéljára, a szegény, szűkölködő egyházak fölsegélésére, hogy a nyomorral küzdő gyülekezeteken alaposabban lehessen segíteni; a 3500 frtot pedig vettesse ki lélekszám arányában közadóul az összes egyházakra, mert igy a terhek egyenlő arányban viseltetnének, mig most a nagy és gazdagabb egyházak vannak megkímélve az Ínségesek rovására. Bizonyára megszívlelni való indítvány; csakhogy sajnos, többször elhangzott már ez eredménytelenül a kerület zöld asztalánál!

Másnap, julius 14-én közigazgatási bíróság ülésezett, mely alkalommal végzésileg elintézést nyert 3, itéletileg 4 közig, peres ügy; köztük kettő olyan, melyek már-már 10 éves fennállásának jubileumát tarthatták volna meg. Ki ne hallott volna pl. a Csicsó-kulcsodi adóügyről, vagy a kulcsodi székperről'? Szinte megkönnyebbült a birói testület, midőn hitelesen konstatáltatok, hogy e tengeri kígyók fogai kiszedettek, sőt alaposan és véglegesen agyonüttettek és kiirtattak.

T. K.

A veszprémi reform, egyházmegye közgyűlése.

Veszprémi egyházmegyénk julius 8-án tartotta jközgyülését Veszprémben, melyen az aratási nagy munkaidő daczára is majdnem teljes számban megjelentek egyházaink lelkészei és képviselői, mely a közügynek önzetlen szolgálásán felyül, anyaszentegyliázunk igazi érdekeinek szeretetéről is fényes tanúbizonyság.

Mindenek előtt helyettes elnökül legidősb tanácsbiránk Nagyságos Mórocza Kálmán királyi táblabiró ur kéretett fel, ki elnöktársával nt. Nyikos Kálmán esperes úrral példás rendben vezette tanácskozásainkat, melyre esperes ur buzgó imádságban kérte Istennek megvilágositó és jóravezérlő szent lelkét. Fájó érzelmekkel hallgatta a közgyűlés esperes urnák szeretett gondnokunk Véghely Dezső királyi tanácsos, egyliázkerületi főjegyző váratlanul bekövetkezett gyászos haláláról szóló jelentését, s iránta mindenkor érezett igaz és őszinte tiszteletének adott kifejezést akkor, midőn részvétiratot intézett a gyászoló özvegyhez, érdemeit méltányolni akarja, egyszersmind emlékének megörökítéséről is gondoskodott akképen, hogy Véghely Dezső nevére alapítványt tesz, az egyházlátogatás által gyűjtött 84 frt 40 krt köszönettel átveszi, a gyűjtést szélesebb körre is kiterjeszti és folytatja, s az adományokat mind addig tőkesiti mig az alapítvány 1000 frtot el nem ér, s akkor évi jövedelmének 10%-a mindig a tőkéhez csatoltatván a többi rész egész összegében, felváltva egy arra méltó kebelbeli szegény egyháznak fog adatni. Sok szegény és szűkölködő egyházunk érdekében felette kívánatos, hogy Véghelynek tisz-