Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-04 / 14. szám

221

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

222

aképp határozott a konvent, hogy csak akkor küldessenek meg a segélyösszegek, ha az illető egyházak a segélynyújtás föltételének teljesítését biztosították is.

Kenessei Béla előadó előterjesztése szerént, a közalap 1896. évi eredménye a következő:

1. Egyházaktól befolyt 77076 frt 91 kr.

2. Kamatokból 23872 „ — „

3. Jordánalapból 6200 „ — „

4. Államsegélyből 100000 „ — „

5. Rendkívüli államsegély 33000 „ -- „

6. Kisorsolt záloglevelekből 10000 „ — „

7. Kisebb összegekből 685 „ — „

Összes bevétel 252484 frt 11 kr, mivel szemben kiadás 139590 frt 29 kr. Pénztármaradvány 112893 frt 72 kr. A közalap összes vagyona Jordánalappal (148955 frt 8 kr) 800855 frt 8 kr.

Tőkésítendő lévén a járulékok 25 %-ja = 19166 frt 02 kr kamatok 25 % ~ 7680 frt 55 kr, misszióra kiadandó 19166 frt 02 kr, leik. gyámintézetre 10738 frt 63 kr, tőkesegélyekre 27604 frt, egyházak, lelkészek egyszer s mindenkori segélyére 14000 frt, kiegyenlítésekre 7677 frt.

Ezután Petri Elek theol. tanár az orsz. leik. özv. árva gyámintézetre vonatkozó jelentést terjesztette elő, mely szerint a bevétel, a közalap 25000 frtos adományából és 10000 frt évi járulékából s a régebbi gyüjtelékekből az I-ső év eredménye 165000 frt bár többen (Belső- Somogy egymaga 3000 frt) jelentékeny összeggel maradtak hátralékban.

Ez első évet már 15 özvegy és 20 árva segélynyújtása fogja terhelni = 4750 frt, mi tehát a fenti összeg kamataiból is kikerül.

Egyúttal kimondatott, hogy a bevallási ivek az egyházmegyék által he'yesbittessenek ; s a már helyesbített bejelentések el is fogadtattak.

Némelyeknek némi kis örömére, vagy inkább némi megnyugtatására, ide csatolom kimutatását annak, hogy a dunántúli egyházkerület lelkészei és egyházai mekkora segélyben részesittetnek a közalapból. (Lásd a vegyes közleményeket! Szerk.)

„Quid hoc ad tantam sitim!“ fogják mondani a szomjasabbak és mondjuk mi is, kik az élet kenyere helyett csak forgácsfánknak találjuk a 30—40—50 frtos segélyezést.

Taláu az is fog érdeklődést gerjeszteni, ha közlöm, hogy

I. A dunamell. egyházak 36 = 1250 frt lelkk. 2j= 110 frt

II. A dunántúli „ 31 = 1660 „ „ 20= 830 „

III. A tiszamelléki „ 56 = 2890 „ „ 40=1709 „

1Y. A tiszántúli „ 89 = 2990 „ „ 72 = 2295 „

Y. Az erdélyi „ 55 = 1935 „ „ 47 = 1360 frt

segélyben részesittetnek a közalapból.

A konvent második napi ülése.

Elsőben az előző napi ülésen fölvett jkv. hitelesíttetett.

Majd egy konventi egyli. jegyző választatott Radácsi György és egy vi). Molnár Béla személyében, pótbiróul pedig Bartlia Lajos esperes lett megválasztva.

Bizonnyal érdekelni fogja e lapok közönségét fölmutatása annak is, hogy a 33000 frt egy évi államsegély a már említett 500 írton alólinak jelzett lelkószi fizetésekre tehintettel kerületenkint miként oszlott meg?

I. Duuamelléki kerületben 12 leik. állomásra45 írttal 540 frt

II. Dunántúli „ 54 „ „ 45 „ 2480 „

III. Tiszáninneni „ 163 „ „ 45 „ 7335 „

IY. Tiszántúli „ J48 „ „ 45 „ 6600 „

V. Erdélyiben „ 343 „ „ 45 „ 13345 „

Ezen segélyt az egyházkerületek most maguk, jövőre pedig a konvent osztja ki a csekély jövedelmű és segélyre jogosultabb lelkészek kérvényei alapján.

Ezen ügyek letárgyalása után, a tanügyi bizottság előadója Radácsi György referálta a tanügyi tárgyakat.

A: ETB (Egyetemes tanügyi bizottság) a múlt évben szerve/.tetett. Elnöke Joó István, a tiszántúli egyházkerület középiskolai felügyelője, jegyzője Molnár Sándor budapesti főgimnáziumi tanár. Ez a református közoktatási tanács kiterjeszti a maga működését a közoktatás minden ágára és miudenik fokozatára s szakelőadói rendszer szerint van szervezve. A lelkészképzés szakelőadója

Radácsi György sárospataki theologiai tanár, a jogi oktatásé di\ Ballagi Géza sárospataki jogtanai-, a középiskoláé Váró Ferencz nagyenyedi főgimnáziumi igazgató, a vallásoktatásé Kérészy Barna tiszaoánai lelkész, a tanítóképzésé és népiskoláé H. Kiss Kálmán nagykőrösi praeparandiai igazgató, a leányiskolák és emberbarát intézetek szakelőadója dr. Horváth József pápai főiskolai tanár. A most beterjesztett javaslatok alapján a konvent közel 20 tanügyi kérdésben hozott határozatot, melyek

között általánosabb érdeküek a következők:

A népiskolai tanitóhiány kezd nagy mérveket ölteni a református egyházban. A hiány megállapítása végett a konvent az E. T. B. javaslatára megállapított rovatos ivek alapján részletes összeírást rendelt el.

A tanítói változások ügyében az E. T. B. javaslatára elrendeli, hogy tanitóváltozások csak az iskolai év elején és végén eszközölhetők, tauévközben csak rendkívüli esetekben, például elhalálozás, elmozdítás esetében. Továbbá szigorúan utasítja az alantas egyházi hatóságokat, különösen az egyházmegyék espereseit, hogy elbocsátó levél vagyis szolgálati bizonyítvány nélkül tanítót ne alkalmazzanak, illetve a tanítók alkalmazását meg ne erősítsék.

A tanitóképezdékbeu a német nyelv tanítása nagyon sikertelennek bizonyult, kivált a tiszta magyar vidékekben, igy a debreczeni tanítóképző intézetben is, melynek elöljárósága e miatt a német nyelv tanítását megszüntette, mit a tanügyi kormány helytelen és törvényellenes eljárásnak talált, mert az országos törvény a német nyelv kötelező tanítását a praeparandiákban határozottan köve-