Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-04 / 14. szám
223 DUNÁNTtJLI PROTESTÁNS LAP. 221 teli. A konvent az ETB indítványára kimondja, hogy a német nyelv tanítása a debreczeni tanitóképezdében visszaállítandó, mert azt nem szabad megengednie a ref. egyház főhatóságánának, hogy az ő körében az országos törvényt meg ne tartsa valamelyik intézet, de azt se nézhetné el, hogy a tanterv megcsonkítása által az egyházi tanítóképzők az államiakkal szemben inferioritásbau maradjanak. A kérdéshez Bernáth Elemér, gróf Dégenfeld József és Tisza Kálmán szólották, kik a német nyelv tanítását mindannyian nemcsak törvényes, de szükséges dolognak mondották. A tanítói korpótlékok ügyében, melyet 1893. évi XXVI. törvényczikk rendszeresített s életbeléptéül a jövő évi szeptember hónapot tűzte, az ETB. utasítást dolgozott ki arra nézve, hogy az egyházak az ötödéves tanítói orpótlékok fedezéséről gondoskodjanak, s ha nem képesek a korpótlékokat saját erejökből fedezni, akkor a kir. tanfelügyelők utján április 10-ig küldjék be folyamodványaikat, hogy fedezze az állam. A konvent az ETB. javaslatát tudomásul veszi, de kijelenti egyszersmind, hogy a tanítói korpótlékok szervezése ügyében az egyházkerüle tek, illetve püspökök a szükséges utasításokat immár megtették, valamint azt a formai hibát is felemlitették egyesek, hogy a kormány az egyházi főhatóságok mellőzésésével, egyenesen a gyülekezetekhez fordult ebben az ügyben, mely eljárás az iskolai autonómiába ütköző sérelmes eljárás volt. A nem református középiskolákba járó ref. tanulók vallási oktatására vonatkozólag javasolja az ETB., hogy kérjen véleményt a konvent a dunamelléki és erdélyi egyházkerületektől az iránt, mi módon lehetne a budapesti és kolozsvári theologiai akadémiákon tanfolyamokat rendezni be a m. kir. tudományegyetemek ref. tanárjelöltjei közül az önként jelentkezők számára oly czélbói, hogy azok a középiskolai vallásoktatásra kiképzést és képesítést szerezvén, bármely állami vagy más középiskolában az 1883. évi középiskolai törvény értelmében, egyházhatósági megbízásból, a vallásoktatást teljesíthessék. A javaslat azért szükséges, mert az egyetemeken nincs ref. vallástani tanfolyam s a középiskolai ref. tanárjelöltek nem szerezhetnek katekhétai képesítést s a ref. növendékek több nem református középiskolában vallásos oktatás nélkül maradnak, vagy igen hiányos hitoktatásban részesülnek. Azt is javasolja az ETB., hogy kéressék fel a kormány, hogy az állami iskolák református hitoktatóinak fizetéséről az állam gondoskodjék. A konvent a javaslatokat elfogadta. A középiskolai vallástanárok képesítése ügyében kimondta a konvent, hogy rendes vallástanárok csak olyan okleveles lelkészek lehetnek, a kik mind a két lelkészképesítő vizsgálatot jeles eredmény nyel tették le, vagy pedig theologiai magántanári képesítéssel bírnak. Ezzel a második napi ülés d. u. 2 órakor záródott és d. u. 4 órakor a bíróság, 6 órakor a tőkesegély alapi bizottság kezdte meg működését. Közli: Körmendy S. Lelkészbeiktatás Negyeden. Éppen két éve már, hogy a negyedi egyház rendes papját eltemette ; e két év alatt a már előzőleg keletkezett nagy bajt, az anabaptizmus fészekrakását és zavartalan elterjedését számos más is követte. Értem s hangsúlyozom különösen a pártviszályt, a magyarnak átkát, az anyaszentegyház legrombolóbb ellenségét, mely ott példátlanul dühöngött. De nem lehet czélom a nélkül is széles körben ismert, már sok alkalommal több oldalról tárgyalt dolgokkal tudósításomat megtölteni, elég sajnos, hogy megtörténtek, még sajuosabb, hogy a lelkészbeiktatási ünnepély kapcsán is megkell említeni. Köztudomású dolog, hogy a negyedi egyház első Ízben választott papja boldog emlékű Vályi Lajos esperes időközben történt elhalálozása folytán nem foglalhatta el székét, s a második választás eredményében nyilvánult bizalom helyezte arra Mészáros József volt füzesgyarmati lelkész barátunkat. Most vált időszerűvé — az özvegyi óv leteltével — állásának elfoglalása, melynek ünnepélyes lefolyásáról az alábbiakban számolok be. Márcz. 20-áu a Tornóczra érkezett lelkész és családjáért küldött fogatok elé kivonult a farkasdi kompjáróig 60 délczeg lovas ifjú, kezeikben apró zászlókkal, egész nagy kocsitábor s az üunepiesen öltözött hívek nagy serege. Izsák József bíró üdvözölte itt szívélyes szavakkal a várva várt lelkipásztort, majd az erre adott hasonló válasz után megindult az impozáns menet Farkasd községen keresztül. Negyedbe érvén, a lelkészlakhoz vezető utczáu kétfelől valláskülömbség nélkül várta és lelkesen köszöntötte a bevonuló lelkészt a falu apraja-nagyja és nyomon követte lakásáig, hol Izsák József üdvözölte uj otthonának küszöbén, majd a fehér ruhába öltözött hajadonok közül ketten egy-egy gyönyörű Virágcsokrot nyújtottak át kedves emlékül a lelkésznek és karjain két kis gyermekét tartó nejének. Elérzékenyülve, meghatottan köszönte meg ezután a kitüntető fogadtatást, mint a bizalom, szeretet és ragaszkodás önzetlen jeleit az uj lelkész s jó reménnyel, áldáskivánások kíséretében lépett hajlékába. Másnapra virradván, amint a meghívott vidékiek gyülekezni kezdettek, a hívek számára is megszólaltak a harangok hívogató szavai, melyeknek elhangzása után bevonultunk a már zsúfolásig telt templomba. Az esperesileg megbízott beiktató és székfoglaló lelkész kíséretében voltak Somogyi Antal farkasdi, Závory Elek n.-keszii, Borza Mór m.-soki, Galambos László réthei, Sedivi László nyitrai lelkészek ; a vidéki intelligenczia is szép számban volt képviselve, közöttük : Chemniczky és Petrikovics szolgabirák, Mezey, Török és Vittenberger ármentesitő társulati mérnökök s az uj lelkész fivérei: dr. Mészáros Károly és Győző. Az istenitisztelet a 37-ik és a 235-ik dicséret első verseinek eléneklésével s az énekkar egy alkalmi darabjának elzengésével kezdődött, mely után Papp Elek zsigárdi lelkész, egyhm. tanácsbiró az iktató, majd Mészáros József beköszönő leikészi szerepeiket végezték. A messze távolból is jó szónok hírében álló uj lelkészben, hogy nem csalatkoztak a hívek, azt nem csak a megelégedett arczokról lehetett leolvasni, hanem a keresztelési szertartással s