Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-09 / 6. szám
85 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 86 rendelendő administrátor tartását és terhét viselendi. — Kissé naiv. A 36. p. „Az egyházkerületnek a konventre való fölterjesztése nem szükséges.“ De talán nem is lehetséges ! A ,38. p. „A b.-füredi szeretetházra való adakozás mind addig folytatandó, mig az összeg oly alappá nem nő, melyen kerületünket egy alapitványozó jogával föl nem ruházza. (Ki, és ha föl nem ruházza, miért folytatandó ?) A 39. p. „Az esperes jelentéséből kiderülvén (nem nagyon derűs dolog), hogy az unitárius vallásra áttérés folytán meggyérült — hatvani — egyház gyámolitást kivan : a b.-somogyi esperes utasittatik, hogy a járási foszolgabiró, alispán és megyei közigazgatási bizottság utján kellő lépések tétessenek." így aztán agyon lesz jgyámolitva az egyház úgy, hogy a többi is megszökik. A 41. p. „Elvárja a lelkészi kartól a kerület, hogy az Adria bizt. társ. virágoztatására minden lehetőt elkövet; az esperesi kar pedig a társulat érdekei fölött való őrködésre felhivatik.„ Ugyan-ugyan/ Ennyit bizonyára a szerződéses társulat sem kiván tőlünk. — Elég lesz tán ha a társulattal való biztositási viszonyunkból származó érdekeinkre ügyelünk föl. A 42. p. „Minthogy az egyházmegyei közgyűlés a déghi egyház szerződését az egyház előnyére szolgálónak állítja: a kerületi gyűlés megerősíti ? Pedig talán nem csak hinni, hanem látni is kellene a kerületi gyűlésnek. Az 50. p. „A d.-almási egyház presbyteriumát utasítással látja el a kerület 75 hold birtokának eladása tárgyában.“ Hát mire való az esperes és az egyházmegye, úgy a püspöki hivatal, hogy a kerületnek kell utasítást adni, hogy mint járjon el a törvény értelmében ez egyház. És az 1000 frtos püspöki titkár is csak arra való-e, hogy beigtasson ? Az 1—50-ig van egy tuczat ügy, a mi fölszerelés hiánya miatt visszaküldetik a kerülettől. Nem látja meg azokat sem esperes, sem titkár, sem püspök ? hogy a közgyűlésnek kell a visszautasítással időt tölteni. Megfogják-e látni jövőre? A 60. p. Czike Lajos főiskolai gondnok egy szegénységi bizonyitványt állíttat ki a kerülettel, midőn a főgimn. emléktábla föliratát a kerületünk körén kívül álló Arany László által fogalmaztatja meg, nem kifogás nélküli szövegben. A 62. p. Kis Viktor belegi (dehogy belegi ns.dédi) volt lelkész csonka évi hagyatéki ügyét „az illetékes egyházmegyei közgyülés“ügyköreból elvonni és az illetéktelen egyházmegyei bíróság ügyköréhez kellett utasítani.“ (Sic !) A 67. p. A veszprémi 7 pusztuló egyháznak adományozott 3100 frt. konventi segély, — daczára az egyházkerület azon újabb helyes határozatának, hogy egyesek p<nzt ne kezeljenek, — az esperesnek utaltatik ki. Bizony feledékeny a kerület. S alább látjuk, hogy a nagy szükségbeli segély ma is a püspöknél van. 73. p. b) alatt püspök ur indítványozza, hogy a közalapi hátralékok közigazgatási utón is behajtassanak.— Bizony jellemző közigatásunkra, hogy a mire határozott törvény van (Egyh. t. 5, §) azt végrehajtás helyett inditványnyal akarjuk foganatosítani. Ugyancsak b) alatt meg a konvent azt a különös fölhívást intézi a kerülethez, hogy „a kérvényező egyházakat, oly mérvű segélyben részeltetésre ajánlják, minőben segély eztetésüket, a közalap kiosztandó összegének csekélysége lehetetlenné teszi.u Hiszen eddig is igy tettünk. c) alatt tudatja püspök ur, hogy a kérő iveknek az egyházhatóságok által betöltendő rovatai ha üresen maradnak, a kérvényező egyházak valódi szükség esetén is elüttetnek a segélytől; tehát figyelmeztetnek a betöltésre egyházak és esperesek. És erre a közalap !5-ik életévében kell még az espereseket is figyelmeztetni. S az a valódi szükség ellen is bizony nagyon karakterizál. A 100. p. V. K. tanár özvegyének 240 frt kegydijjal 900 frt nyugdíjra kiegészítése tárgyában benyújtott kérelme, „tekintettel arra, hogy az egyházkerületi pénztárak folyton hiánynyal küzdenek s igy alap nincs,“ meg nem adható. A 101. p. alatt ugyanezen indokból Kemen-'zky kér. pénztári ellenőr fizetés és lakdijpótlék iránti kérelmével elutasittatik. Ellenben a nov. 19. Sz.-Fehérvárott tartott kerületi gyűlés jegvzőkönyve 4- pontja alatt a kegyeletnek egy nemes megnyilatkozása „a folyton hiány nyal küzdő kerületi pénztár“ rovására 2000 korona évi k^gydijat szavaz meg, utasitván a pénztárnokot és számvevőséget, hogy födőzetről gondoskodjanak. És ez történik közvetlenül azon kerületi gyűlés után, a mely az új pénztári szabályzatot úgy alkotta meg, hogy „a költségvetések, — tehát előirányzatok is, — csalik akkor vétetnek a kerületi gyűlésen tárgyalás alá, ha előbb a pénzügyi bizottság által letárgyaltattak“ Gratulálunk a pénztárnoknak és számvevőségnek, mely parancsszóra a semmiből is fog tudni teremteni födözetet. A 102. p. alatt az a sajátos furcsaság fordul elő, hogy egy oly nyugdíjpénztárról van szó, melynek czime sem említetik a jegyzőkönyvi pontban; sőt elfogadottnak is jeleztetik a nélkül, hogy megtárgyaltatott volna a nyugdilyszabályzat. A 1L9. p. alatt olvassuk, hogy a tornaterem kihajolt fala biztonságának megvizsgálására fölkért P. S. egyetemi tanár, nem a hibás építő terhére, hanem a „folyton hiánynyal küzdő“ közpénztárból honoráltatik. A Konkoly Th. Gy. által nagy gonddal elkészített pénzkezelési és ellenőrzési szabályzat alig fogadtatott el: s ime a 142. p. alatta b.-somogyi esperesnek ama jelentése, hogy „némely b.-somogyi egyház közvetlenül, mások az esperes utján küldöttek be (melyek, mikor és meny-, nyit ?) a főiskolai pénztárba suplicationális pénzeket, tudomásul vétetik. Bizony kedélyes számadás. A 143—144. pontok alatt a püspök ur által kezelt pénzekről beterjesztett számadások helyeseltettek: de hát 6*
