Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-09 / 6. szám
87 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 88 a kerületi gyűlés vizsgálta vala meg azokat? Vagy ki? Nem bizalmatlan, de formai kérdés. A 15A p. a. örömmel értesülünk, hogy a kerületi tüzkárbiztositási hányadból az Adria 1893-ról 3459 írt 34 krt küldött be. De vájjon hiánytalanul lett-e beküld ve? A 156. p. a. ugyan a fönti czimen 1894-re meg már •csak 2397 írt 99 kr. küldetik. Honnét az 1000 írton fölüli (különbség egy év alatt? És ezt senki még csak kérdésbe sem teszi ? ! A 157. p. a. a lelkész-gyámolda alapra, a tűzkáralap évi segélyéből 76% vonatik el. Miként egyeztethető össze ily nagymérvű elvonás a tűzkár alap rendeltetésével ? A 161. p. a. a komáromi egyház kezelése alatt elveszett Csajághy alap tengeri kígyója ismét fölvetette tarajáí. Vájjon sikerül-e Barthalos ügyésznek kíhalászni azt a zavaros vízből ? A 163. p. a. a pénztáros és ellenőr 6 heti szabadság ideje = 150 frt. Mi szegény, rosszul fizetett papok, tanítók, ha szabadságra mehetünk, magunk tartozunk helyettesítésünk terhét viselni. A 166. p. a. 888 frt köztartási hátralékból 466 frt 84 kr födözet nélkül. Vájjon ki felel érte ? A szakácsnők az „országos kerületi“ (van ilyen ?) betegsegélyzŐ egylet tagjai lesznek. Az étteremhez a szárnyépület tanterme hozzá veendő. Mi úgy tudjuk, hogy nincs hozzá véve, pedig ugyancsak szorítkoznak az étkezők. A 168. p. a. az egyházmegyék régi nyomdai tartozása csak 1444 frt, aminek ugylátszik nem akar lenni gazdája. No majd ledisputálják. De azért ez a pontos nyomdai kezelés a volt nyomdász részére évi 120 frt kegydijjal van honorálva. A 173. p. a. Moor Péter volt daruvári miss, lelkészről kitűnik, hogy 135 frt és 60 frt miss, jövödelmet magának számolt el. Eszünkbe jut itt a „regis ad exemplum.“ A 178. p. a. Az őrségi egyházmegye a k. tanítói dijlevelet ugyanazon hiányokkal terjeszti be, a melyek miatt 1894-ben már vissza lett küldve. Meddig járja az ily kálomista kedélyeskedés ? Le föl és föl alá. (Folyt, köv.) __________ ‘ Szálka. Az orsz. ref. lelkészi özvegy-árvái gyámintézet. Az orsz. rej. lelkészi özvegy árvái gyámintézet hivatalos nyomtatványai az elmúlt héten megküldettek a püspöki hivatalokhoz szétosztás végett. E nyomtatványok között az „alapszabályok“-hoz csatolt „kezelési szabályzat és ügyrend“ oly fontos s lelkészeket általánosan érdeklő hogy szükségesnek tartjuk az utóbbinak egész terjedelemben való közlését. A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes konventje 1895. év november 23-ik napján tartott üléséből felvett jegyzőkönyve 75 sz. végzésében gyámintézeti végrehetó bizottságot választott, mely bizottságnak elnöke Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő, tagjai Szász Károly dunamelléki ref. püspök, Molnár Béla szókesfehérváry ügyvéd, és előadója Petri Elek budapesti ref. theol. akad. tanár. Az országos ref. lelkészi özvegyárvagyámintézet alapszabálya 24-ik §-a alapján ezen gyámintézeti végrehajtó bizottság intézi — az orsz. ref. közalapi végrehajtó bizottság nevében — a gyámintézetnek minden ügyeit. II. Özvegyek és árvák. 1. §. Az alapszabály 6. §*a alapján a gyámintézet tagjainak özvegyei, tekintet nélkül az elhalt férj által élvezett fizetés mennyiségére s annak szolgálati idejére a belépési járulék és öt évi tagdíj lefizetésének kötelezettsége mellett mindnyájan egy és ugyanazon összegű évjáradókban részesülnek. A mennyiben a belépési j árulék és az öt évi tagdíj le nem fizettetett volna, az abból hiányzó összeg az özvegy óvj áradókából két év alatt egyenlő részletekben törlesztetik le, illetőleg tartatik vissza. Az árvák, tekintet nélkül a néhai atyjuk által teljesített befizetésre, mindnyájan azonnal élvezetébe lépnek a megállapított neveltetési, esetleg gyámolitási segélynek. Az alapszabály 7 §-a értelmében a kegyeleti óv tartama alatt az orsz. gyámintózet segélye igénybe nem vehető. Az özvegyi óvj árad ók és neveltetési stb. segélyek azon napot követő hó elsejétől folyósítandók és fizetendők ki, évnegyedi utólagos részletekben, melyen a jogezim a kegyeleti óv lejáratával beállott, s azon hónap végével szüntetendők meg, melyben jogezimük az alapszabályok 14. §-a eseteiben elenyészett. Az alapszabály 12. §-a alapján az özvegyi évjáradék 250 írt; a 13. §. szerint pedig apítlan árvák neveltetési segélye évi 50 frt, a szülők nélküli árváké 75 irt. 2. §. Az özvegy még a kegyeleti óv tartama alatt folyamodványt ad be az óvjáradók iránt. A folyamodvány az „orsz. ev. ref. lelkészi gyámintézet végrehajtó bizottságáéhoz czimezve, az espereshez nyújtandó be. Az alapszabály 10 §-a szerint azon kérdés felett, hogy vau-e a folyamodó özvegynek vagy árvának állandó óvjáradókra stb. igénye: a közalapi végrehajtó bizottság nevében az alapszabály 24 §-a értelmében meg_ választott orsz. ref. gyámintózeti végrehajtó bizottság határoz, mely ellen a kézbesítéstől számított 30 nap alatt birtokon kívül a konventhez lehet fellebbezni. 3. §. Az özvegyeknek csak egyszer, férjük halála után, a kegyeleti év tartama alatt kell folyamodni, azután az alapszabály 9. §-ábau meghatározott módon kiállítandó nyugtáikon tartoznak ez iránti igényüket igazolni. Ezen 9. §. szerint ugyanis az illetékes ref. lelkészi hivatal által igazoltatni kötelesek az özvegyek az óletbenlételt, özvegyi állapotot, ev. ref. voltukat; az árváknál a 13. és 14. §-okban meghatározott feltételek fennállását. 4. §. Az özvegy folyamodványához csatolja : a) elhunyt férje házasságát és halálát igazoló anyakönyvi kivonatokat, illetőleg lelkészi bizonyítványokat. b) az illetékes lelkészi hivatalnak az alapszabály
