Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-06 / 49. szám
777 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 778 nem kell engedni, liogy a törvény Írott malaszt legyen, végre kell hajtani. A párbérfizetési rendszert hivatalba lépésem első évében nem azért változtattam birtokaránylagos, adóforint utánni fizetési rendszerré, mert kellemetlenségekkel és anyagi veszteséggel jár a beszedés, hanem mivel e párbér fizetési rendszer Isten törvényével ellenkezik, meg lévén Írva : „hogy a kinek több adatott, több is kívántatik attól“ meg azután „egymás terhét hordozzátok A lelkészt az evangelizáció, lelkipásztori látogatás elhanyagolásával vádolni ott, a hol panaszos kenyérnek valója beszedésével az elöljárók lágymelegsége miatt magának kell vesződni: nem méltányos. A lelkészek fizetésének rendezése legtöbb helyen egyenesen az égbe kiált siírgetőleg. Ismételve mondom, hogy a párbérfizetési rendszert nem reformálni, hanem el kell törölni. Majd hogyha egyforma képzettségi! emberek legalább megközelítőleg is egyformán lesznek díjazva; majd hogyha a prot. lelkészeknek nem kell a testiekért test szerint járniok, hogy azokban legyenek bölcsek, hanem szivök és elméjök szerint járhatnak lélek szerint, majd akkor megkövetelhetjük, hogy a melyek a lélekéi, azokban legyenek bölcsek. Róm. VIII: 5. Kamocsa, Boboss Kálmán, A papkeszi-i ev. reí. templom felavatása. Lélekemelő ünnepet ültünk november 22-én Papkeszin, ezen egyház újonnan épített díszes templomának és 14 változatú orgonájának felavatása alkalmával. Örömünnepe volt ez a nap nemcsak a templomot épített fellobogózott egyház, hanem a szomszédos Liter, Vilonya, Szent- István, Kádárta, Berhida stb. községekből a rendkívül zordon idő daczára seregestül ment hitrokonokra nézve is, hogy részt vegyenek ennek a hitbuzgó vallásos népnek öröméből. Főtisztelendő Antal Gábor püspök ur már előző nap megérkezett. Útjában Várpalotán a vasút állomáson idevaló költői lelkű lelkészünk presbytériuma élén szép beszéddel üdvözölte, majd a város nevében Berky főjegyző, a városi tanács élén tisztelgett püspök ur előtt, mely jelenet egyszerűségében is szép volt. A pár perczczel tovább késő vonat kirobogott ezután a pályaudvarból Hajmáskér felé, hol az ünnepre készülő papkesziek közül már többen elibe siettek, köztük az odavaló földbirtokos, Purgly László ur (ág. hitv.), mint házigazda. A vasútnál a hajmáskéri egyház presbytériuma élén Jákóy Pál lelkész, majd a község képviselőtestülete üdvözölte főt. püspök urat, ki a szives fogadtatást azzal viszonozta, hogy míg a veszprém-dombóvári vasút Papkeszi felé indulni fog: Purgly László, négyesfogatán a lelkészlakra hajtatott, s a félórái időt is itt töltötte el , szeretetreméltóságával lekötelezvén az egész díszes társaságot. Hajmáskéri‘ől Papkesziig ismét vasúton folyt az utazás tovább, hol megérkezésekor a veszprémi egyházmegye esperese a szomszéd lelkészek élén melegen üdvözölte főt. püspök urat, majd a községi képviselőtestület üdvözölte a várvavárt főpapot, a ki ismét Purgly László ur négyes fogatán a papkeszi-i lelkészlakra hajtatott. A teljes számú presbyterium élén Szeness Imre lelkész üdvözölte itt bensőségteljes szeretettel főt. püspök urat, a ki válaszában kijelentette, hogy örömmel jött Papkeszire, a hol ifjú korában hirdette is az Isten igéjét, mert látja, hogy itt a szivek áldozatkészségnek buzgó forrása soha ki nem apad, s áldásával elhalmozza az egész gyülekezetét. Az est Purgly László ur vendégszerető házánál jóbarátok körében kedélyesen telt el, s mindazok, kik jelen voltak, soha sem tudják feledni ezen szép nap emlékeit. Másnap már ünnepi díszt öltött egész Papkeszi. Fellobógózott házaikban várta vendégeit ez a becsületes, buzgó, vallásos nép. Mikor megkondultak a harangok, mindenki az utczára sietett, hogy szinről-szinre láthassa a szeretett püspököt, ki szállásáról Kenessey Zoltán ur négyes fogatán veszprémi egyházmegyénk királyi tanácsos gondnoka Véghely Dezső ur által kisértetett, egy beláthatatlan kocsisor előtt. A diszmenet másik négyes fogatán Purgly Sándor orsz. képviselő és Kletzár főszolgabiró, a többieken pedig az illustris vendégsereg, köztük Purgly László és Pál, Kányay enyingi szolgabiró, Kenessey Zoltán, Lakath, Fischer stb. stb. Az utczán állt az egész község apraja-nagyja, s éljenezve köszöntötte püspök urat, ki a lelkészlakra érve, rövid pihenő után jelt adott a harmadszori harangozásra. A papkeszí-i tágas templom-tér telve volt már ekkor ünneplő közönséggel. Püspök urat a fungáló lelkészek kisérték , követte őt a fent elősorolt díszes úri társaság. Érkezésére elkezdték igaz bensőségteljes buzgósággal énekelni: „Örül mi szivünk“ kezdetű énekünket, s ennek elhangzása után Kovács József egyházi elöljáró rövid beszéd kíséretében átadta püspök urnák a templom kulcsait, a ki valóban szívhez szóló szép beszédet mondott a sokaságnak, s felhívta a helybeli lelkészt, hogy nyissa meg a templomot, hogy hirdettessék abban az Isten igéje, a Krisztus evangyélioma, a felebaráti szeretet, s mindenki, a ki abba bemegy és kijön, részesüljön a Szentlélek Isten kegyelmében. Ekkor megnyíltak a templom ajtai. Az impozáns orgona hangjait művészileg mutatta be a veszprémi székesegyházi orgonista a bevonuló püspök urnák, s a hívők seregének. Annyi volt az örvendező nép, hogy a helybeliek közül csupán a reudező 6—8 presbyter fért be. Mikor a nemes egyszerűséggel festett, díszes templom megtelt, főt. püspök ur az urasztala elé állott és kiindulva a materialistikus gondolkodásnak azon állításából, hogy hitre, templomra szükség nincs : rámutatott ezen díszes templomra, mint az Istenben való rendületlen hitnek élő tanúbizonyságára, mely' már majdnem kétezer esztendő óta áldásaival árasztja el az emberiséget, s erre a hitre, mig ember él a földön, mindig szükség lesz. Gyönyörűen körvonalazta a reform, templomok jelentőségét, s igaz vallásosságra, hazaszeretetre buzdított, majd meg*
