Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-06 / 49. szám

779

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

780

ható imádsággal felavatta a templomot, orgonát, foglyul ejtvén az egész sokaságot, melynek díszes sorai között, a tökély legfelső fokán álló beszéd és imádság alatt szem nem maradt könnyezetlenül.

Egy vers eléneklése után Demjén Márton veszprémi lelkész a szószékbe ment és Koloss. Ill: 16. alapján egy a templom és orgonaavatás kettős jelentőségét fejtegető beszédet tartott, melynek végeztével Nyikos Kálmán esperes ur megkapó szépségű beszéd után egy kis gyerme két keresztelt. A kívül levő helybeli sokaságnak Csajtay Máté inotaí lelkésztársunk hirdette ékesszólással az igét. Majd ismét éneklés következett orgonakisérettel, s a XXIIT. zsoltárt egészen végigénekeltük, mire a kimenni akarók, s az előbb kint levők elhelyezkedtek. Ekkor alant irt az Ur asztala elé állott s urvacsorai beszédet mondott» melyet lapunk jövő számában hozunk. Mintegy 500-au éltek úrvacsorájával, köztük püspök ur is, a kenyeret a beszédmondó, a bort Szűcs Béla vilonyai lelkész osztogatta s ez utóbbi mondta az urvac sora utáni beszédet és imádságot.

Ekkor a helyi lelkész Szeness Imre felolvasta a templomépités történetét. 1870-ben — mondá — a papkeszi-i egyháznak egy holdnyi szőlőn kiviil semmi vagyona nem volt, s úgy ennek jövödelmét, mint a rendes egyházi adót felemésztették az évi kiadások. A tiszta református községnek volt egy róm. kath. jegyzője, a ki mostani esperesünk, Nyikos Kálmán litéri lelkész úrtól vette az eszmét, s azon tervvel állott elő, hogy törjék fel az úgynevezett csuzi tisztást (közlegelő), vessék be, hiszen maholnap romba dől a templom, s jövödelméből rakják össze annak alapját. Az egyházát szerető becsületes nép meghallgatta a jó tanácsot, önkényt adtak vető magot, s a csuzi tisztás jövödelméből vettek 3/4 sessiót (circa 6—8 ezer forintot) templomalapra. Ezt a földet művelték, jövödelméből építettek iskolát 4000 frt költséggel, adtak belőle az egyház pénztárának 100 forintot és folyó év elején együtt volt tempiomépitésre 10.000 forintjuk. Jól mondta a hív pásztor, hogy ezt mindenütt utánnuk csinálhatják.

Jól belényult már az idő a délutánba, mikor főt. püspök ur ismét az ur asztala mellé állott, s áldást kért buzgó fohászban az Isten házára, az építőkre, a hívekre s az egész ünnepi közönségre.

Az ünnepély végződtével a helyi lelkészlakon díszes társaság ült a gazdagon terített asztalhoz, hol főt. püspök urnák 0 Felségére monuott gyönyörű tósztját állva hallgattuk. Véghely Dezső egyházm. gondnok ur püspök urra, Purgly Sándor képviselő ur a papkesziekre, Kletzár főbíró (róm. kath.), a felekezetességen felülemelkedő igaz hazafiakra, Nyikos Kálmán esperes ur püspök urra, Sörös Géza Móricz János urra, Demjén Márton a házigazdára és nejére ürítettek poharat.

November 22-ike ! Örvendetes nap marad örökre Pap. keszin, s e napnak kitörölhetlen jellegét főt. püspök ur jelenléte adta meg, ki hogy sok helyen alkalmat adjon ily bensőségteljes örvendezésre hosszú időn keresztül, s megjelenésével lelkesítse nagyon sokáig e mi kerületünk

hű népét: igaz szívvel kívánom és gratulálok a papkeszi-i egyháznak, hogy alkalmat adtak ift* püspök urnák arra, hogy hervadhatlan habáraihoz újabb soha nem hervadó leveleket fűzhessenek mindazok, a kik tanúi voltak e megható jelenetnek.

Thúry Etele.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— A »Dunántúli Prot. Lap« szerkesztése és kiadása jövő évi január 1-töl kezdve más kezekbe menvén át, tisztelettel fölkérjük mindazokat, kik lapunk irányában bármi czimen hátralékban vannak, hogy tartozásukat ez év deczember 31-ig Borsos István ur czimére küldve befizetni sziveskedjenek.

— Változás lapunk szerkesztésében. A „Dunántúli Prot. Lap“ szerkesztésétől Németh István, lapunk felelős szerkesztője, nagymérvű elfoglaltságai miatt ez év utolján viszszalép s helyét dr. Antal Géxa, lapunk eddig is buzgó munkatársa foglalja el. A kiadóhivatali teendők végzésére Kemenczky Laj os pénztári ellenőr volt szives válalkozni, Borsos István pedig lapunk belső dolgozótársa lesz.

— Választás. A tatai ev. reform, egyházmegyében történt legközelebbi egyházmegyei tisztviselő választás alkalmával nagytiszt. Kelemen János ácsi lelkész 30 szavazat közül 19-el egyházmegyei egyházi tanácsbiróvá választatott.

— A pápai theologiai akadémia igazatója örömmel és az adományozó iránt való hálás köszönettel hirdeti, hogy tekintetes Barcza Adolf duna-almási birtokos ur 100 frtot adományozott oly ezélból, hogy az pályadijul tűzessék ki a pápai ev. ref. theologiai akadémiában tanuló papnövendékek részére. A tanári kar által ajánlott tételek közül főt. püspök ur, a kit a nemeslelkü adományozó a pályakérdés kitűzésére felkért, a következőt választotta, illetőleg tűzte ki: „A magyar országos vallás és tanulmányi alapok és egyházi javak jogi tertermészete.“ A 100 írtból a viszonylag legjobb munkának pályadija 70 frt, a másadiknak 30 frt. A pályaművek idegen kézzel leírva, lapszámozva, bekötve és jeligés levéllel ellátva 1897 május 1-ig a theologiai akadémia igazgatójához adandók be.

— Köszönetnyilvánítás. Loráut István és neje, Szabó Eszter inotai lakos evang. reform, vallásu házastársak, egyházunk részére 2 drb. vert ezüstből készült s kivül-belül tűzben aranyozott urvacsorai kelyhet s 1 drb szintén vert ezüstből készült s tűzben aranyozott urvacsorai kenyérosztó tányért ajándékoztak, igen díszes kiállításban. Pénzértéke 210. o. é. forint. Ezen nemes szívre', vallásos buzgóság- és áldozatkészségre valló díszes ajándékért egyházam nevében e helyen is hálás köszöuetemet nyilvánítom. Inotán, 1869. évi deczember 2-án, Csajtay Máté ev. reform, lelkész.