Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-06 / 49. szám
Hetedik évfolyam. 49. szám. Pápa, 1896. deczember 6. DUNÁNTÚLI MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: A lelkiismereti szabadság. X. — Wesley. (Folytatás.) Csizmadia Lajos. — Egyházi élet. „A párbérrendszer reformjához.“ — A papkeszi-i ev. ref. templom felavatása. Thúry Etele, — Vegyes kő zlemények. — Hivatalos rész. Alap és lelkészképesitő vizsgái tételek. A lelkiismereti szabadság. Minden szabadság között legféltettebb kincse az embernek a lelkiismereti szabadsága. Sajnosán kell azonban tapasztalnunk, hogy haldokló századunk, mely minden ideális eszmét cynicus egykedvűséggel fogadott, a lelki ismereti szabadság magasztos elvétől is mintha megakarná tagadni a létjogot. Fennen hangoztatjuk ugyan a czivilizált világ székében és hosszában, hogy a szabadelvüség éltető légkörében mozgunk, hogy az emberi szív és ész általános legszentebb törvényeit mindenütt hódoló tisztelet környezi annyi vér és szenvedés árán kivívott méltó jogkörében: pedig csak mélyebb pillantást kellene vétnünk az egész világon megindult s mind nagyobb hullámokat vető úgynevezett szellemi reakczióra s azonnal megdöbbentő őszinteséggel kényszerülnénk bevallani, hogy minden liberálizmusunk mellett is a lelki ismereti szabadság fönséges elvét saját hibánk folytán nagy megpróbáltatások sokak szerint végzetes veszedelmek elé vittük. Csak végig kell pillantanunk az utolsó évtized kulturmozgalmain úgy Európában mint Amerikában, s látjuk, hogy mig a protestáns öntudat s igaz vallásos felfogás hanyatlik, addig a katholiczismus s annak dogmatikus elvei hova tovább elterjednek, mondhatnám, elharapódznak. Pedig e két vallást, bár egy tőből eredtek, úgy állítható egymással szemközt, hogy a protestántizmus a lelkiismeretszabadság vallása a katholiczizmus pedig annak örökös ellensége. Hogy van mégis, hogy nemcsak a kath, jellegű, hanem protestáns országokban is miod újabb tért talál az utóbbi hitelvi felfogás ? Ha Francziaország, Belgium vagy Olaszországban a katholiczizmus nagyobb erőre tesz szert, azt még csak természetesnek találjuk. A ki hol egyedüli ur, ott jobban mutathatja hatalmát, erőszakoskodásra bátrabban hajolhat, álokoskodásaival több elmét ejthet tőrbe, mert mintegy jogot érez reá. Azonban Angliában, Németországban és Svájzban, a protestantizmus eme ősi házaiban? hogy miképen nyilatkozhatik meg s mi módon nyer bátorságot a hódításra, sőt már a támadásra is a vallási reakczió, annak okát nehezebb megérteni. íme, a függetlenségükre és protestáns szellemükre büszke és féltékeny brittek honábau, hol már nehány évtizednek előtte maga a római egyház sem merte remélni csak némi sikerét is megfeszített munkásságának, — maga az angol társadalom elitteje, vagy legalább is ennek nagy része, a főnemesség nyújt segédkezet a katholiczizmusnak a terjeszkedésre. iAkna munka ugyan az a mód, a melylyel a papizmus hálójába akarja keríteni az egész főnemességet — s ez önmagában véve már immorális eszköz, — de ennek tudata nem segít a bajon s nem takarhatja el a szomorú valót. Sőt nem csak a főnemesség, hanem már az anglikán papság körében is kérdés kérdést szül arra nézve: vájjon csakugyan veszedelmes-e a római egységbe beleolvadni: vagy nem? nem a pápa-e Krisztus helyettese-e a föl*.-----------------------------** -jr , # *-----------------------------* ELŐFIZETÉSI DU: ©gyllSlZ éS iskola. köréből I HIRDETÉSEK DIJA: Helyben és vidékre pos: 4 hasábos petitsor több tMifflíllllOMJim. mm lÉlM':5«B£r *------------------------X x------------------------«
