Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-29 / 48. szám
763 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 764 40. §. A szükséglet tételei (szab. rend. 16. 17. §§.) ugyanazon rovat (római) szám alatt és sorrendben vezetendők az előirányzatba, mint a mely rovat szám alatt a külön rovatos kimutatásban előfordulnak, mely után, az abban netalán elő nem forduló tételek szintén felveendők. A fedezet tételei szintén rovat számmal látandók el, melynek sorrendjét a presbyterium állapítja meg lehetőleg akként, bogy a szükséglet rovatainak ellentételezését képezze. A fedezet vagy is bevételek közé : az e.-adó egy összegben — az adó főkönyvből, — a földek évi jövedelme, — a szabad rendelkezés alatt álló évi kamatok, — takarékmagtár felhasználható évi jövedelme- stb. — a vagyon főkönyvből, — harang, — perselypénz^’stb. — a valószinüségnek megfelelőig — veendő fel. 41. §, Rendkívüli előirányzat csak kivételes esetekre készítendő, melynek szükségletét, illetve fedezetét az e. törv. 248. §-a és a körülmények határozzák meg. Ezen költségvetés alakhoz kötve nincsen, azért azonban redszeresen kell összeállítani. 42. §. A rendes úgy mint a rendkívüli előirányzatnak szükséglet és fedezet tételei miután összeadattak, a mérleg készítendő el, a melynek eredménye vagy „felesleg,“ vagy „hiány“. Ha a mérleg hiánynyal záródik, a presbyteriumnak kötelességo a fedezetről gondoskodni, miért is annak módozatairól az e. község közgyűléséhez indokolt jelentést tesz, illetve az e. törvény 146. §. és ezen szab. rend. 27. §-ában irt eljárást követi: 43. §. A rendes mint a rendkívüli előirányzatnak kellő időbeni el nem készítése, — késedelmes felterjesztése, — vagy a presbyterium által a felsőbbség meghagyásának nem teljesítése miatt, — az e. törv. 252. §-ában irt eljáráson felül, az e. törv. 301. §, 2, vagy 4. pontja alapján, a presbyterium ellen a fegyelmi eljárás is megindítandó. Y. A vagyon kezelés. 44. §. Az egyház vagyona a gondnok által, vagy ennek felügyelete és a lelkész ellenőrzése alatt kezeltetik, (e. törv. 95. §.) * Az egyház pénztárnoka, magtárnoka rendszerint a gondnok, de lehet a presbyterium által választót más egyén is. (e. törv. 27. §. 13. p.) Az anyagi felelősség a vagyonkezelésért első sorban a kezelőt, másod sorban a gondnokot vagy felügyelőt a lelkésszel mint ellenőrrel egyetemlegesen (e. törv, 97. és 127. §§.) és harmadsorban a presbyterium tagjait terheli (e. törv. 27. §. 14. ér 181. §.) 45. §. Az egyháznak pénzei, alapitványlevelei és egyéb értékokmányai, kettős zárral ellátott, lehetőleg vasládában (Wertheim) őrizendők, mely az anyaegyházban a lelkészlakon, a leány egyházban a tanító lakásán helyezendő el. A pénztár két kulcscsal látandó el, valamint a takarékmagtár is, az egyik kulcsa a lelkész, a másik a gondnok, illetve a kezelő őrizete alatt áll. A leányegyhazakban, ha külön presbyteriuma van, meg van engedve, a presbyterium határozata alapján a lelkész teendőit a tanítóra átruházni, a kulcsnak őrizetét reá bízni, ez esetben azonban az anyagi felelőség terhei a tanítóra hárulnak és a lelkészt a felelőség csak mint a presbyterium tagját terheli. 46. §. A pénztári készlet kisebb egyházakban 50 k. nagyobbakban 100 k.-nánál egyszerre több nem lehet, miért is fent számjelzett összeget meghaladó része, ha az 14 nap alatt folyó kiadásokra nem fordítandó, vagy ha el nem költhető tőkét képez — tőkésítendő (e. törv. 96. §. e.) 47. §. A pénztárban levő pénzkészlet és más érték vagyon minden év január 30-ig leltározandó, az érték mindig azon összegben veendő fel, mint a mely összeget azon év január 1-ső napján képviselt, (szab. r. 2 és 7 §§.) vagyis a készpénz és gabonánál a naplók múlt évi maradványösszege jegyzendő be. A leltárnak egy példánya a ládában elhelyezendő és megőrizendő. 48. §. A pénztárból pénzt rendesen csak nyugta mellett szabad kiadni, az egy koronát meg nem haladó kisebb tételek kiadásának igazolására azonban a lelkésznek (tanítónak) irásbani tanúsítása is okmányul szolgál. A pénztárba egy koronát meghaladó összeget rendszerint csak ellennyugta mellett szabad bevételezni, meg van engedve azonban, ha a lefizető ellennyugtát nem adhat, vagy adni nem akar, hogy a befizetett összeg mennyiségét a pénztárnok és lelkész (tanító), az utóbbinak távollétében még két tanú, — Írásban tanúsítsa. 49. §. A pénztárt, a magtárt, az ezekre vonatkozó számadásokat az egyházkerületi, — egyházmegyei, — egyházi vagy világi elnököknek, — kiküldetés alapján az egyházmegyei számvevőségnek és az illetékes presbyteriumnak, bár mely napon jogában áll megvizsgálni. Ha a vizsgálat, leltári, — pénztári, vagy magtári hiányt dérit fel, a vizsgáló tartozik a kellő intézkedések megtétele végett az espereshez, — ennek személyi (vérrokonsági — első fokú rokonsági) érdekeltsége esetében az egyházmegye világi gondnokához — haladéktalanul kimerítő irásbani jelentését beadni, mert a jelentés beadásának, — illetve az esperes, vagy gondnok kellő intézkedéseinek — elmulasztása esetében, az anyagi felelőség a mulasztás mérvének megfelelőleg őket is terhelendi (e. törv. 181. §.) (Folyt, köv.) TÁRD £• A* A református egyházkerületek száma a XVII. században. A nagyemlékű Tóth íerencz azon munkájában, mely a dunántúli püspökök életrajzát adja, (Győr, 1808.) a magyarországi református egyházkerületek számáról, a 155. lapon oly közlés foglaltatik, mely egykor engem is nem kevés zavarba hozott s ma is alkalmas lehet az e tárgy körül vizsgálódók megtévesztésére. Tóth Ferencz ugyanis az idézett helyen a következőket mondja: „Volt is a reformáta ekklézsiáknak eleitől fogva öt superintendentiájok, sőt Pálfi János Erdélyben a fehérvári collegium professoraihoz 1636—ban irt levelében, a baranyai superintendentiát kivévén, mely akkor a török járma
