Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-01 / 44. szám
Hetedik évfolyam. 44. szám. Pápa, [1896. november i. DUNÁNTÚLI ^ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Egyházközségeink szavazati joga. Kirvács László. — Beköszöntő egyházi beszéd. (Vége.) Antal Gábor. — Iskolai ünnepély a reformáczió emlékére okt. 31-én. — Tárcza. A pápai egyházmegyéből az őrségibe, vagy viszont költözött egyházi hivatalnokok a múlt század végéig. Fülöp József. — Apróságok külföldről. Borsos István. — Vegyes közlemények. Egyházközségeink szavazati joga. Nt. Kis József tanár ur e becses lap 29-ik számában „Az egyházközségek szavazati jogának gyakorlásáról,“ czim alatt egy igen figyelemre méltó czikket tett közzé, a melyben főképpen a barsi egyházmegye ügyrendjében foglalt azon állitással foglalkozik, mikép nevezett egyházmegye az egyházmegyei gondnok és esperes kivételével az egyházmegyei tisztviselők választásánál — az egyházi törvényekre hivatkozva— a leány, társ- s fiók egyházközségek presbitériumainak is mintegy szavazati jogot adni látszik. Valóban egyházi törvényeink fogyatékosságának tulajdonítható, hogy egyházi életünk különböző mozzanatai más és más férfiak által más és másféleképpen és mégis a törvény értelmében intézhetők el. Hogy az ilyen állapotok megengedhetők-e ? nem kérdem, de azt határozottan állítom, hogy egyházi törvényeink homályos és kétes intézkedései egyházi életünk virágzására bénitólag hatnak. A presbitériumok legfontosabb jogai közé tartozik tagadhatlanul a Kis József ur által tárgyalt szavazati jog is, s épp ily fontos dolognál mennyi ingadozást találhatunk!? S ez egymással homlokogyenest ellenkező intézkedéseknek egytől egyig törvényes jogalapjuk van. Szerény véleményem szerint törvényes alapja van határozottan a barsi egyházmegye ügyrendjének is, zsinati naplóinkban foglalt egyes kifejezések sem képesek azt tökéletesen megdönteni. Hiszen a naplókban is oly ingadozásokkal találkozhatunk, miként el lehet mondani, — hogy! egyet sem tekinthetünk közülük a zsinati közvélemény teljes kifolyásának. Az egymástól teljesen különböző s más-más fogalmakat kifejező „egyházközség,“ „gyülekezet,“ anyaegyház“ stb. kifejezések oly összes-vissza cseréltetnek fel, hogy önkénytelenül is gyanú támad bennünk, gyanú a felöl, hogy zsinati atyáink a 10 §-ban megállapított fogalmakat a vita további folyamán tökéletesen elfeledték. Nt. Kis J. ur szerint látszólag kedvez a barsi egyházmegye ügyrendjének a törvény; de a zsinati napló is csak látszólag dönti azt meg. A 27 § körül kifejlett vitánál egyetlen egy szónok sem precizirozza tökéletesen az anya- és leányegyházak közötti különbséget, az e téren közöttük lévő jogviszonyt; s a Kis J. ur által idézett egyes kifejezések teljes útbaigazítást nem adhatnak. Hiszen már <x mögött is, hogy a zsinati naplóban ily közbeszólást találhatunk; „Hátha nem tart lelkészt?“ — ott lappang talán több zsinati atyának azon véleménye, hogy ekkor csak egy szavazat illeti stb. Váradi G. már határozottan szól. — Úgy de annak felszólalását hallgatással mellőzték, senki arra nem reflektált s ebből a zsinati közvéleményt tökéletesen meg nem ismerhetjük. Ha elfogadjuk u. i., hogy hallgatás beleegyezés, úgy el kell fogadnunk azt is, mit Hegedűs mondott, t. i. hogy a leányegyházakban nincs presbyterium, mert ez ellen sem emelte fel szavát senki 44---------------------- ------ti __ ., ,, %----------------------- % előfizetési du: Az egyház és iskola köréből hirdetések dija: Helyben és vidékre pos- 4 hasábos petitsor több A DtltóHTŰLI EV. RIF. EG YHÁZRER. PATALOS KÖZlM tsHEKS *------------------------X v------------------------«
