Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-27 / 39. szám
623 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 624 fizetéseikkel gyarapították e szép bevételt; dr. Darányi Ignác, br. Nyáry Béla 9—9 írttal; Kluge Károly 5 frttal; Sárközy Aurél, Cbernel Antal, dr. Feny vessy Ferenc 4—4 frttal ; Puzdor Gyula, Horváth Kálmán post. főn. 3—3 frttal; Rácz Gyula, Baranyai Zsigniond, Somogyi Gyula, Pály Zsigmond, Matkovics Pál 2—2 frttal; Konkoly Gyula, Saáry Lajos, Sebestyén Gábor, dr. Steiner József, dr. Antal Géza, Faragó János, Neupor Miklós, Matus György, dr. Ferenczy Bernát, dr. Segesdy Ferenc, Körmendy Sándor, dr. Nyikora József, 1 — 1 frttal; N. N. 50 krral; összesen 63 frt 50 krral, miért is tekintve a jótékony célt, hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség. — A magyar műveltség Mátyás király korában. A műtörténet irók majdnem egyhangú véleménye szerint az úgynevezett renaissance-korszak Magyarországon, a dicső Mátyás király udvarában vette kezdetét. Annyi bizonyos, hogy különösen a Mátyás király korabeli építészeti műemlékeink már a renaissance Ízlésének nyomait viselik magukon. A nagy művészi és tudományos átalakulásoknál nagyon nehéz a kezdet nyomait pontosan kikutatni; de minden esetre megállapított történelmi igazság gyanánt kell elfogadnunk, hogy a renaissance korszak kezdetén a magyar királyi udvar, Mátyás budavári palotájában, vezérszerepet vitt úgy a tudomány, mint az irodalom, általában pedig a műveltség tekintetében. A dicső Hunyady Mátyás udvara túlnyomó részben művészekből és tudósokból állott. Leggazdagabb kincsét világhírű könyvtára és műkincs gyűjteménye képezték, a melyeknek szétszórt romjaiból fennmaradott egyes részleteiből következtetést vonhatunk ennek a roppant könyvtárnak és műkíncsgyüjtemény’nek abban a korszakban felülmúlhatatlan gazdagságára. Ezt a Hunyadiak és különösen Mátyás király alatti művelődés történetet tárgyalja az „Athenaeum“ r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története“ czimü tiz kötetes nagy munka (milleniumi kiadás) negyedik kötetének „A Hunyadiak és Jagellók kora“ befejező, 82. 83. 84. füzete. Ezekben a füzetekben Fraknói Vilmos, e korszak különösen művelődés történeti részének szerencsés kezű művelője, nagy szakavatottsággal tárgyalja a képzőművészetek állapotát, a főpapok, városok és világi urak műalkotásait, ebben a korszakban oly virágzó ötvösség, a zománczozás stb. művészetét. Ezek a füzetek tele vannak erre a korszakra vonatkozó képzőművészeti alkotásokról vett sikerült képekkel. Mindjárt a 82. füzethez csatolt műmellékleten látjuk Mátyás király és Beatrix királyné domborművű arczképeinek fénynyomatát; a 83. füzethez pedig három színes hasonmás van csatolva, fényes kivitelben. Az egyik „Fugger Antal arczképe“, mely XVI. századbeli és a híres Fugger-család aranykönyvében található vizfestmény után készült; a másik szintén a Fugger család aranykönyvében levő XVI, századbeli vizfestmény színes hasonmása és “Thurzó Györgyöt“ ábrázolja; a harmadik pedig a gersei PethŐ-család 1507. szeptember 22-én kiállított czimeres levelén levő érdekes rajz: „II. Ulászló és gyermekei.“ Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt. 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. — A Protestáns Árvaházi Képes Naptár 1897-re gazdag s magasabb irodalmi színvonalon álló tartalommal jelent meg, igen szép kiállítással Kenessey Béla árvaegyleti választmányi tag szerkesztésében s a Hornyánszky nyomdai czég kiadásában. A szokásos naptári részen kívül szépirodalmi tartalmából kiemeljük Szabolcsba Mihálynak „Édes anyák,“ Forgács Endrének „Angyalaink,“ Pálmay Lajosnak „Imádkozzál,“ Szabó Gézának „Az árvaházi árva“ F. Varga Lajosnak „Honfidal„ és Tóth Istvának „Apám sírjánál“ czimü hangulatos költeményeit; az elbeszélések közül dr. Kecsheméthy István „Atánczos torony,“ F'orgács Endre „Az öngyilkos segédtanító“ humoros és népies hangú genreképeit, mig a „Mégis az volt az igazi ut“ czimü németből szabadon átdolgozott elbeszélés a maga erőteljes vallásos hangjával tesz mélyebb benyomást. Ezen kivid közli a naptár Pap Gábor, Gyurátz Ferencz és Antal Gábor püspökök életrajzait és arczképeit. Hazánk ezeréves történetét, a magyar hitvalló lelkészek debreczeni emlékoszlopának ismertetését s vele kapcsolatban ez emlék állitójának, özv. Hegyi Mihálynénak életrajzát S. Szabó József debreczeri főgymn. tanár tollából, a kassai uj református torony leírását s a kassai ref. egyház rövid történetét Révész Kálmántól; képeket ad az ezredéves országos kiállításról az ország közoktatási, közgazdasági, közlekedési stb. viszonyainak részletes ismertetésével. Majd Pokoly József kolozsvári tanár adja a napirenden levő quotakérdés rövid történetét s ismerteti egyszerű, népies modorban annak jelenlegi állását. „Egy kis politika“ czimmel az év nevezetesebb politikai eseményeiről van szó, mig „Egy czár fia“ czim alatt Várnai Sándor a Nagy Péter czár korából közöl egy regényes rajzot. „Kalászát az év egyházi történetéből“, továbbá egyes mutatványok részint a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, részint pedig a Horoyánszky-czék népies kiadványaiból, végül apróságok, adomák stb. zárják a változás tartalmat, mely a maga egészével általában mindenütt a valláserkölcsi építésre törekszik. A naptár végén az országos prot. árva-egylet választmányának névsorát és a prot. egyház tiszti czimtárát találjuk. A naptár közkedveltségét mutatja, hogy a múlt évben több mint 24,000 példányban volt elterjedve. Ára 30 kr. — Megjelent a „Protestáns Pap“ czimü lap IX-dik (szeptember) száma, Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesztésében Kö 'zsden, következő tartalommal: A látható Isten. Széki Ákost l. Egy falusi pap gondolatai. Az istenitiszteletnek legméltóbb I íye a templom, Gödöllei Józseftől. A keresztyén ember hivató a, ifj. Péter Károly tói. Az uj iskola szava, Máthisz Jánostól Ima iskolai év megnyitáskor, Kálmán Dezsőtől. Halotti beszé 1. Lágler Sándortól. Vegyesek. Egyházi tiszti választások. Pa^- választások. Halálozások. A lapra előfizethetni a a szerkesztők iél egy évre 4 frttal, félévre 2 frttal, negyedévre 1 frttal. Kap atók még régibb évfolyamból teljes példányok,, a folyó évfolyam azonban csak áprilistól fogva, mert az első negyedévi folyam tökéletesen elfogyott. Laptulajdonos és felelős szerkesztő NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1896. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
