Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-19 / 29. szám
4 63 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 464 egyházi ünnepély alkalmából és annak emlékére körmendi egyházunkban, melynek czéljai között szerepelnek: A gyülekezetben segélyre szoruló szegények támogatása, különösen ha betegek, munkaképtelenek. Ez a segélyezés kiterjed az iskolába járó szegény, vagy éppen árva gyermekek ruhával ellátására is. A segélynyújtás első sorban pénzzel, de esetleg élelmiszer és ruházat által is történik. Végül nem zárkózik el az egylet a templom és iskola körül egyes felszerelések ajándékozásától sem.u Mindjárt a megalakuláskor 103 tag jelentkezett, kik közel 100 irtot adtak össze alaptőkére; maga az egyház pedig millenniumi alapítványul 103 irtot szavazott meg részére. Ezen kívül vannak még az évi tagdíjak; úgy hogy remélni lehet, hogy az ügy lelkes íelkarolása folytán ezen belmissiói működést siker koronázza. A mit adjon is a kegyelem Istene! — Papnövendékek konviktusi segélyei. Ingyen konviktusi segélyt kapnak : Nagy László, Csiba Imre, Kelemen Zsigmond IV-ed éves, Kurucz Árpád, Szűcs József III-ad éves, Kutassy Dezső, Jezerniczky Dániel, Patay Miklós és Csomasz Dezső II od éves, Komjáthy Ernő, Parragh Gábor, Mocsi Mihály, Nagy István, Vargha Kálmán I-ső éves papnövendékek ; féldijat fizetnek: Gálffy Géza, Molnár József IV. éves, Vikár Árpád III-ad éves, Szabó Aladár, Komjáthy Aladár Il-od éves, Bocsor Elemér I-ső éves papnövendékek. ■— Helyreigazítás. A főiskolai igazgatótanács ülésről múlt számunkban közlött tudósításban az foglaltatik, hogy az igazgatótanács egyhangúlag elfogadta ft. Antal Gábor püspök ur azon indítványát, hogy a tanulók feleleteiről rendes napló vezettessék, a mely az igazgató és más érdekeltek által megtekinthető legyen. Mivel azonban az igazgatótanács határozata az igazgatói jelentéssel öszszefüggésben más volt s jegyzőkönyvbe is másképen foglaltatott és hitelesíttetett, mint tudósításunkban közöltük : helyreigazításul közöljük a határozatot egész terjedelmében : „8. pont, Főt. Antal Gábor püspök ur felhívja az igazgatótanács általános helyeslése mellett fogymn. igazgatót arra, hogy jelentésében ezentúl terjeszkedjék ki azon kérdés feltüntetésére is, vájjon minden tanuló mindenik harmadbau ismételten felelt-e minden tantárgyból s vájjon az előirt tananyag, mint azt rendszabályaink rendelik, az első két harmadban elvégeztetett-e ?u E szerint tehát — igen helyesen — csak az elérendő czél van kitűzve az igazgatótanács e határozatával, az eszköz megmegválasztása pedig, melylyel e nagyon jó és helyes czél eléressék, a tanárikarra és az igazgatóra bízatott. — Lelkészválasztás. Az őrségi ev. ref. egyházmegyében nagy-rákosi lelkészszé a folyó hó 15-én megtartott választás alkalmával meghívás utján egyhangúlag Szakái János ottani helyettes lelkész választatott meg. — A képezdei internátus ügye mivel kerületünk nagy közönségét közelről érdekli, az igazgatótanécs reá vonatkozó határozatát a már megjelent jegyzőkönyvből szóról-szóra közöljük: „15. Tárgyaltatott atanitó-képezdei internátus ügyében Vargyas Endre, Veszprém vármegye kir. tanfelügyelőjének 1335. és 1407. sz. átirata s ezzel kapcsolatban a gazdasági tanács által 58. sz. jkvi pont alatt kiküldött bizottság munkálata. A főiskolai igazgatótanács a bizottsági munkálatot egész terjedelmében elfogadja s ennek értelmében kimondja, hogy az internátus végleges szervezésére vonatkozólag mindaddig, míg a Pápán felállítandó állami tanítóképző intézetnek helye a magas kormány által elfogadva s tervezete megállapítva nincs, konkrét javaslatot nem tehet. Minthogy pedig a főtiszteletü egyházkerület által felállittatni szándékolt internátus kérdésének megoldása csak akkor lesz lehető, ha már az állami tanítóképző intézet is véglegesen felállittatott, a mi a nm. kultuszminisztérium részéről Pápa város küldöttségének adott válasz szerint 3—4 év előtt nem remélhető, s minthogy mindaddig, mig az állami tanítóképző intézet maga is ideiglenesen van elhelyezve, a kerület megajánlásának is az ideiglenes helyhez kell alkalmazkodnia, az igazgató-tanács az intézkedést csak a legközelebbi jövőre nézve látja lehetőnek. Mivel az ó-kollégium Pápa városának bérbe adatott, s Pápa városa ezt a kultuszminisztériumnak a tanítóképző intézet helyéül felajánlotta, ennek eredetileg internátusi czélokra tekintetbe vett helyiségei bennlakásul nem szolgálhatnak; s igy azon, felekezetűnkhöz tartozó, növendékek részére kik az állami internátusba államköltségen föl nem vétetnek, 30 frt lakáspénzt állapit meg, élelmezést pedig — reggelit, ebédet és vacsorát — a főiskolai köztartáson fog nekik nyújtani. Ezen költségek fedezésének kimutatására, az első évre 10 növendéket 100 -100 írttal véve alapul, az egyházker. számvevőséget kéri fel. Végül tekintettel arra, hogy a magas kormánv az első években internátust szintén aligha fog berendezhetni, felajánlja az ig. tan., hogy az állam költségére felvett növendékek, akár tartoznak azok felekezetűnkhöz, akár nem, szintén a főiskolai köztartáson nyerhetnek élelmezést ugyanazon díjért, a mely dijat saját növendékeink fizetnek, t. i. évi 70 írtért. Ezen határozatnak a nm. kultuszminisztériummal közlésére tájékozásul addig is, mig a kerületi gyűlés határoz, főt. püspök ur kéretik föl, hogy a tanítóképző intézet, mint azt a miniszteri leirat is jelezte, az ajánlott módozatok igénybevételével már a legközelebbi évre megnyitható legyen. — Kellemetlen helyzetbe sodorta magát New-Yorknak egyik divatos lelkipásztora, dr. Parker Morgan. Tuduivaló ugyanis, hogy Amerikában a lelkészek csak a maguk predikáczióit szokták elmondani; az ilyen divatos Jlelkész pedig valóban nem mondhat mást, mint a saját munkáját. Dr. Parker is tartott nem régiben egy nagyszerű predikácziót, mely amerikai szokás szerint csakhamar a lapokban is megjelent. Az istentelen újságírók aztán kisütötték, hogy az szóról-szóról a nem régiben elhalt Putman lelkész predikácziója. Képzelhetjük dr. Parker úr kellemetlen helyzetét, a ki most azzal védelkezik, hogy az a predikáczió szóról-szóra megmaradt emlékezetében s a beszéd hevében gondolatainak fonala épen erre vezette._______ Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1896. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
