Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-19 / 29. szám
MEGJELENIK MINDEN VASÁBNAP. ®TARTALOM: Az egyházközségek szavazati jogának gyakorlásáról. Kis József. — Egyházi élet. A komáromi egyházmegyei lelkészi özvegy- s ál vagyámolda. (Vége.) Boross Kálmán. — A tatai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. — Az őrségi ev. ref. egyházmegye rendes közgyűlése. Referens. — N e c r o 1 o g. Csuzi József f. H. K. — \ egyes közlemények. Az egyházközségek szavazati jogának gyakorlásáról. A Dunántúli Prot. Lap f. évi jul. 5. számában a „Barsból“ czimü közleményben következőket olvashatjuk: „Egyházmegyei ügyrendünk 19. §. szerint: az esperest és gondnokot az anyaegy- Mmk pr-esbykrmmai, a többi -egyházmegyei tisztviselőket az egyes gyülekezetek presbyteriumai általános szótöbbséggel 10 évre választják.“ Első olvasásra is észreveszszük, hogy e sorok bizonyos újitásról szólnak. Mert az eddigi törvényes gyakorlat szerint nem csak az esperest és gondnokot, hanem a többi egyházmegyei tisztviselőt is az anyaegyházak presbyteriumai választották. Mind a mellett, én legalább, nem szóltam volna e dologhoz; úgy gondoltam, ez új intézkedésével a barsi egyházmegye nem sérti sem a többi egyházmegyéket, sem a kerületet, az esperesen és gondnokon kivül tisztán magának választván a többi egyházmegyei tisztviselőket. A közlemény megjelenésének idejében azonban itt időzött a nevezett egyházmegyének egy igen tisztelt, valóban buzgó, éles szemű és elfoglalt álláspontja mellett szilárdan álló tagja. — Szóba jött köztünk, helyesebben mondva egy társaságban * ez az újitás, és ő a leghatározottabban védelmére kelt ennek. Magára a törvényre hivatkozott. „A barsi egyházmegye közgyűlése“ ez. közleményben is azt olvasom, hogy „az egyh. törv. 10. 11. 12. 22. §. úgy kell s másképen nem is lehet értelmezni, hogy mindazok a társ és fiók egyházak, melyek az egyh. törv. 22. §. szerint 50 leiken túli népességgel birnak s a presbyteriumot megalakították, szavazati joggal birnak.“ S meg kell vallanunk, hogy a törvény látszólag a barsi felfogásnak kedvez. Nevezetesen az Egyházi Törvények . . . kilenczedik fejezete, a mely az egyházmegyei jegyzőkről — és a tizenegyedik fejezete, a mely az egyházmegyei tanácsbirákról szól, azt mondja, hogy ezeket „az egyes gyülekezetek presbyteriumai“, illetőleg „az egyes egyházközségek presbyteriumai választják. Az egyházmegyei gondnokok és esperesek pedig „az anyaegyházközségek presbyteriumai által“ választatnak. A barsiak okoskodása most már ez: a törvény 10. §. szerint a leányegyházközség is egyházközség, presbyteriuma is van: joga, sőt kötelessége hát szavazni azokra a tisztviselőkre, a kiket az egyes egyházközségek presbyteriumai választanak. A törvény tehát, mint mondtam, látszólag kedvez a barsiak felfogásának. De csak látszólag; ugyanis, az az eltérés, a mi a felhozott kifejezések közt van, pusztán csak szövegezési hiba. Maga a törvényhozó testület ily újításra nem gondolt; nem is gondolhatott, hiszen a leányegyház, fiókegyház nem is önálló egyház, ha önálló egység volna, akkor nem volna csatolva egy másik önállóhoz. Igazoljuk most már, hogy a zsinat ily újitásra (mert az volna) nem gondolt. Mindenki tudja közülünk, hogy az Egyházi Törvények 27. §-a, mely a presbyterium teendőiről szól, a 11 pontban ezt mondja : „Szavaz az 29---------------—--------------------—----------93 ----------------------------------------------------------ELŐFIZETÉSI DÍJ: ÖgylláZ éS iskola köréből HIRDETÉSEK DIJA: I Helyben és vidékre pos- 4 hasábos petitsor több- WillEUMGÄI. HIVATALOS KÖZLÖNYE. SS X--------------------------X X-----------------------— K
