Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

317 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 318 Béla királyt. Mekkora dicsőség sugárzik ránk Nagy Lajos arczárói, kinek jogara alatt magyar tenger vizében liúnyt el észak, kelet, dél hulló csillaga. S avagy nem a miénk volt-e Hunyadi János és az, a kiről nemzedékről nemzedékre száll az ige: „meghalt — oda az igazság.“! A miénk voltak ők, miként miéink azok is, kik a közelebbi száza­dokban s épp a jelenben is hősi vitézségük, államfentartó bölcseségük, teremtő költői erejük, tudományuk fénye, világa által maradandó emléket állítottak maguknak a hálás utókor emlékezetében s dicsőséget szereztek a magyar névnek a messze idegenben .. . S nem a miénk-e most is az a hü király, kit atyai jóságáért rajongó szeretettel veszünk körül s kinek hosszú és boldog országlásáért könyörgünk. Jóságod áldott meg velünk Istenünk. Jóságod eszközölte, hogy a szenvedésnek, a bánatnak oly sok és oly sötét napjait, tiszta örömnek ragyogó napjai váltsák fel. Jóságod mivelte, hogy, mint miként a magaslaton magá­nosán álló tölgy annál erősebb gyökereket ver, annál hatalmasabb törzset és koronát növel, minél többször csap­­dossa, tépi kegyetlen szél: úgy a föld minden részéről jövő viharoknak, de kivált a pogány kelet romboló hatal­mának erősen kitett nemzetünk is oly hatalmasan megve­tette lábát e földön, úgy megizmosodott és oly terebélyessé lett, hogy büszkén kiáll és daczol az ellenséges hatalmak­kal s árnyékában biztosau fészkel és virágzik földmivelés, ipar, kereskedés, tudomány és vallás. Ezért ölül a mi szivünk, ezért áldjuk mi Uram a te nagy nevedet s jóságodat magasztaljuk szüntelen. A lefolyt ezer év sírjától az uj ezerév küszöbére lépve, ismét csak feléd fordul tekintetünk jó Istenünk, kinek esztendeid soha el nem múlnak s kinek tekinteted ronthat s teremthet száz világot s a nagy idők folyamait kiméri. Oh nagy Isten, ki a lefolyt ezer évben megdmsőitetted erődet a mi erőtlenségünkben: légy őrző pászztoi unk, erős várunk a következőkben is. A mint rendeltél a múltban bölcs és erélyes vezéreket, óh rendelj ezentúl is. Kiváltképen ruházd fel mindenkor bölcs és értelmes szívvel a koronás királyt, hogy nagyságában is alázatosan tiszteljen Téged, Seregeknek urát; hogy igazsággal erősítse királyi székét s mint népének e földön atyja, hűséges gonddal őrködjék fölötte. Igazgassad úgy minden lépését, hogy népének áldása keljen nyomában. Országunk ügyeinek fő fő intézői, koronás királyunk első tanácsosaiban adjad, hogy lobogó lánggal égjen min­denkor a honszerelem. Cselekedjed, hogy soha se a saját hasznukat nézzék, hanem a magyar nemzet jóléte legyen az az előttök lebegő fényes felhő, mely működésüknek irányt szab. Igédből tudjuk Uram, hogy minden bölcseségnek kezdete a te félelmed: óh adjad nemzetünknek e bölcseséget mindenha. Adj áldást e végből azoknak munkájukra, a kik szent buzgósággal plántálnak és öntöznek templomokban és iskolákban, hogy terjedjen nevednek dicsősége és virá­gozzék az igaz felebaráti szeretet. Ifjainkba, a haza re­ményeibe, önts lángoló lelkesedést minden iránt, a mi szép, igaz és jó; a mi nagygyá, boldoggá teheti e hazát. Áldd meg ennek a drága honnak minden lakóját a józan egyetértés leikével. Oh mert nevetésünk közben is fáj a szivünk, ha arra a visszavonásra gondolunk, mely nem engedi, hogy legalább e nemzeti öröm ünnepen ér­zelemben teljesen egygyé olvadjon e hon minden fia. — Csupa pusztítás és kár az mind, a miről múltúnk testvér­­harczai beszélnek és mégis, mégis akadnak, kik fáradha­tatlanul hintik a belviszály magvát. Mindenható egyesség Istene, ki összetartod a világokat, óh tansd össze, óh egyesitsd e haza fiait, hogy a béke magasztos ölén hadd derüljön ránk irigylendő boldogság féüye. Vedd őrző szárnyaid alá e haza földjét; növeld termő erejét, hogy kövér fü táplálja barmait, súlyos kalászok ékesítsék rónáit, aranyfürtök a szőlőt, dalos madarak se­rege árnyas erdeit, berkeit; ne lásson elemi csapást, pusztító döghalált, dúló ellenséget. Óh nagy Isten, ki őrző szárnyaiddal fölöttünk lebeg­tél eddig, ha megtartottál és megáldottál bennünket egy ezredéven át: sokasitsd meg a jövőben rajtunk jóvolto dat; gyarapitsd anyagi és szellemi kincseinket, hogy a következő ezred év még fényesebben bizonyítsa hozzánk való jókedvedet s még messzebb terjessze a magyar név dicsőségét. Amen. * * * Jó Istenünk, tekints reánk kegyelemmel, alázatos szivünknek háládatos ümlengését és buzgó könyörgését vedd tőlünk kedvesen s boldog századok folyamán adj rá kegyelmes választ. Amen. Kis József. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Disztornázás. Vasárnap, folyó hó 17-ikén a fő­iskolai tornakertben disztornázás lesz, melyre az érdek­lődő közönséget tisztelettel meghívjuk. A tornázásban csak az ezredéves országos tornaversenyre menő 40 ta­nuló vesz részt s a jövedelem ezek segélyezésére fordit­­tatik. Programm : 1. Szabadgyakorlatok. 2. Kötélmászás. 3. Sulydobás. 4. Magasugrás. 5. Távolugrás. 6. Rúddal ugrás. 7. Szergyakorlatok a) nyújtón, b) korláton, c) ba­kon és d) lovon. 8. Labdajáték és kötélhúzás. Kezdődik d. u. 3 órakor s végződik 5 órakor. Belépti dijak: Ülő­hely 40 kr, Családjegy 1 frt. Állóhely 20 kr. Tanulók szá­mára 10 kr. Jegyek előre válthatók Kis Tivadar könyv­kereskedésében s az ünnepély kezdete előtt a pénztárnál. — Az ifjúság köréből. Hogy főiskolánk tanuló­ifjúsága a komoly iskolai tanulmányok mellett az önmun­kásságról sem feledkezik meg, máj. 14-én kettős jelét is láttuk. D. e. 11 órakor a főisk. iíjus. képzőtársulat Dr. Antal Géza elnök vezetése alatt szavalati versenyt tartott. Komoly szavalatra jelentkeztek négyen, vig szavalatra ketten. Amazon Csomasz Dezső I. é. p. n. s ezen meg Csatkay Sándor VIII. gymn. t. vitte el a babért. Dijakat nyertek még Veress István II. é. s Gálffy Géza III. é. p. növendékek. — Ugyancsak máj. 14-én, d. u. 3 órakor a főiskolai gyorsírókor felolvasással egybekötött Írásversenyt tartott Dr. Kapossy Luczián elnök vezetése alatt és szép közönség jelenlétében. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó

Next

/
Thumbnails
Contents