Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-19 / 16. szám
247 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 248 iára a csicsói prédikátor isteni tisztelet tartásra. Ezek mind nyilvános isteni tiszteleti gyakorlásuk mellett szólnak, de jó ürügyül kinálkozott a templomfoglalásra, vallás üldözésre a megújított imaház, s addig nem nyugodott a helytartó tanács, míg czólját el nem érte. Későn jutottak az antalfaiak azon gondolatra, hogy templomuk ujithatásáért a Felséghez folyamodjanak. — Már templomuk is készen volt, a vizsgálatot is megtartották, s ha elkésve is, siettek helyre hozni tévedésüket, s mivel ezen okirat nincs kezeink között, hadd álljon itt ennek bizonyitására, a veszprémi egyházmegye esperesének levele : „Ajánlom szolgálatomat kegyelmeteknek. Bizodalmas jóakaró uraim! Ma reggel vevém Tekintetes ágens Dömjén Gergely ur válaszát a kegyelmetek eklézsiájának dolgában. O kegyelme azt Írja, és nemzetes Soós István uram T) — aki is most idehaza vagyon — már ezelőtt is javallottá, hogy kegyelmetek félmenjen és mind az inquisitiot, mindazokat a régi leveleket felvigye. A levél Becsben Íratott ezelőtt kilenczed nappal, még akkor a nemes vármegye informátiója Posonyból Becsbe nem ment fel kegyelmetek iránt. Ezt kívántam sietve kegyelmeteknek értésére adni; maradván Kegyelmeteknek Szentkirályszabadján 1760. márcz. 30. jóakaró szolgája Tuba István senior.“ Mária Teréziához benyújtott folyamodásukon kívül kérvényt küldtek a vármegyére is, hogy a rosszul értesült törvényszéket jobb értesülésre, igaz okaik meghallgatására felhívják, a mint következik: „Tekintés Nemes Vármegye! Hogy Antalfán az helvetica confession levőknek nyilvános vallás gyakorlatuk volt még régi időben is, azt ide zárt régi hiteles levelek bizonyítják, hogy azon utóbb is e mai napig szakadatlanul folytattatik, idezárt vizsgálati jegyzőkönyvvel probaltatik, melybül az is világos, hogy antalfai eklézsia anya eklézsia volt, és mindenkor annak tartatott; az is, hogy kevesedvén antalfaiak száma Kurucz világ előtt és alatta azon régi vallásgyakorlatukat félbeszakasztani nem engedték, hanem csicsóiakkal és jakabfaiakkal egy prédikátort tartván, onnét járt Antaliéra a prédikátor; az is, hogy szaporodván Kurucz világ után az antalfaiak száma azon fentartott vallásgyakorlatát, magános és Antaliéra béhelyeztetett prédikátor által attól fogva e mai napig gyakorolni kívántuk. Melyekből vallásunk gyakorlatánál régisége nyilván kitetszik, s annak felette azon vizsgálatból az is nyilván való, hogy az oratóriumunk a hol vagyon, ember omlékezetitől fogva mindenkor vallásunkbelieknek oratóriuma volt és ott pápista vallásgyakorlat soha sem volt. Hogy pedig mi előbbi rozzant épületit oratóriumunknak reparálni kívánván az engedelemért a Tekintetes nemes Yármegj'éhez folyamodtunk és a nemes vármegye nekünk arra nemcsak szabadságot adott, hanem hogy mi az oratóriumot építeni kezdvén, a nemes vármegye esküttjének megmutattuk és sem az, sem más hivatalbeli urak által az építéstől nem tilalmaztattunk, ') A veszprémi egyházmegyének coadjutor curatora. és hogy semmiben nagyobbra oratóriumunkat nem építettük, mi bizonyítani kívántuk, a minthogy a végre azok iránt a fönt alázatosan beadott vizsgálatban foglalt nyomozó uraknak azon vizsgálati jegyzőkönyvben leirt pontokkal együtt egy papirosra kérdést nyitottunk:, de azon urak azon okból, hogy azok úgy is nyilván valók, szükségesnek nem találták, hogy azokra vallassanak, a minthogy nem is vallattak, és azon okra nézve ezekről szóló bizonyítékainkat, a beadott vizsgálati jegyzőkönyvhöz sem ragasztották. (Folyt, köv.) Thury Etele. Az annuitásos kölcsönökröl. A dunántúli reform, egyházkerület és főisk. uj pénztárkezelési szabályzat 28 §-a b) pontja szerint „az egyházközségeknek a gazdasági tanács által megállapított kamatláb mellett csak annuitással adatnak kölcsönök.“ Mely rendelkézés szükségessé teszi, hogy ismeretes legyen az azt érdeklők előtt az annuitásos kölcsönök czélja és mibenléte vonatkozással ami pénztárnuknál levő annuitásos kölcsönökre, annyival is inkább, mert némelyek talán ezeknek rendeltetését és kezelését azonosiiják a hosszabb időre tervezett tőkésitésekkel, s mert nincs sem ideje, sem alkalma mindazoknak, kiket érdekel, vele tüzetesebben foglalkozni, vagy éppen tanulmányozás tárgyává tenni. Pedig azt hiszem, ha gyülekezeteink kellőleg ismernék, az ilyen kölcsönök beszerzése által könyebben viselhetnék és törleszthetnék a legtöbb helyütt építkezésből származott adósság terheit. Az annuitásos kölcsönöknek az a czélja, hogy a kölcsönt vevő szükségleteinek megfelelő nagyobb összeghez jusson egyszerre, s azt félévi vagy évi részletekben hosszabb időn keresztül legyen módjában lefizetni, szóval előnyt nyujtani a vett kölcsön lefizetésére. Igen, előny ez az adósra nézve, mert a hitelező megengedi, hogy a felvett kölcsönt kisebb részletekben, félévi időközönként is törlesztheti, mindig a törlesztés után fent maradt tőkéről fizetvén; de meg könyebb is kisebb részletekben fizetni, mint nagyobb summában, kivált ha arra a fedezetet az időnkénti jövedelemből kell elvonni. E végből szükséges bizonyos törlesztési módozat, mely a csere ügyletet kötő felek között a törlesztési részlet mennyiségének (percentjének) és idejének a számtani szabályoknak is megfelelő kölcsönös megállapításában áll. A törlesztés idejét, illetve mennyiségét a kamat és tőke törlesztés perczentje határozza meg és viszont megfordítva. Teszem fel, kevesebb idő kell egy 6°/0-es kamat 1 V2°/0-es tőke törlesztés mellett ugyanazon összeg törlesztésére, mint 5°/0-es kamat 1 '4%-es tőke törlesztési részlet mellett. Nem lehet azt mondani: veszek 1000 forint kölcsönt 6°/0-es kamat, 2°/0-es tőke törlesztésre 32 évre, mert ezen tőke ilyen törlesztés mellett 24 év alatt telik le; viszont azt se lehet mondani, hogy veszek 1000 forintot 24 évre 5°|0 kamat 1 %°/0 tőketörlesztéssel, mert ez meg 32 év alatt telik le. Ha a nagytiszt, szerkesztő ur szives lesz megengedni, bemutatok itt egy törlesztési táblázatot, melyben a törlesztési részlet előre fizetendő:
